Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

Ismertető Könyv felajánlása Gyakorlati tudnivalók Kapcsolat

Az alkotmányos párbeszéd corvina logo

Szerző: Drinóczi Tímea
Cím: Az alkotmányos párbeszéd
Alcím: A többszintű alkotmányosság alkotmánytana és gyakorlata a 21. században
Sorozatcím: Jogtudományi alapkutatások, 2560-2128 ; 1.
Megjelenési adatok: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, Budapest, 2017. | ISSN: 2560-2128 | ISBN: 978-963-418-013-5

coverimage A jogtudományi diskurzus átalakulóban van. Ebben a hagyományos diszciplínában a nyomtatott munkák tekintélye nagyobb ugyan még, mint az internetes megjelenéseké, de a technikai fejlődés elől mi sem zárkózhatunk el. Ezt felismerve, de egyúttal diszciplínánk hagyománytiszteletét is figyelembe véve, a Jogtudományi Intézet új alapkutatási monográfiasorozatot bocsát útjára, amelyben a köteteket elsődlegesen ugyan elektronikusan tesszük közzé, de néhány példányt nyomtatásban is elkészítünk. Az elektronikus formátumot a nyomtatással egyidejűleg az Intézet honlapján ingyenesen elérhetővé tesszük, és a rendelkezésünkre álló minden további eszközzel is segítjük annak tudományos recepcióját. Évente egy monográfia megjelentetését tervezzük, a benyújtott kéziratokat két körből álló lektorálási folyamatnak alávetve. Azt reméljük, hogy hozzánk hasonlóan a Kedves Olvasó is úgy találja majd: Drinóczi Tímea monográfiája, amely MTA doktori értekezésére alapul, méltó kezdete ennek az új sorozatnak. (...) A 21. században az alkotmánytant új kihívások érték, mivel a többszintű alkotmányosság, a deliberatív döntéshozatali eljárási technikák, illetve a különböző, állami szint feletti integrációk változásai, szorosabbá válása több alkotmánytani megközelítést érintettek és azokban változást eredményeztek, vagy éppen új fogalmakat, megközelítési módokat vetettek fel. Ennek következtében újjáéledt az állami szuverenitásról folyó vita, egyre inkább teret nyert az alkotmányos identitás jogi fogalma. Felmerült továbbá az alkotmányellenes alkotmánymódosítás problematikája, és vita bontakozott ki ennek elméletéről és gyakorlati megvalósulásának helyességéről. Az alapjogvédelem kiteljesedése, a jogalkotói - és adott esetben az alkotmánymódosító -hatalom bírói felülvizsgálatának igénye és szükségessége több modell kialakulásához vezetett. Hasonló megfontolásokból merült fel a racionális jogalkotás követelményének érvényesítése, ami az ezt ellenőrző bírósági felülvizsgálat elméleti, dogmatikai és eljárási rendjének kidolgozását eredményezte. Érzékelhető, hogy mindezek a jelenségek több-kevesebb érintkezést mutatnak az alapvető hatalommegosztási kérdésekkel, amelyekre az alkotmányelmélet többféle választ adott. Mindezekre alapozva a kötetben az alkotmányos demokrácia alkotmányos párbeszéddel leírható, a 21. században értelmezhető alkotmánytanát mutatom be, illetve jelzem a változás lehetséges irányait. A többszintű alkotmányosság integrációiban az alkotmányos párbeszédnek többrétegű és többféle alkalmazása képzelhető