A Salgótarjáni Kőszénbánya R.T. nógrádi szénbányászatának története 1868-1943-ig

Petőfi a földet Isten kalapjának mondotta, de a föld több ennél: a föld egy finommetszésű, régi könyv, melynek lapjaira Isten gondolatait, költészetét és művészetét írta. Csak olvasni kell tudni belőle. Menj ki a természetbe és olvass. Nézd meg az égbenyúló hegyóriásokat, gyönyörködj a tavaszi rét virágszőnyegében és a madárdalos erdő zöldjében, figyeld meg őszi reggelen a pókháló finom szövedékén csillogó harmatcsep-peket, nézz fel nyári éjtszakán a csillagos égre, tekints egy ártatlan kis gyermek szemébe: mindenütt és mindenünnen az Isten szépsége ragyog rád. Menj le a bányába, ülj le egy csendes helyre. Nyitott könyv fekszik előtted. A kőzetrétegek a könyv lapjai, a kőbeágyazott állatok és növények a betűk, melyek ősrégi történetekről mesélnek. Itt valóban mindenünnen évezredek tekintenek rád, sokkal régebbiek, mint a piramisok alatt ülő Napóleonra. Geológiai világkorszakok romjain ülsz, melyekre új és új emeleteket húzott a nagy Építész. Próbáld elképzelni a szüntelenül tartó építkezés folytonosságát és szépségét, nem nagy fantázia kell hozzá. A vizekben, lagúnákban csigák és kagylók, halak és hüllők millió nyüzsögtek, a berkekben és őserdőkben hatalmas fák és tropikus növények díszlettek. A lombok között madarak daloltak és harkályok kopácsoltak, mókusok és majmok szökdécseltek, méhek és rovarok zümmögtek. A szárazföldön furcsa nagy vastagbőrűek, mastodonok és dinotériumok csörtettek és élték titokzatos életüket. Béke, nyugalom lebegett a vizek fölött. De ekkor jöttek a viharok és orkánok és néhány pillanat alatt elpusztítottak mindent, amit a természet évezredeken át épített, Az árvizek föld alatt töltik, hogy másoknak világítsanak és melegítsenek. Igénytelen írásommal ezeknek akarok emléket állítani. A sok névtelen hősnek, a munka katonáinak, akik 75 év alatt 610 millió métermázsa szenet hoztak ki a napvilágra. Ök elsorvadnak munkájukban, de elernyedésük másoknak áldás. Nekünk nem süt Isten napja, nekünk nem virul a rét, sötét akna elkoptatja testünk izomerejét. Sorsunk mégsem keserít el, vidám szívvel dolgozunk, bányászkarral, bányászhittel másoknak áldást hozunk.