Közigazgatás-elmélet corvina logo

Szerző: Fábián Adrián
Cím: Közigazgatás-elmélet
Sorozatcím: Institutiones Juris, 1218-9375; Dialóg Campus tankönyvek, 1418-1274
Megjelenési adatok: Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2010. | ISSN: 1218-9375;1418-1274 | ISBN: 978-963-9950-29-0

coverimage A közigazgatással kapcsolatos alapvető ismeretek kidolgozása, megértése és oktatása sem tartozik a könnyen letudható feladatok közé. Nem csak a magyar közigazgatás, hanem a hazai jogi és igazgatási képzés történetében is időről-időre előtérbe kerültek különböző előjelű korszerűsítések. A nehézség elsősorban abból adódik, hogy a közigazgatás „bemutatásában” a rendszerszemléletet nagyon nehéz következetesen érvényesíteni. A különböző megközelítések mást és mást tekintenek a vizsgálódás kiindulópontjának (pl. a szervezetet, a feladatokat, a működést stb.), és emiatt gyakori az egyoldalúság és az összefüggések súlyukhoz méltó bemutatásának az elmaradása. Jó ideje már nem tekinthető új keletűnek az a felismerés, hogy a közigazgatás nem azonos a rá vonatkozó joggal. Ebből okszerűen következik, hogy a közigazgatás megismerésével, tudományos kutatásával, fejlesztésével számos tudományág foglalkozik. Az említett felismerés, a komplexitás irányába történő elmozdulás vezetett el a közigazgatástan, mint közigazgatás-tudományi diszciplína kialakulásához. Úgy vélem, hogy a magyar és a kialakulóban lévő európai közigazgatási jog megismerését elengedhetetlenül szükséges elméleti megalapozottsággal is összekötni. Ebből kiindulva az egyik lehetséges megközelítésnek a közigazgatás-elmélet (közigazgatástan) fontosabbnak ítélt alapintézményeinek a megismertetését tartom. Ennek a kötetnek a célja tehát kettős, egyrészt az egyetemi szintű jogi és igazgatási képzésekben segítse elő a közigazgatás elméleti, nem jogi gyökerű tárgyköreinek az elsajátítását, másrészt a közigazgatási szakma műveléséhez szükséges alapvető ismeretanyagot kívánja bemutatni, rendszerbe foglalni. E kötet előzménye Ivancsics Imre szerzőtársammal írt Bevezetés a közigazgatástanba c. egyetemi jegyzet, akinek ezúton is szeretnék köszönetét mondani a munkához nyújtott szakmai segítségért, támogatásért. (...) A közigazgatástan ún. leíró tudomány, leírja a közigazgatás működését, a tényeket, a jelenségeket. A közigazgatástan tehát tapasztalati és ténytudomány.1 Egy másik megközelítés szerint a közigazgatástan elsősorban a szervezet döntéseit vizsgálja.2 A közigazgatástan közelebbről a közigazgatás egyes alrendszereivel: az államigazgatással, az önkormányzati igazgatással, a közintézményekkel (a köztestületekkel, a közintézetekkel és a közalapítványokkal) foglalkozik. A közigazgatással foglalkozó tudományok között főként az alábbiakat lehet megemlíteni: közigazgatástan, közigazgatási jogtudomány, politikatudomány. Más megközelítésében a közigazgatás-tudomány az igazgatás - vagy szervezéstudomány - egyik ágazata, mely az általános (üzleti, ipari) igazgatás-tudomány eredményeit is alkalmazza. Olyan összegező - szintetizáló - tudomány, mely a közigazgatással foglalkozó tudományok eredményeit hasznosítja. Fontos azonban kiemelni, hogy nem ágazata az ipari igazgatástudománynak. Lényeges különbségek vannak ugyanis közöttük, különösen a környezet és a funkciók tekintetében.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Közigazgatás, Vezetés, Kormány, Közigazgatástan, Kormányzás, Bürokrácia, Hatalmi ág, Irányítás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalomjegyzék
5-8
Bevezető
9
I. Közigazgatástan és jözigazgatás-tudomány
13-19
   1. Közigazgatástan és közigazgatás-tudomány fogalma
13-14
   2. Közigazgatástan és közigazgatási jogtudomány elhatárolása
15
   3. A közigazgatás-tudomány vizsgálódási területeinek csoportosítása
15-18
   4. A közigazgatástan különös tárgyai
18
   5. A közigazgatás-tudományok kapcsolata más tudományágakkal
18-19
II. A közigazgatás meghatározása
20-25
   1. Bevezető
20-22
   2. A közigazgatás meghatározása az igazgatás fogalmán keresztül
22-24
   3. A közigazgatás, mint állami tevékenység
24-25
III. Közigazgatás a hatalmi ágak rendszerében
26-28
   1. Montesquieu elmélete
26
   2. Végrehajtó hatalom ellenőrzésének alapjai
26-27
   3. Közigazgatás az állami szervek rendszerében
27-28
IV. Kormányzás és a magyar kormányzati rendszer
29-42
   1. Kormányzás fogalma
29-31
   2. A magyar kormányzati rendszer
31-32
   3. Az Országgyűlés szerepe a kormányzásban
33-34
   4. A köztársasági elnök kormányzati funkciói
34-36
   5. Az Alkotmánybíróság szerepe a kormányzásban
36-37
   6. A Kormány kormányzati funkciói
37-38
   7. A kormányzás modernizációja
38-42
V. Az irányítás fogalma
43-51
   1. Az irányítás jogi szabályozása
45-47
   2. Az irányítás eszközrendszere
47-49
   3. Az irányítás korlátai
50-51
VI. A vezetés