el, mivel a különféle deliberatív döntéshozatalok vizsgálata, elemzése során olyan prizmaként használható, amelyen keresztül az adott politikai döntéshozatal leírható és elemezhető. Felfogható továbbá módszerként is, amikor a leírt folyamatok hatását empirikus szempontból vizsgáljuk, és a problémák kezelésére normatív megközelítésben kérdezünk rá. E kötetben az alkotmányos párbeszéd elméletének segítségével egyes új alkotmányjogi problémák megoldásához, és általánosabb jelleggel a meglévő alkotmánytani megállapítások továbbfejlesztéséhez kívánok hozzájárulni.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Döntéshozatal, Alkotmányjog, Alkotmánytan, Jogalkotás, Eljárás, Szuverenitás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Köszöntő
Előszó
7
Tartalomjegyzék
9-15
1. Fejezet: Az alkotmányos párbeszéd működési mechanizmusai és magyar alkalmazása
17-85
   1.1. Az alkotmányos párbeszéd kialakulása és alkotmányelméleti hatása
18-20
      1.1.1. Az alkotmányos párbeszéd intézményes létrehozatala
18-19
      1.1.2. Az alkotmányos párbeszéd hatásai
20
   1.2. Az alkotmányos párbeszédfelfogások - középpontban a bíróságok
21-25
      1.2.1. A kezdeti elméletek a kanadai Alapjogi Charta tapasztalatai alapján, és ennek kritikái
21-24
      1.2.2. Az „intézményi párbeszéd” elmélete
24-25
   1.3. Az alkotmányos párbeszéd elmélete továbbfejlesztett változatai
25-28
      1.3.1. A többszereplős párbeszéd elmélete
25-26
      1.3.2. A jogalkotóra koncentráló kiterjesztett párbeszéd-konstrukciók
26-27
      1.3.3. A föderatív dialógus elmélete
27-28
      1.3.4. A blogok mint az alkotmányos párbeszéd elemei
28
   1.4. Az alkotmányos párbeszéd normatív megközelítése a kontinentális államokban
29-52
      1.4.1. Az alkotmányos párbeszéd mint speciális prizma és kutatási módszer, illetve az alkotmányos párbeszéd mint folyamat empirikus és normatív elemzése
29-31
      1.4.2. Az alkotmányos párbeszéd fogalma, célja, megjelenési formái
32-35
         1.4.2.1. Az alkotmányos párbeszéd normatív tartalma általános értelemben
32-33
         1.4.2.2. Az alkotmányos párbeszéd mint folyamat
33-34
         1.4.2.3. Az alkotmányos párbeszéd célja és megjelenési formái
34-35
      1.4.3. A megjelenési formák - szabályozási szint
36-46
         1.4.3.1. A „kötelező" törvényalkotás esetei
36
         1.4.3.2. Az alkotmánybírósági döntések hatásai
36-37
         1.4.3.3. A „jogilag nem-kötelező” jogalkotás
37-45
            1.4.3.3.1. Ombudsmanok és NGO-k
38-39
            1.4.3.3.2. A Velencei Bizottság
39-44
            1.4.3.3.3. EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (OSCE ODIHR)
44-45
         1.4.3.4. Államfői aktusok
45
         1.4.3.5. Szabályozási megoldások átvételei
45-46
      1.4.4. A megjelenési formák - bíróságok szintje
46-50
         1.4.4.1. Alkotmányos párbeszéd az alkotmánybíróságok között
46-48
         1.4.4.2. Alkotmányos párbeszéd és a nemzetek feletti testületek
48-49
         1.4.4.3. Az alkotmányos párbeszéd félreértelmezése
49-50
