A magyar gyermektanulmányi mozgalom története
Szerző: Deák GáborCím: A magyar gyermektanulmányi mozgalom története
Alcím: I. rész
Megjelenési adatok: Fővárosi Pedagógiai Intézet, Budapest, 2000. | ISBN: 963-501-176-8
A magyar pedagógia történetének egyik legújabbkori, de lényeges fejezete a magyar gyermektanulmányi mozgalom. Az a száz esztendő, amely a gyermek iránti pedagógiai érdeklődésből táplálkozik, abból a szemléletből indul ki, hogy a gyermeket meg kell ismerni. Ez a pedagógus legalapvetőbb feladata. A szülő együtt él
a gyermekkel, ismeri minden lépését, fejlődésének mindennapjait. De a pedagógus, ha ugyan van érzéke a rábízott gyermekek megismeréséhez, nem nélkülözheti a pedagógiai, biológiai, pszichológiai ismereteket, amelyek elvezetik a gyermekek és a gyermekcsoportok, osztályok testi-lelki, értelmi, erkölcsi állapotának ismeretéhez. Az úttörők mind a külföldi, mind a hazai pedagógiai irodalom tanúsága szerint abban hoztak újat, hogy ezt a pedagógiai munkához nélkülözhetetlen
ismeretet nem csak ösztönös, vagy a tapasztalatra épített rutinmunkának tekintették, hanem a korok változásával együtt változó gyermeki problémák megismerésében és a tanulók felnőtté válásában, nevelésében módszeresen jártak el, és testi, lelki, értelmi fejlődésében a tényekre építve segítették a felnőtté válás útján. Egységesen vallották, hogy a gyermek nem kicsinyített felnőtt, minden gyermek külön személyiség, másképp viszonyul a körülötte lévő valósághoz. A modernkor pedig nagyon sok olyan kihívást produkált és produkál, amelyben nem lehet magárahagyni a gyermeket. Ezt ismerték fel az egyházak is, amikor „lelki gyakorlatokkal”, vagy „csendesnapokkal” álltak a gyermek mellé. A gyermektanulmányozók nem a kultúra átadásának a szempontjából nézték az iskolai munkát, hanem a gyermeknevelés szerint. E kérdésben aztán vannak különbségek, hogy az indíttatást a szociális szemlélet vagy a vallás, vagy a pedagógiai
elhivatottság...
Kategóriák: Neveléstudomány, Történelem
Tárgyszavak: Nevelés és oktatás, Neveléstörténet, Pedagógia, Iskolai nevelés, Gyermeklélektan, Gyermektanulmányi mozgalom
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Nevelés és oktatás, Neveléstörténet, Pedagógia, Iskolai nevelés, Gyermeklélektan, Gyermektanulmányi mozgalom
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Sorozati címlap
Impresszum
Címlap
Ajánló
A könyvek sorsáról
Előszó
7-8
Bevezetés: A gyermektanulmányozás fogalma, történeti kialakulása
9-31
Jegyzetek
27-31
I. rész: A XTX. zzázadi magyar lélektani irodalom
33-43
Jegyzetek
42-43
II. rész: Az első tisztaelvű gyermektanulmányi munkák
45-63
Jegyzetek
62-63
III. rész: a kísérleti lélektan és a gyermektanulmányozás érvényesülése a magyar pedagógiában a századfordulóban
65-84
Jegyzetek
82-84
IV. rész: A gyermektanulmányi mozgalom szervezése és megindulása
85-91
Jegyzetek
92-93
V. rész: A gyermektanulmányozás módszereinek érvényesülése a magyar gyermektanulmányi mozgalomban
95-113
Jegyzetek
108-111
VI. rész: A magyar gyermekianulmányozás fő problémái
115-180
1. Nagy lászló, a gyermektanulmányi mozgalom szervezője
117-126
2. Nagy László: Megfigyelések a gyermek társas életéből /421/
126-127
3. Nagy lászló, a gyermekrajzok kutatója
127-130
4. Az érdeklődés lélektana Nagy László gyermektanulmányi rendszerében
130-134
5. Az „Új iskola" elméleti megalapozása
134-142
6. Éltes (Ellenbach) Mátyás, a gyermeki intelligencia kutatója (1873-1936)
143-147
7. A gyermeknyelv vizsgálata
148-149
8. Nógrády László, a játék és a mese gyermektanulmányi kutatója (1871-1939)
149-153
9. Ballai Károly, a Magyar Gyermektanulmányi Múzeum titkára (1883-1947)
153-157
10. A magyar gyermek antropológiai vizsgálata
158-160
11. A magyar gyermektanulmányozás és a gyógypedagógia
160-164
12. Iskolaorvosi intézmény és gyermektanulmány
164-166
13. A magyar gyermektanulmányozás szociális és jogvédelmi jellege (Nemes Lipót munkásságának ismertetése)
166-171
Jegyzetek
172-180
VII. rész: A magyar gyermektanulmányi mozgalom intézményes szervezete
181-206
1. A szakosztályok
183-184
2. Gyermektanulmányi és kísérleti lélektani laboratóriumok
184-189
3. A Gyermektanulmányi Múzeum
189-195
4. Kiállítások
195-196
5. A Gyermektanulmányi Társaság taglétszámának alakulása
196
6. A magyar és külföldi gyermektanulmányi mozgalmak kapcsolata
196-197
7. Fiókkörök
197-198
8. Tanfolyamok, értekezletek, szakkörök
198
9. Folyóirat, kiadványok
198-200
10. Rokonintézmények
200-203
Jegyzetek
204-206
VIII. rész: Az Első Magyar Országos Gyermektanulmányi Kongresszus
207-221
1. A kongresszus előkészítése
207-209
2. A feltételek előadása
209-217
3. Az Első Magyar Országos Gyeremektanulmányi Kiállítás
217-220
Jegyzetek
221
IX. rész: Gyermektanulmányozás Az I. Világháború Alatt
223-242
1. A gyermektanulmányozás általános kérdései
223-224
2. A háború kérdései a magyar gyermektanulmányi irodalomban
225-228
3. Gyermekbűnözés és gyermekvédelem pedagógiája az I. világháború alatt
228-230
4. Tehetség-kérdések az I. világháború alatt
230-232
5. Módszertani törekvések. Az „Új iskola" megvalósítása
232-234
6. A gyógypedagógia és gyermektanulmányozás kapcsolata az I. világháború alatt
234-235
7. A pályaválasztás kérdése
235-236
8. Gyermektanulmányi mozgalmak az I. világháború alatt
236-238
Jegyzetek
239-242
X. rész: A Második Országos Gyermektanulmányi Tanácskozás
243-252
1. A tehetség felismerésének, nevelésének és védelmének kérdése
243-247
2. Iskolai egyéniségi lapok (jellemlapok) célja, módszere, szerkesztése
247-248
3. A gyermekvédelem kérdése a II. Országos Gyermektanulmányi Tanácskozáson
248
4. Az erkölcsileg züllött gyermek javító, gyógyító nevelésének pszichológiai irányelvei
248-249
5. Társadalmi és hatósági intézmények az erkölcsi züllés veszélyének kitett gyermek megmentésére és nevelésére
249-250
6. A hadiárvák védelmének kérdése a II. Országos Gyermektanulmányi Tanácskozáson
250
7. A pályaválasztás kérdése a II. Országos Gyermektanulmányi Tanácskozáson
250-251
Jegyzetek
252
Összefoglalás
253-255
Summary
256
Zusammenfassung
257
Tartalom
259
Contens
260
Inhaltverzeichnis
261
Hátsó borító