A történettudományi szakirodalmi kutatás módszerei

Egyetemi és főiskolai hallgatók, fiatal kutatók számára írtam munkámat, vagy ahogy az alcímében is jeleztem: kalauz-t. Olvasóimat szeretném megismertetni a történelemtudományi kutatómunka elméleti és gyakorlati alapjaival, a kutatás intézményeivel, segédkönyveivel és a tudományos munka elkészítésének technikájával. Az írás nehézségét viszont pontosan az okozta, hogy úgymond laikusokhoz kell szólnom. Hogyan írjam le 5-6 oldalban azt, amit a könyvtári katalógusokról tudni kell, holott a könyvtár szakos hallgatók ezt évekig tanulják. Némi megnyugvást okoz, hogy csupán az első lépések megtételéhez szeretnék segítséget nyújtani. A könyvben számos példát említek a különböző dokumentumtípusokról szólva. Ezzel viszont jelzem, hogy egyáltalán nem törekedtem teljességre, hiszen akkor inkább bibliográfiát kellett volna szerkesztenem, viszont a felsorolt példák (remélem) alkalmasak arra, hogy a további vizsgálódást, munkát elősegítsék. Könyvem szerkezetének kialakítását nagyban segítette, hogy magam is fiatal gyakorló kutató vagyok és évekig oktattam a történelem szakos hallgatóknak bibliográfiai ismereteket. Tapasztalatom szerint nem maga a kutatás, hanem csak az elindulás nehéz. Bízom benne, hogy a könyv átlapozása, elolvasása után sokkal könnyebb lesz. Az egyes művek ismertetését - hacsak valami nem indokolja a bővebb kifejtést - néhány szóban teszem. Könyvek esetében - ha az adott műnek több kiadása is volt - az első kiadás adatait ismertetem, viszont ha a könyvnek javított, bővített vagy átdolgozott kiadása(i) látott napvilágot, akkor az újabb kiadás adatait közlöm, hiszen egyértelmű, hogy az újabbat, az átdolgozottat célszerűbb használni. Olyan könyvek esetében, ahol reprint kiadások jelentek meg, az eredeti kiadási adatokat közlöm, megjegyezve azt, hogy ekkor és ekkor reprintet is kiadtak. A könyvek szerzőjének, vagy szerzőinek nevét, a könyv címét, alcímét, a kiadás helyét, kiadó nevét, kiadás évét feltüntettem, illetve egy vagy kétkötetes mű esetén az oldalszámozást is. (A sorozati közlést nem találtam fontosnak.) Folyóiratok esetében szerző, cikk címe, folyóirat neve, kiadás éve, évfolyama, száma, oldalszám a legfontosabb azonosítók. Könnyen vádolhatnak azzal, hogy leginkább magyar nyelvű anyagokat sorolok fel, s az idegen nyelvűeket alig. Azonban - ismét hangsúlyozom - ez csak bevezetés, először a kutatás módszereit kell elsajátítani, s aztán majd lehet az idegen nyelvű anyagok között bolyongani. (...) Szegény egyetemista éppen a másnapi vizsgára készül, de néhány csoporttársa már korábban vizsgázott. Este telefonál a barátjának, hogy megkérdezze mi újság. Az elmondja, hogy négyest kapott a kollokviumon, de az a kopasz majom (ez alatt a tanárát érti) Balázst „elhúzta”. Vizsga után Robi és Zsuzsa randiztak, este pedig együtt is aludtak... A rövid telefonbeszélgetésből egyetemistánk fontos információkat tudhatott meg: barátja hogyan felelt, Robi és Zsuzsa este mit csináltak, sőt a tanár egy kopasz majom (ez alatt a tanárát érti) Balázst „elhúzta”. Vizsga után Robi és Zsuzsa randiztak, este pedig együtt is aludtak... A rövid telefonbeszélgetésből egyetemistánk fontos információkat tudhatott meg: barátja hogyan felelt, Robi és Zsuzsa este mit csináltak, sőt a tanár egy kopasz majom.