      1.4.5. A megjelenési formák - precedensek
50-52
   1.5. Jogrendszerek versenye és/vagy alkotmányos párbeszéd
52-67
      1.5.1. Jogrendszerek versenye
52-54
      1.5.2. Alkotmányos párbeszéd és verseny az alkotmányjogban
54-59
         1.5.2.1. Elvándorlás, a migráció, a menekültek
56-57
         1.5.2.2. A magyar állampolgárság megszerzése és feltételei, állami reakciók
57-59
      1.5.3. Alkotmányos párbeszéd és verseny a demokráciaépítés és lobbi esetében
59-60
      1.5.4. Alkotmányos párbeszéd: Grúzia jogalkotási eljárásának felülvizsgálata - ODIHR
61-62
      1.5.5. Alkotmányos párbeszéd: a kirgiz alkotmánymódosítás - Velencei Bizottság és ODIHR
62-64
      1.5.6. Alkotmányos párbeszéd: az azonos neműek alkotmányjogi helyzete Ausztriában és Magyarországon
64-66
      1.5.7. Következtetések
66-67
   1.6. Alkotmányos párbeszéd Magyarországon 2010-től
67-85
      1.6.1. Alkotmányos párbeszéd és a demokratikus alkotmányozási folyamat
68-70
      1.6.2. Az alkotmányos párbeszéd eredménye: alkotmánymódosítások és törvénymódosítások
70-80
         1.6.2.1. A visszamenőleges adóztatás és a tulajdonhoz való jog
71-73
         1.6.2.2. A tisztességes eljárás
73-75
         1.6.2.3. A lelkiismereti és vallásszabadság
76-79
         1.6.2.4. A választás
79-80
      1.6.3. Alkotmányos párbeszéd, precedensek és az Alkotmánybíróság
81-84
         1.6.3.1. A precedensek szerepe az alkotmánybírósági gyakorlatban - általános megállapítások
81-83
         1.6.3.2. A precedensek szerepe az alkotmánybírósági gyakorlatban - 2012 után
83-84
      1.6.4. Következtetések
84-85
   1.7. Összegzés
85
2. Fejezet: Alkotmányos párbeszéd és az állami szuverenitás újraértelmezése, az alkotmányos identitás megjelenése
86-162
   2.1. Az állami szuverenitás és az alkotmányos identitás tanulmányozásának indokai
87-89
   2.2. Az állami szuverenitásra vonatkozó álláspontok és kritikájuk
90-97
      2.2.1. Alkotmányjogi megközelítések, szintetizálásra törekvés
90-91
      2.2.2. Állami szuverenitás a gazdaságpolitika területén
92
      2.2.3. Állami szuverenitás az alkotmánytanban
92
      2.2.4. Államelméleti megközelítése, erodálódó, megszűnő fogalom
92-93
      2.2.5. Az állami szuverenitás korlátozása vs. együttműködés
93-94
      2.2.6. Állami szuverenitás más tartalommal
94-96
      2.2.7. A dogmatika iránti igény
96-97
   2.3. Az állami szuverenitás jellemzői a 21. század integrációs és globalizált világában
97-113
      2.3.1. A főhatalom
99-102
         2.3.1.1. Főhatalom az állami szuverenitás fogalmában
99-100
         2.3.1.2. Főhatalom a népszuverenitás és a jogszuverenitás fogalmában
100-102
      2.3.2. Szuverenitások - az együttes létezés realitása
102-103
      2.3.3. Az integrációk indokai és következményei
103-110
         2.3.3.1. Nemzetközi integrációk és állami szuverenitás
103-106
         2.3.3.2. Az uniós integráció és az állami szuverenitás
106-110
      2.3.4. Röviden az állami szuverenitást ötvöző magyar vitáról és a folyamatok értékeléséről
110-111
      2.3.5. A kiszervezés
