Tetőtér-beépítés

A könyv témája a családi ház tetőterének építészeti átalakítása. Ez az átalakítás jelentős változást idéz elő a ház állagában épületszerkezeti, épületgépészeti, klimatikus, esztétikai és használati tekintetben egyaránt. Részletesen csak az épületszerkezeteket tárgyaljuk, tehát mindazt, ami az épülettel magával szilárdan és tartósan összetartozik. Ez alól csak az épületgépészeti szerelés kivétel, amennyiben rövid áttekintést adunk az épületgépészeti rendszerekről és ezeknek az épület egyéb részeivel való kapcsolatáról. Nem szólunk arról, miként változik meg az épület biológiai lakóklímája a tetőtéri kiegyenlítőzóna megszűnésével. Ugyanígy csak érintjük az energiatároló épülettömeg, az ablakok előtti mozgatható hővédő szerkezet és az új energiaforrások kérdését. Valamivel több teret adunk a tetőtérbeépítés esztétikai következményeinek. Egyetlen séta egy lakónegyedben feltárja előttünk, milyen szörnyű látványt nyújthatnak a tetőtoldalékok és a tetőtér-beépítések. Éppen ezért szükségesnek láttuk néhány esztétikai szabály megfogalmazását, hogy ezáltal elkerülhetők legyenek a külső megjelenés legdurvább hibái. A tetőszint használata az építtető megánügye. Mindazonáltal a bemutatott példák szemléltetik a főbb használati módokat. További ötletekért olvasónknak a szakirodalomhoz vagy a lakberendezési folyóiratokhoz kell fordulnia. Ennyit a könyv tartalmáról. A tetőtér-beépítéssel kapcsolatos személyes véleményem leginkább esztétikai megfontolásokból fakad: a legjobb tető mindig és minden tekintetben a nem beépített tető. Sajnos azonban a magas építési és telekárak — az építési rendeletek néhány előírásával együtt — a beépített térfogat teljes hasznosítására kényszerítenek. Ezenkívül általánosságban nő a személyenkénti lakóterület-igény anélkül, hogy egyúttal pazarlásról beszélhetnénk. Ha már nem használjuk ki tetőinket az energiatakarékosság passzív módján, a külső és belső klímát kiegyenlítő ütközési zónaként, akkor ma, tekintettel az új, zajmentes energianyerő eljárásokra, ellentmond a józan észnek, ha nem építjük ki háztetőinket abszorberekkel, napkollektorokkal vagy levegőkollektor panelekkel felszerelt energiatetőként, ill. szilícium-napcellákkal működő áramszolgáltatóként. Óvatos becslések szerint 2025-ben az energiaszükséglet 25%-át, 2050-ben 50%-át, 2075-ben pedig 75%-át fedezi majd a napenergia. Máris létezik néhány házilag beépíthető rendszer, amelyek különösebben nagy pénzügyi ráfordítás nélkül is lehetővé teszik a napenergia kihasználását. Az új energiaforrások műszaki tárgyai esztétikailag is kielégítő módon illeszthetők be a tető héjazatába. A könyv célja, hogy szöveggel és különösen ábráival úgy magyarázza el a tetőtér-beépítés szerkezeti lehetőségeit, hogy végül ne maradjon tisztázatlan kérdés. Sajnos a problémák halmazódásnál nem mindenütt lehetett lebontanunk a részleteket az egyes építési ütemekre, hogy így egyúttal a szakszerű építési folyamatot is ábrázolhassuk, itt az olvasó barkácsérzékére kell bíznunk, milyen módon valósítja meg a tervezett szerkezetet.