A magyar gyermektanulmányi mozgalom története corvina logo

Szerző: Deák Gábor
Cím: A magyar gyermektanulmányi mozgalom története
Alcím: I. rész
Megjelenési adatok: Fővárosi Pedagógiai Intézet, Budapest, 2000. | ISBN: 963-501-176-8

coverimage A magyar pedagógia történetének egyik legújabbkori, de lényeges fejezete a magyar gyermektanulmányi mozgalom. Az a száz esztendő, amely a gyermek iránti pedagógiai érdeklődésből táplálkozik, abból a szemléletből indul ki, hogy a gyermeket meg kell ismerni. Ez a pedagógus legalapvetőbb feladata. A szülő együtt él a gyermekkel, ismeri minden lépését, fejlődésének mindennapjait. De a pedagógus, ha ugyan van érzéke a rábízott gyermekek megismeréséhez, nem nélkülözheti a pedagógiai, biológiai, pszichológiai ismereteket, amelyek elvezetik a gyermekek és a gyermekcsoportok, osztályok testi-lelki, értelmi, erkölcsi állapotának ismeretéhez. Az úttörők mind a külföldi, mind a hazai pedagógiai irodalom tanúsága szerint abban hoztak újat, hogy ezt a pedagógiai munkához nélkülözhetetlen ismeretet nem csak ösztönös, vagy a tapasztalatra épített rutinmunkának tekintették, hanem a korok változásával együtt változó gyermeki problémák megismerésében és a tanulók felnőtté válásában, nevelésében módszeresen jártak el, és testi, lelki, értelmi fejlődésében a tényekre építve segítették a felnőtté válás útján. Egységesen vallották, hogy a gyermek nem kicsinyített felnőtt, minden gyermek külön személyiség, másképp viszonyul a körülötte lévő valósághoz. A modernkor pedig nagyon sok olyan kihívást produkált és produkál, amelyben nem lehet magárahagyni a gyermeket. Ezt ismerték fel az egyházak is, amikor „lelki gyakorlatokkal”, vagy „csendesnapokkal” álltak a gyermek mellé. A gyermektanulmányozók nem a kultúra átadásának a szempontjából nézték az iskolai munkát, hanem a gyermeknevelés szerint. E kérdésben aztán vannak különbségek, hogy az indíttatást a szociális szemlélet vagy a vallás, vagy a pedagógiai elhivatottság...

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Sorozati címlap
Impresszum
Címlap
Ajánló
A könyvek sorsáról
Előszó
7-8
Bevezetés: A gyermektanulmányozás fogalma, történeti kialakulása
9-31
   Jegyzetek
27-31
I. rész: A XTX. zzázadi magyar lélektani irodalom
33-43
   Jegyzetek
42-43
II. rész: Az első tisztaelvű gyermektanulmányi munkák
45-63
   Jegyzetek
62-63
III. rész: a kísérleti lélektan és a gyermektanulmányozás érvényesülése a magyar pedagógiában a századfordulóban
65-84
   Jegyzetek
82-84
IV. rész: A gyermektanulmányi mozgalom szervezése és megindulása
85-91
   Jegyzetek
92-93
V. rész: A gyermektanulmányozás módszereinek érvényesülése a magyar gyermektanulmányi mozgalomban
95-113
   Jegyzetek
108-111
VI. rész: A magyar gyermekianulmányozás fő problémái
115-180
   1. Nagy lászló, a gyermektanulmányi mozgalom szervezője
117-126
   2. Nagy László: Megfigyelések a gyermek társas életéből /421/
126-127
   3. Nagy lászló, a gyermekrajzok kutatója
127-130
   4. Az érdeklődés lélektana Nagy László gyermektanulmányi rendszerében
130-134
   5. Az „Új iskola" elméleti megalapozása
134-142
   6. Éltes (Ellenbach) Mátyás, a gyermeki intelligencia kutatója (1873-1936)
143-147
   7. A gyermeknyelv vizsgálata
148-149
   8. Nógrády László, a játék és a mese gyermektanulmányi kutatója (1871-1939)
149-153
   9. Ballai Károly, a Magyar Gyermektanulmányi Múzeum titkára (1883-1947)
153-157
   10. A magyar gyermek antropológiai vizsgálata
158-160
   11. A magyar gyermektanulmányozás és a gyógypedagógia
160-164
   12. Iskolaorvosi intézmény és gyermektanulmány
164-166
   13. A magyar gyermektanulmányozás szociális és jogvédelmi jellege (Nemes Lipót munkásságának ismertetése)
166-171
   Jegyzetek
172-180
VII. rész: A magyar gyermektanulmányi mozgalom intézményes szervezete
181-206
   1. A szakosztályok
183-184
   2. Gyermektanulmányi és kísérleti lélektani laboratóriumok
184-189
   3. A Gyermektanulmányi Múzeum
189-195
   4. Kiállítások
195-196
   5. A Gyermektanulmányi Társaság taglétszámának alakulása
196
   6. A magyar és külföldi gyermektanulmányi mozgalmak kapcsolata
196-197
   7. Fiókkörök
197-198
   8. Tanfolyamok, értekezletek, szakkörök
198
   9. Folyóirat, kiadványok
198-200
   10. Rokonintézmények
200-203
   Jegyzetek
204-206
VIII. rész: Az Első Magyar Országos Gyermektanulmányi Kongresszus
207-221
   1. A kongresszus előkészítése
207-209
   2. A feltételek előadása
209-217
   3. Az Első Magyar Országos Gyeremektanulmányi Kiállítás
217-220
   Jegyzetek
221
IX. rész: Gyermektanulmányozás Az I. Világháború Alatt
223-242
   1. A gyermektanulmányozás általános kérdései
223-224
   2. A háború kérdései a magyar gyermektanulmányi irodalomban
225-228
   3. Gyermekbűnözés és gyermekvédelem pedagógiája az I. világháború alatt
228-230
   4. Tehetség-kérdések az I. világháború alatt
230-232
   5. Módszertani törekvések. Az „Új iskola" megvalósítása
232-234
   6. A gyógypedagógia és gyermektanulmányozás kapcsolata az I. világháború alatt
234-235
   7. A pályaválasztás kérdése
235-236
   8. Gyermektanulmányi mozgalmak az I. világháború alatt
236-238
   Jegyzetek
239-242
X. rész: A Második Országos Gyermektanulmányi Tanácskozás
243-252
   1. A tehetség felismerésének, nevelésének és védelmének kérdése
243-247
   2. Iskolai egyéniségi lapok (jellemlapok) célja, módszere, szerkesztése
247-248
   3. A gyermekvédelem kérdése a II. Országos Gyermektanulmányi Tanácskozáson
248
   4. Az erkölcsileg züllött gyermek javító, gyógyító nevelésének pszichológiai irányelvei
248-249
   5. Társadalmi és hatósági intézmények az erkölcsi züllés veszélyének kitett gyermek megmentésére és nevelésére
249-250
   6. A hadiárvák védelmének kérdése a II. Országos Gyermektanulmányi Tanácskozáson
250
   7. A pályaválasztás kérdése a II. Országos Gyermektanulmányi Tanácskozáson
250-251
   Jegyzetek
252
Összefoglalás
253-255
Summary
256
Zusammenfassung
257
Tartalom
259
Contens
260
Inhaltverzeichnis
261
Hátsó borító