111-113
   2.4. Az állami szuverenitás és az alkotmányos identitás
113-161
      2.4.1. EUB-esetek: a nemzeti identitás körvonalai
113-118
      2.4.2. Tagállami uniós alkotmányjog és alkotmányos identitás
118-132
         2.4.2.1. A német aktív identitásvizsgálat és bírói alkotmányos párbeszéd
118-124
            2.4.2.1.1. A GG identitása (a lisszaboni határozat)
120
            2.4.2.1.2. Az hatáskörök átruházásának határai (lisszaboni határozat)
120-122
            2.4.2.1.3. Az identitásteszt alkalmazása
122-124
         2.4.2.2. A francia megközelítés - a francia alkotmány identitása
124-125
         2.4.2.3. A lengyel nézet - elméleti lehetőségek gyakorlati alkalmazás nélkül
125-126
         2.4.2.4. A cseh alkotmányos rend lényegi magja - jellemzően integrációbarát megközelítés
126-128
         2.4.2.5. A lett alkotmány módosíthatatlan lényege, a dán politikaalkotás szabadsága, az észt és a svéd alkotmány/állam alapvető elvei és az ír együttműködés
128-129
         2.4.2.6. Jövőbeni lehetséges alkalmazás és tartalommal való feltöltés Olaszországban és Spanyolországban
129-130
         2.4.2.7. A kibontakozó gyakorlatok
130-131
         2.4.2.8. Egyesült Királyság - német inspiráció
132
         2.4.2.9. Összegzés
132
      2.4.3. A magyar Alkotmánybíróság gyakorlata
133-144
         2.4.3.1. A magyar Alkotmánybíróság gyakorlata a Lisszaboni Szerződés előtt
133-134
         2.4.3.2. A Lisszaboni Szerződést követő gyakorlat 2012-ig
134-135
         2.4.3.3. Az alkotmánybírósági gyakorlat 2012 után
135-137
         2.4.3.4. Az Alkotmánybíróság döntése az uniós jog magyarországi korlátáiról és annak kritikája
137-144
            2.4.3.4.1. Az ultra vires vizsgálat (szuverenitáskontroll és identitáskontroll)
138-140
               Az Alkotmánybíróság
139-140
               A testület továbbá
140
            2.4.3.4.2. Az ultra vires vizsgálat (szuverenitáskontroll és identitáskontroll) kritikája
140-143
            2.4.3.4.3. Összegzés
143-144
      2.4.4. Az alkotmányos identitás értelmezési kerete
144-161
         2.4.4.1. Az identitásról általában
144-146
         2.4.4.2. Az alkotmányos identitás „alanya”
146-148
         2.4.4.3. Az alkotmányos identitás fogalma
148-153
            2.4.4.3.1. Az alkotmányos identitás megnyilvánulási formái
148-151
            2.4.4.3.2. Az alkotmányos identitás megnyilvánulási formáinak jellemzői
151-153
         2.4.4.4. Miért és mivel szemben lehet hivatkozni az alkotmányos identitásra
153-155
         2.4.4.5. Mire lehet hivatkozni: az integrációban hivatkozható alkotmányos identitás elemei és jellemzői
156-157
         2.4.4.6. Az alkotmányos identitás jellemzőinek aktualizálása a magyar helyzetre
157-161
   2.5. Összegzés
161-162
3. Fejezet: Alkotmányos párbeszéd és hatalommegosztás
163-246
   3.1. Az alkotmányos párbeszéd és a felülvizsgálati modellek
164-180
      3.1.1. Az tradicionális felülvizsgálati modellek
164-167
         3.1.1.1. A puha felülvizsgálati modell
164-166
         3.1.1.2. Az erős felülvizsgálati modell
