Andragógia

Szerző: Durkó Mátyás
Cím: Andragógia
Alcím: A felnőttnevelés és közművelődés új útjai
Megjelenési adatok: Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1999. | ISBN: 963-651-430-5

Minden társadalmi - kulturális jelenséget csak történelmi fejlődési folyamatában, a gazdasági, politikai, szociális és kulturális területek dialektikus kölcsönhatásában, a gyakorlat és elmélet kölcsönös összefüggésrendszerében, az előző nézetek kritikai meg-haladásában lehet megérteni, tudományosan tanulmányozni. Tisztelt olvasóim ezt a sokrétű követelményt csak nagyon korlátozottan tudják felismerni ebben a kis kötetben, elsősorban terjedelmi okok miatt. Ebben szeretnék segíteni ezzel a „bevezetéssel”. Tudatosan választottuk a kötet címét és alcímét „Andreám (A felnőttnevelés és közművelődés új útjai)”. Valóban csak ezt nyújthatja ez a könyv. Tehát a társadalmi rendszerváltás utáni időszak felnőttnevelésének, közművelődésének, önnevelésének korszerű értelmezését, társadalmi, kulturális rendszertani helyét, funkcióit, új útkereséseit akarja - a terület szakemberei részére - tömören összefoglalni. Bár lesznek benne rövid megjegyzések, utalások a múltra, továbbá a mai társadalmi (politikai, gazdasági, szociális, kulturális) helyzetre, mint „új társadalmi kihívásokra” vonatkozóan, de ezeket a problémákat mélyebben nem fejthetjük ki. Nekünk a mai társadalmi élet alapvető kulturális, művelődési ellentmondásainak a területén kell maradnunk. amelyek feloldásába ill. megoldásába kell a mai felnőttnevelésnek és közművelődésnek bekapcsolódnia. Szükséges még a munka szaktudományos aspektusát megvilágítani. Már hajdani (1968) kandidátusi disszertációmban fogalmaztam meg erre vonatkozó felfogásomat (Durkó. 1968.) a felnőttnevelés és közművelődés, mint kutatási tárgy adekvát tudományos kutatási sajátosságáról, s ezt a nézetemet ma még inkább vállalhatom (Durkó, 1996). Ezt írtam: „Mivel ugyanaz a művelődési folyamat, mely a társadalomban lejátszódik differenciáltságával, összetettségénél fogva egyszerre társadalmi-történeti, politikai, közgazdasági, interperszonális, kommunikációs, személyiségfejlődési és fejlesztési, művelődési, nevelési, csoporttervezési folyamat. Ennek sokrétű összefüggésrendszerét. differenciáltságát csak multidiszciplináris (sok tudományra kiterjedő) és interdiszciplináris (tudományközi) tudományos vizsgálatokkal lehet feltárni. Ebben szerepe lehet és kell is lennie mindazon tudományoknak, amelyek a jelenség felsorolt különböző oldalait elemezni, feldolgozni tudják. Tehát elsősorban a történettudománynak, a szociológiának, közgazdaságtannak, a politológiának, a filozófiának, a személyiség-, szociál-, és neveléslélektannak, az embernevelés tudományának (ezen belül az andragógiának) a művelődéselméletnek, kommunikációelméletnek, vezetéselméletnek stb. A kutatási kérdésfeltevés sajátossága szabja meg, hogy ebből a multidiszciplinaritásból konkrétan mely területek kerülnek előtérbe, mely tudományterület kap domináns szerepet." Bár mindenütt igyekszünk a más tudományokkal való érintkezési pontokat megjelölni, a mi kutatásaink elsődlegesen az embemeveléselmélet (antrapagógia), azon belül pedig különösen a felnőttneveléstan (andragógia) aspektusából közelítik meg a felnőttnevelés és közművelődés jelenségeit, de amennyire lehetséges - amíg nem megy a tudományosság rovására - igyekszünk az integrált szemléletmód alkalmazására.

Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Felnőttnevelés, Andragógia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap

Bevezetés - A téma indoklása

7-10

I. Adatok, tézisek a rendszerváltás utáni magyar társadalom helyzetéről

11-19

I./1. A változás pozitív, negatív sajátosságai a gazdasági, szociális és kulturális életben

11-15

I./2. Piac, kultúra, művelődés

15-19

II. A mai magyar társadalom alapvető művelődési ellentmondásai

20-29

II./1. Az ellentmondások megértéséhez szükséges művelődéselméleti alaptételek

20-21

II./2. A klasszikus tőkés társadalmi fejlődés, vagy latinamerikai út művelődési konzekvenciái. Esetleges más alternatívák: ún. „kistigrisek" és a japán út

21-22

II./3. A társadalmi tndásántegrációja, szintjei, szerinti ellentmondástípusok

23-24

II./3.1. Általános, egyetemes, modernizációs emberi tudás és a nemzeti kultúra közötti esetleges ellentmondás

II./3.2. Felhalmozott „tárgyiasult" társadalmi tudás, és a .eleven", aktualizált, egyéni tudás ellentmondása

II./3.3. Tartalmi tudás, kész ismeretanyag terjesztése, nyújtása - ez az élethosszig tartó művelődés, nevelés elsődleges feladata, vagy az innovációs képességek, készségek fejlesztése, az un. „intellektuális képzés"

II./4. A társadalmi kihívásokhoz való alkalmazkodás és a köznevelés ellentmondásai

24-26

II./5. A művelődési, (kulturális) kínálat veszélyei és az értékvédelem az alkotás és kultúraterjesztés terén

26-27

II./6. Súlyos ellentmondások a mindennapi és interperszonális kultúrában

28-29

III. A Felnőttnevelés általános embernevelési megalapozása

30-49

III./1. A permanens (élethosszig tartó) nevelés, mint embernevelési (antropagógiai) alapfogalom

