Globális marketing

A 80-as évek nemzetközi üzleti sikertörténeteit a marketingelmélet a geobusiness-modell alapján magyarázta. Eszerint a multinacionális vállalatok saját céljaik és a versenyben elfoglalt helyzetük által motiválva egy olyan környezetben terjeszkednek, ahol a technológiában vagy az eltérő célpiaci adottságokban található meg a fenntartható versenyelőny forrása. Ez a multinacionális marketing fénykora. Az ilyen sokpiacos stratégia azonban annál több piacszervezési gondot okoz, minél kiterjedtebb a vállalat nemzetközi hálózata. A 90-es években növekvő számban jelennek meg a globális piacokat kiszolgálni akaró cégek. A globalizálódás mint a nemzetköziesedés legmagasabb foka azt jelenti, hogy a vállalat működése során általában véve figyelmen kívül hagyja a nemzeti határokat, kivéve az olyan műveleteket, amelyekben a helyi sajátosságokhoz való alkalmazkodás egyértelműen kedvezőbb. A globális stratégia alapvető előnye az a működési rugalmasság, ami a források áramoltatásából ered a multinacionális hálózatban. | „A gazdaság globalizációja, korunk feltarthatatlanul teret nyerő jelensége, a nemzetgazdaságok számára meghatározó tényező. Ahhoz, hogy a magyar vállalatok versenyképesen vehessenek részt a globális folyamatokban, alapvető jelentőségű, hogy ismerjék a nemzetközi piacokat és azokat az eszközöket, amelyekkel e piacokat és az elérhető eredményeket befolyásolni tudják. Ehhez nyújt segítséget a Globális marketing című könyv, amely világos szerkezetben elemzi a globális piacokra való belépés szempontjait és teendőit. A szerkesztők írásaival keretbe foglalva eredeti tanulmányok jelennek meg benne a világ vezető szakirodaimából, illetve magyar szerzők tollából. A válogatás mind tematikailag, mind színvonalát tekintve igen jó - a könyv rengeteg információt tartalmaz, ráadásul élvezetes olvasmány is.” Dr. Chikán Attila egyetemi tanár, gazdasági miniszter „A téma iránt érdeklődő gyakorló szakember számára a Globális marketing című könyv két szempontból is értékes. Az egyik a marketing elméleti kérdéseinek eltérő kulturális közegbe ágyazott tárgyalása, a másik pedig a felkészülés-célkitűzés-megvalósítás összhangjára épülő praktikus megközelítés.”