166-167
      3.1.2. Az erős és a puha alapstruktúra felülvizsgálati modellek, illetve a szuperkonstitucionalista megközelítés
168-169
      3.1.3. Az alkotmányellenes alkotmánymódosítás céljai és indokai
169-173
         3.1.3.1. Anomáliák
169-171
         3.1.3.2. Eljárási indokok
171-173
      3.1.4. A felülvizsgálati modellek implikációi és a következtetések
173-180
         3.1.4.1. (Alkotmány)bírósági szerepek és elmozdulások
173-174
         3.1.4.2. A parlamenti és az alkotmányos szupremácia képviselői közötti vita
175-176
         3.1.4.3. A puha alapstruktúra modellek és a visszaéléses alkotmányozás
176-179
         3.1.4.4. A szuperkonstitucionalista modell
180
   3.2. Az alkotmányos párbeszéd a konstituált hatalmak (alkotmánymódosító, törvényhozó hatalom és alkotmánybíráskodás) között - alkotmányiam keret
181-198
      3.2.1. A hatalmi ágak és a hatalmi tényezőként szereplő alkotmányos szervek
181-183
      3.2.2. Az alkotmányozó hatalom és a konstituált hatalmak (alkotmánymódosító hatalom, törvényhozó hatalom és alkotmánybíráskodás)
183-193
         3.2.2.1. Az alkotmánymódosító, a törvényhozó hatalom és az alkotmánybíráskodás egymáshoz való viszonya
183-185
         3.2.2.2. Az alkotmányozó hatalom és alkotmánymódosító hatalom megkülönböztetése elleni érvek cáfolata
185-193
            3.2.2.2.1. Az alkotmánymódosító hatalom természete
185-186
            3.2.2.2.2. A jogforrástani érv
187
            3.2.2.2.3. Az alkotmány módosítása önmagában is ütközés az alkotmányba
187-188
            3.2.2.2.4. A joglogikai és a technikai érvek
188-189
            3.2.2.2.5. A szuprakonstitucionális normák
189-190
            3.2.2.2.6. Az alkotmány belső hierarchiája
190-191
            3.2.2.2.7. Az alkotmány értékrendje, identitása
192
            3.2.2.2.8. Az alkotmány feletti normák
192-193
      3.2.3. A hatalommegosztás, az egyensúly és az alkotmányos párbeszéd
193-198
         3.2.3.1. Az egymásnak feszülő álláspontok
193-196
         3.2.3.2. A feszültség feloldása: egyensúly és alkotmányos párbeszéd
196-198
   3.3. Alkotmányos párbeszéd, alkotmányozó, alkotmánymódosító hatalom és az Alkotmánybíróság
198-245
      3.3.1. Alkotmányellenes alkotmánymódosítás Magyarországon - a vita okai és kibontakozása
199-217
         3.3.1.1. Eredeti álláspontok
200-202
         3.3.1.2. A vélemények változásai
202-203
         3.3.1.3. A 2010-es alkotmánymódosítások, az azok felülvizsgálatára irányuló megoldási javaslatok, illetve kritikájuk
204-215
            3.3.1.3.1. „Túl az alkotmányon ”
204-207
            3.3.1.3.2. Az alkotmányjogon innen” és kritikája
207-211
            3.3.1.3.3. „Viszonyítási pont vagy a vizsgálat tárgya - alkotmányellenes alkotmánymódosítások?” és ennek kritikája
212-214
            3.3.1.3.4. Következtetés
214-215
         3.3.1.4. A 61/2011. (VII. 12.) AB határozat kritikája
215-217
      3.3.2. Az alkotmányozó, az alkotmánymódosító hatalom, és az alkotmányellenes alkotmánymódosítás Magyarországon - Alaptörvény
