Jogalkotástan

A jogi oktatásban hiánypótlónak szánt kötet elméleti része igyekszik felölelni, feldolgozni és értékelni a jogalkotás területen született magyar és külföldi jogirodalmi álláspontokat, és az e területhez kapcsolódó alkotmánybírósági határozatokat. Ennek megfelelően a tíz fejezetre tagolt tankönyv első négy fejezete a jogalkotástan és a jogalkotás meghatározására, a normatani ismeretek és a jogszabályok sajátosságainak bemutatására tesz kísérletet. A belső és a külső jogalkotási eljárás felvázolása az elmélet és a gyakorlat közti „átmenetként” értékelhető. A jellemzően gyakorlatorientáltnak szánt utolsó négy fejezet a jogszabály szerkesztésének praktikus oldalát tárgyalja, amihez szerintünk a hatékonyság-vizsgálat és a dereguláció is hozzátartozik. A gyakorlati kérdésekkel foglalkozó fejezetekben arra törekedtünk, hogy bemutassuk a jogszabályok megfelelő felépítését, illetve rámutassunk az általánosan elkövetett hibákra és hiányosságokra. Hasonló fontosságot tulajdonítottunk annak is, hogy mintákat adjunk a jogszabályok helyes nyelvi megfogalmazásra. Mindemellett kiemelkedő jelentőségűnek véltük a jogszabályszerkesztővel kapcsolatos elvárások és követelmények rögzítését, mivel a jogalkotástani kritériumoknak megfelelő jogszabály megszövegezése kizárólag professzionális jogszabályszerkesztők által, és a megfelelő eljárás hasznosításával valósulhat csak meg. A tankönyv gyakorlatorientáltságát nemcsak a praktikumról szóló részek jelentik, hanem ez az alkalmazott példák sokaságában is kifejezésre jut. Elképzeléseink szerint ugyanis nem lehet a jogalkotásról pusztán teoretikus ismereteket közvetítem. A praxisorientáltságra vonatkozó törekvésünket egészítik ki a mellékletekben foglaltak, amelyek mind a jogalkotás előkészítéséhez, mind a dereguláció megvalósításához - szándékaink szerint - használható szempontokat tartalmaznak. E sajátosság talán lehetővé teszi, hogy könyvünket ne csak a joghallgatók, hanem a jogalkotást gyakorló szakemberek is haszonnal forgathassák, és munkájuk során korszerű és használható ismereteket meríthessenek belőle. Ezúton szeretnénk kifejezni köszönetünket dr. Ádám Antal és dr. Kiss László professzor uraknak, akik a kötet megírása során és lektori véleményükben is hasznos tanácsokkal és észrevételekkel segítették munkánkat. Külön hálával tartozunk dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet tanszékvezető asszonynak, aki a kéziratot a nemzetközi jog és közösségi jog szempontjából tekintette át. A tankönyv normatannal és a hatékonysággal, illetve a deregulációval foglalkozó fejezeteihez kapcsolódó észrevételeiért és javaslataiért dr. Visegrády Antal professzor úrnak tartozunk köszönettel.