30-31

III./l.l. Formális, nonformális, informális nevelés

30-31

III./2 A felnőttnevelés (andragógia) korszerű követelményei a felnövekvő nemzedék nevelésével, a pedagógiával szemben

31-33

III./3. A korszerű nevelésfelfogás új hangsúlyai és az önnevelés kettős értelmezése (önnevelés és embernevelés)

33-49

I. A fejlődés és öntevékenység

35-36

II. A személyiségformálódás teljes hatásrendszere

36-37

III. A céltudatos nevelés helye és szerepe e rendszerben

37-42

IV. A nevelési folyamat fő lépései és az önnevelés kettős értelmezése

42-47

V. A kifejlett, relatíven önálló önnevelés, mint a neveléssel segített önnevelés gyakorlásának eredménye

VI. A fejlett önnevelésre képes állapot tő jellemzői

48-49

VII. Összegzés

IV. A korszerű embernevelésbe illeszkedő felnőttnevelés a mai plurális demokratikus társadalomban

50-96

IV./l. A felnőttnevelés lehetősége. A felnőttkori tanulás eredményességét meghatározó tényezők. A felnőttnevelés lélektani megalapozása

51-54

IV./2. A felnőttnevelés (andragógia) rendszere Magyarországon

55-62

IV./2.1. Felnőttnevelés a permanens művelődés, nevelés rendszerében

55-57

IV./2.2. A felnőttnevelés területének felosztása (szakágakra, didaktikai rendszerekre stb.)

58-62

IV./3. A rendszerváltás utáni magyar társadalom felnőttnevelésének pozitív és negatív változási tendenciái

63-68

IV./3.1. A változás pozitív, előremutató sajátosságai

63-67

IV./3.2. A változás negatív konzekvenciái

67-68

IV./4. A permanens nevelés felnőttnevelési szakaszának szocializációs és individualizációs funkciói

68-96

IV./4.1. Társadalmi - szocializációs funkciók

71-87

IV./4.1.1. A felnőttnevelés politikai (nevelő) funkciója

75-77

IV./4.1.2. A termelés hatékonyságát biztosító szakmai kultúra kezelése az egyéni műveltség minden szintjén

77-80

IV./4.1.3. Társadalmi mobilitást elősegítő funkció

80-82

IV./4.1.4. Kulturális (asszimilációs, integrációs, majd permanens nevelési) funkció

82-85

IV./4.I.5. Történeti és aktuális, lokális és nemzeti (nemzetiségi, etnikai) identitástudat alakítása

85-87

IV./4.2. Személyi, individualizációs funkciók

87-93

IV./4.2.1. A környezet és szervezet egyensúlyát biztosító adaptációs és nevelési funkció

88-89

IV./4.2.2. A személyiség belső harmóniáját biztosító szabadidős (kompenzációs, pihentető és pszichohigiéniai) funkciók

89-92

IV./4.2.3. Személyiségfejlesztő, tehetséggondozó képző-nevelő funkció

92-93

IV./4.3. Összefoglalás: a munkaerőpiac művelődési, felnőttnevelési és önnevelési vonatkozásai

93-96

V. A szabad közművelődés válasza a mai társadalom, kultúra, művelődés ellentmondásaira és kihívásaira

97-119

V./l. A közművelődés történeti fejlődésvonala és fogalomrendszertani tisztázása

97-99

V./2. A szabad demokratikus közművelődés útkeresése és alapelvei

99-103

V./2.1. Kapcsolódása a közművelődés előző korszakaihoz

V./2.2. Jogi alapok

99-100

V./2.3. A szabad közművelődés tartalma, terjedelme

100-101

V./2.4. A szabad közművelődés programozásának alapja

101

V./2.5. A szabad közművelődés céljai, társadalmi funkciói

102

V./2.6. A szabad közművelődés hatékonysága

102-103

V./3. A szabad demokratikus közművelődés színterei, területei, szervezeti, személyi, irányítási és finanszírozási kérdései

103-106

V./4. A közművelődés folyamatai, formái, módszertani korszerűsödése

106-114

V./4.1. Önkéntesség, öntevékenység, munkaközösség

106

V./4.2. Szükségletekre építés, kínálat-növelés

106-107

V./4.3. Az igények kielégítése, igényfejlesztés, recepció-segítés és fokozatosság

107-108

V./4.4. Az önnevelési képesség tipológiája

108-112

V./4.5. Ezen elvek integrációja (például: a népfőiskolai mozgalomban)

112-114

V./5. Összegzés: a kivezető út legsürgősebb lépései

115-119

V./5.1. Intézményrendszer és társadalmi mozgalmiság találkozása

115

V./5.2. Intézményközpontúságból a személyiséggondozás felé való fordulás

115-116

V./5.3. Hatókör szélesítés a szükséglet -, és igénylanulmányozás valamint a rétegmunka erősítésével

116-117

V./5.4. A funkciórendszer tudományos kidolgozása elvi alap a gyakorlat szervezéséhez

117

V./5.5. Öntevékeny összefogás a helyi válságok leküzdésére

117-118

V./5.6. Az alap- és céltámogatás mielőbbi kiegyensúlyozott megoldása

119

VI. Az embernevelés és felnőttnevelés problémái és korszerű megoldásai

120-125

VI./l. Az antropagógia és andragógia, mint új tudományterületek létrejötte és fejlődése

120-121

V1./2. Az andragológia helyzete és funkciói a rendszerváltás óta

121-125

Irodalomjegyzék

126-132

Tartalomjegyzék

133-135

Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

Andragógia

Tartalomjegyzék