52-57
   1. Az igazgatás fogalma és kapcsolata a vezetéssel
52-53
   2. A vezetés és a vezető fogalma
53-54
   3. A magyar közigazgatás vezetői
54-56
   4. A vezetés helye és szerepe hazai közigazgatási reformtörekvésekben
56-57
VII. Közigazgatás és a jog
58-62
   1. A közigazgatás jogi szabályozottsága
58-60
   2. A közigazgatási jogi normák
60-61
   3. A közigazgatási jogviszonyok
61-62
   4. A közigazgatás jogforrási rendszere
62
VIII. Politikai vezetés, hatalmi csoportok, társadalmi változások és a közigazgatás
63-70
   1. Politika és közigazgatás közötti kapcsolatok
63-64
   2. A közigazgatás stílusa
64
   3. A hatalmi csoportok
65-66
   4. A közigazgatást meghatározó tényezők Magyary nyomán
66-67
   5. A közigazgatást meghatározó tényezők napjainkban
67-69
   6. Közigazgatás és az emberek
69-70
IX. A közigazgatás feladatai
71-78
   1. Közfeladat fogalma
71
   2. Az állam funkciói
71-74
   3. A közigazgatás funkciói
74-76
   4. A közigazgatási feladatok típusai
76-78
X. Közigazgatás és bürokrácia
79-84
   1. Bürokrácia fogalma
79
   2. Weber bürokráciaelmélete
79-82
   3. A bürokratizmus
82
   4. A modem közigazgatás és a bürokrácia
82-83
   5. A bürokrácia leépítése
83-84
XI. A közigazgatás szervezete és felépítése
85-95
   1. A szervezéstudomány és a szervezet fogalma
85-86
   2. A közigazgatás szervezete
86-88
   3. A közigazgatás rendszerelméleti megközelítése
88-89
   4. A közigazgatás felépítése
89-90
   5. A közigazgatás vertikális, horizontális és szakmai tagozódása
90-91
   6. A közigazgatási szintek képzése
92
   7. A közigazgatási szerv fogalma
92-93
   8. A közigazgatási szerv jogképessége és jogi személyisége
93-95
   9. A közigazgatási szervek csoportosítása
95
XII. Forrás és forrásteremtés a közigazgatásban
96-100
   1. A közigazgatás forrásai
96
   2. A közigazgatás személyzete
96-98
   3. Forrásteremtés
98-99
   4. Az információ
99-100
XIII. Önkormányzati közigazgatás
101-
   1. Az önkormányzat fogalma, fajtái
101-102
   2. A helyi önkormányzatok működése
102-103
XIV. Az államigazgatás
104-105
   1. Az államigazgatás szervei
104-105
   2. Az államigazgatás szervezete
105
XV. A közintézmények rendszere
106-109
   1. Bevezető
106
   2. A közintézményekről általában
106-107
   3. A közintézetek
107-108
   4. A köztestület
108-109
   5. A közalapítvány
109
XVI. A közigazgatás tevékenységi formái
110-118
   1. Bevezető
110
   2. A jogalkotás
110-112
   3. Hatósági jogalkalmazás
113-115
   4. A közigazgatási szerződés
115-116
   5. A tervezés
116-117
   6. Szubvencionálás
117
   7. A közigazgatás nem jogi jellegű tevékenysége
117
   8. Hierarchikus és hierarchián kívüli cselekmények
118
XVII. A közigazgatás-tudomány története
119-127
   1. A kameralisztika
119
   2. A rendészet és a rendészettudomány története
120-122
   3. A rendészet meghatározása a magyar szakirodalomban
122-124
   4. A korai közigazgatástan
124-125
   5. A közigazgatási jog tudománya
125-127
XVIII. A hazai közigazgatás-tudomány
128-133
   1. A hazai közigazgatás-tudomány kezdetei
128
   2. A közigazgatási jogi pozitivizmus
129
   3. A közigazgatási jogi dogmatika
129-130
   4. Politológiai művek
130-131
   5. Magyary Zoltán és iskolája
131-133
   6. A II. világháború utáni időszak
133
XIX. Közigazgatás-tudomány helyzete a huszadik században
134-140
   1. A közigazgatástan helyzete Nyugat-Európában
134-135
   2. Közigazgatás-tudomány az Amerikai Egyesült Államokban
135-140
XX. New Public Management
141-154
   1. A NPM előzményei
141-142
   2. A New Public Management fogalma
142-144
   3. A NPM alkalmazásának feltételei és kiindulópontjai
144-145
   4. Az NPM célkitűzései és eszközrendszere
145-151
      a) A közszférában foglalkoztatottak számának csökkentése, új személyzetpolitikai modell
145
      b) Privatizáció
146
      c) A közigazgatási egységek önállóságának növelése
146-147
      d) Piaci versenyhez hasonló körülmények kialakítása
147
      e) A közigazgatás minőségének a javítása
147-148
      f) A "karcsú" közigazgatás ("lean administration") megteremtése
148-149
      g) Ügyfélorientált közigazgatás
149-150
      h) A közigazgatás és a politika elválasztása
150-151
   5. A „reinventing government”
151-152
   6. A NPM kritikája
152-153
   7. A NPM utóélete
153-154
XXI. Nemzetközi közigazgatás
155-159
   1. Nemzetközi közigazgatási feladatok
155
   2. Nemzetközi szervezetek
155-157
   3. Az Európai Unió igazgatása és hatása a tagállamok közigazgatására
157-159
XXII. Integrált adatfeldolgozás és adatvédelem a közigazgatásban
160-162
   1. Az integrált adatfeldolgozás fogalma
160
   2. Adatvédelem a közigazgatásban
160-161
   3. A nyilvánosság
162
XXIII. Elmélet és gyakorlat helye és szerepe a közigazgatási jog oktatásában
163-165
Felhasznált irodalom
168-175
Kolofon
Hátsó borító