217-245
         3.3.2.1. Alkotmányellenes alkotmánymódosítás és az Alaptörvény
218-221
         3.3.2.2. Az alkotmányozó és az alkotmánymódosító hatalom az Alaptörvényben
221-229
            3.3.2.2.1. Az Alaptörvény eredeti és hatályos szövege
221-223
            3.3.2.2.2. Az alkotmányellenes alkotmánymódosítások és az Alkotmánybíróság
223-226
            3.3.2.2.3. Alkotmányozó hatalom az Alaptörvényben - jogállami értelmezés
227
            3.3.2.2.4. Alkotmányozó hatalom az Alaptörvényben - nem jogállami értelmezés
228-229
            3.3.2.2.5. Következtetés
229
         3.3.2.3. Az Alaptörvény jogállami és demokratikus tartalmáról
229-234
            3.3.2.3.1. A tartalomról
229-231
            3.3.2.3.2. A tartalomra vonatkozó értékelések és következtetések
231-234
         3.3.2.4. Az alkotmányellenes alkotmánymódosítások a magyar szakirodalomban és kritikájuk
235-240
            3.3.2.4.1. Az alkotmányellenes alkotmánymódosítások felülvizsgálata igazolhatóságának keresése
235-238
            3.3.2.4.2. Az alkotmányellenes alkotmánymódosítások felülvizsgálata elleni érvek
238-239
            3.3.2.4.3. Következtetések
240
         3.3.2.5. Megoldás: alkotmányos párbeszéd a szignalizációs alkotmányvédelem eszközével?
240-245
            3.3.2.5.1. A szignalizációs alkotmányvédelem megnyilvánulási formái és elméleti alapja
240-242
            3.3.2.5.2. Az elméleti alapok alkotmányiam kritikája
242-243
            3.3.2.5.3. Következtetés: a szignalizációs alkotmányvédelem mint alkotmányos párbeszéd?
244-245
   3.4. Összegzés
245-246
4. Fejezet: Racionális jogalkotás - a jogalkotás alkotmányossági viszgálata
247-302
   4.1. Racionális jogalkotás és demokrácia
248-255
      4.1.1. Az állam szerepe és a jogalkotó feladata
248-251
      4.1.2. Töredezett demokrácia, az intézményi bizalom alacsony foka, posztdemokrácia
251-254
      4.1.3. A következmény
254-255
   4.2. A konzultáció: a minőségi és racionális jogalkotás egyik eszköze
255-258
   4.3. Jó és rossz gyakorlatok: konzultáció, részvétel, elvek és minimumstandardok a jogalkotási eljárásban
258-274
      4.3.1. Államok feletti szabályozás
258-261
      4.3.2. Nemzeti szabályozás - trendek, jó és rossz gyakorlatok
261-267
         4.3.2.1. Jó gyakorlatok
261-262
         4.3.2.2. A konzultáció szabályozása és gyakorlata Európában - előkészítő eljárás
263-265
         4.3.2.3. A konzultáció gyakorlata Európában - parlamenti eljárás
265-267
      4.3.3. A magyar példa a rossz gyakorlatok között
267-271
      4.3.4. Következtetések
271-274
   4.4. A racionális, tényeken alapuló jogalkotás és felülvizsgálata
275-301
      4.4.1. Racionális vagy tényeken alapuló jogalkotás - kitekintés
276-285
         4.4.1.1. USA, Luxemburg és Belgium
277
         4.4.1.2. Németország
277-278
         4.4.3.3. Az EJEB és a racionális jogalkotás követelménye
279-281
         4.4.1.4. Az EUB és a racionális jogalkotás követelménye
281-283
         4.4.1.5. A szemiprocedurális felülvizsgálat
283-285
         4.4.1.6. Következtetések
285
      4.4.2. A magyar alkotmánybírósági gyakorlat: gazdaságpolitika és jogalkotás
286-299
         4.4.2.1. A magyar Alkotmánybíróság és egy új szerepkör
286-287
         4.4.2.2. Közjogi érvénytelenség
287-289
         4.4.2.3. A gazdaságpolitikai döntések alkotmányossági vizsgálata - keret és mérce (2014)
290-292
            4.4.2.3.1. A korábbi gyakorlat alkalmazása
290-291
            4.4.2.3.2. A szemiprocedurális vagy annak megfelelő eljárás lefolytatásának elmulasztása
291-292
         4.4.2.4. A racionális vagy tényeken alapuló jogalkotás igényének meg(nem)jelenése az Alkotmánybíróság gyakorlatában (2014)
292-299
            4.4.2.4.1. A „gazdasági érdek” mint mérce a racionális megalapozottság és az alapjogvédelmi teszí megfelelő alkalmazása helyett
292-294
            4.4.2.4.2. Határozatlan jogfogalom mint mérce a megalapozottság kimutatása nélkül/helyett
295-297
            4.4.2.4.3. A törvény preambuluma mint „racionalitást megalapozó" tényező
297-299
      4.4.3. Következtetések
300-301
   4.5. Összegzés
301-302
5. Fejezet: A 21. század alkotmányának vázlata
303-318
   5.1. Az értelmezési keret: alkotmányos demokrácia
303-304
   5.2. Az alkotmányos párbeszéd
304-307
   5.3. Az állami szuverenitás
307-308
   5.4. Az alkotmányos identitás
308-310
   5.5. Bírói felülvizsgálat és hatalommegosztás
310-312
   5.6. Az alkotmányellenes alkotmánymódosítás
312-315
   5.7. A racionális jogalkotás és annak bírói felülvizsgálata
315-316
   5.8. Az alkotmányiam vázlat további elemei
316-318
Bibliográfia
319-340