Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe
Szerkesztők: Falus Iván; Kotschy BeátaTovábbi szerzők: Falus Iván; Tóthné Környei Márta; Bábosik Istán; Szabolcs Éva; Nádasi Mária; Réthy Endréné; Csapó Benő; Nahalka István
Cím: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe
Megjelenési adatok: Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2004. | ISBN: 963-16-2664-4
Megjegyzés: 4. kiadás
Olyan tankönyvet, kézikönyvet fog kezében az olvasó, amelynek az a célja, hogy segítséget nyújtson, a pedagógiai szakirodalom kritikus elemzéséhez, értő tanulmányozásához, a gyakorlati pedagógiai munka során adódó mérések, vizsgálóadások, elemzések elvégzéséhez, különböző szintű kutatásokban, innovációkban való részvételhez, kutatási pályázatok eredményes megírásához, önálló kutatási tevékenység tervezéséhez, elvégzéséhez, lebonyolításához, értékeléséhez, publikálásához. Azaz, hasznos segédeszköze kíván lenni pedagógusjelölteknek, gyakorló pedagógusoknak, szaktanácsadóknak, az oktatásügy irányítóinak, a kutatással hivatásszerűen foglalkozni kívánó szakembereknek. Mindezek érdekében a szerzők igyekeztek összefoglalni a nemzetközi és a hazai kutatásmetodikai irodalom főbb eredményeit, a kutatások tapasztalatait. Mindemellett tisztában vannak azzal, hogy nem törekedhettek teljességre. Ez további munkát igényel, melyhez örömmel várják az olvasók javaslatait. Az egyes fejezetek szerkesztésénél jóllehet tartalmuk eltérő jellege ezt nem mindig tette lehetővé - egységességre törekedtek. Minden fejezet a megvilágításra kerülő kérdések felsorolásával kezdődik, ezt a módszerre vonatkozó legfontosabb ismeretek kifejtése, a módszer alkalmazási lehetőségeinek a bemutatása követi. A fejezet tartalmának összefoglalását, a fontosabb fogalmak meghatározását feladatok követik, majd a módszerre vonatkozó és az adott módszert alkalmazó irodalom jegyzéke. A szerzők reményei szerint a fejezetek ilyen felépítése segíti az olvasottak elsajátítását, a módszerek gyakorlati alkalmazását. (...) A pedagógiai kutatásnak az a célja, hogy új ismeretek feltárásával, pontosabbá tételével, elmélyítésével hozzájáruljon az oktatás-nevelés, a pedagógiai tevékenység eredményességének növeléséhez. A pedagógiai kutatás ezt a célját a személyiség fejlesztése során érvényesülő összefüggések, törvényszerűségek feltárásával, a neveléstudomány elméleti ismeretanyagának fejlesztésével éri el. Ezek a törvényszerűségek képezik a pedagógiai kutatás tárgyát. Mint minden kutatási tevékenység, így a pedagógiai kutatás is problémák megoldásának sorozatából áll. A jelenségek közötti kapcsolatokra vonatkozó feltételezések alapján, e jelenségekre vonatkozóan adatokat kell gyűjtenünk tervszerű, rendezett módon, ezeket kritikusan értelmeznünk s elemeznünk kell. A pedagógiai kutatás metodikája azokat a követelményeket fogalmazza meg, s olyan eljárásokat, technikákat ír le, amelyek segítségével a kutató képes e megismerési folyamatot a tudomány szigorú kívánalmainak megfelelő mederben tartani. E fejezet a kutatás általános metodológiai kérdéseivel foglalkozik, míg a további fejezetek az egyes kutatási stratégiák, módszerek, eszközök, adatgyűjtési és feldolgozási eljárások bemutatására vállalkoznak. A pedagógiai kutatás céljaként a pedagógiai tevékenység eredményességének növelését jelöltük meg. Vigyáznunk kell, hogy e meghatározást kellően tágan értelmezzük, nehogy leszűkítsük a kutatás lehetőségeit. Egyrészt, a pedagógiai tevékenységbe az iskolában folyó oktató-nevelő munkán kívül bele kell értenünk, az oktatás-nevelés tervezésével, irányításával, ellenőrzésével összefüggő tevékenységet is.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Pedagógia, Módszertan, Kutatásmódszertan, Vizsgálat, Kutatás, Metodológia, Módszer, Stratégia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Pedagógia, Módszertan, Kutatásmódszertan, Vizsgálat, Kutatás, Metodológia, Módszer, Stratégia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Címlap
Copyright/impresszum
Előszó
5
I. A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései
7-33
1. fejezet A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései (Falus Iván)
9-33
A fejezetben kifejtésre kerülő kérdések
9
1. A pedagógiai kutatás célja, tárgya
9-10
2. A pedagógiai kutatás jellemzői, sajtásosságai
10-12
3. A pedagógiai kutatás folyamata
13-27
3.1. A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása
13-17
3.2. A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése, kritikai elemzése
17
3.3. A kutatás hipotéziseinek a megfogalmazása
17-20
3.4. A kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása
20-25
3.5. A minta és a mintavétel
25-27
A) A minta nagyságának meghatározása
25-26
B) Mintavételi eljárások
26-27
4. A kutatások típusai, fajtái
27-28
5. A kutatás etikai kérdései
29-30
Ellenőrző kérdések
30
Feladatok
31
Fogalmak
31-32
Irodalom
33
II. A szakirodalom feltárása és feldolgozása
35-86
2. fejezet A szakirodalom tanulmányozása (Falus Iván)
37-67
A fejezetben kifejtésre kerülő kérdések
37
1. A szakirodalom tanulmányozásának célja, funkciói
37-39
2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai
39-60
Az ETO 37-es (pedagógia) osztályának vázlata
41-44
A) Általános pedagógiai enciklopédiák
56
B) A pedagógia részterületeivel foglalkozó enciklopédiák
57
C) Kézikönyvek
57-58
D) Szakszótárak
58-59
E) Évkönyvek
59
F) Áttekintő folyóiratok
59-60
3. A szakirodalom feltárásának lépései
60-62
4. A szakirodalom feldolgozásának technikái
62-66
Ellenőrző kérdések
66
Feladatok
67
Irodalom
67
3.fejezet Korszerű információkereső rendszerek a kutatás szolgálatában. (Tóthné Környei Márta)
68-86
A fejezetben kifejtésre kerülő kérdések
68
1. Az információkereső rendszerek alapfogalmai
68-69
2. A számítógépes információkereső rendszerek és az információkeresés általános modellje
69-74
2.1. A számítógépes információkereső rendszerek
69-70
2.2. Az adatbázisokban való keresés fő lépései
70-74
3. Az ERIC adatbázis
75-79
4. Az országos pedagógiai könyvtár és múzeum adatbázisa
80-84
Ellenőrző kérdések
84
Feladatok
85
Fogalmak
85-86
Irodalom
86
III. Kutatási stratégiák
87-121
4. fejezet A pedagógiai kísérlet (Bábosik István)
90-105
A fejezetben kifejtésre kerülő kérdések
90
1. A pedagógiai kísérlet jellemzői
90-91
2. A pedagógiai kísérletek fajtái
91-94
2.1. A kísérletek felosztása a független változó jellege szerint
92
2.2. A kísérletek felosztása szerkezetük szerint
92-94
A) Egycsoportos kísérlet (önkontrollos kísérlet)
92
B) Kétcsoportos kísérlet
93
C) A többcsoportos kísérlet
93
D) Az összetett kétcsoportos kísérlet
93-94
2.3. A kísérletek színtér szerinti felosztása
94
A) A laboratóriumi kísérlet
94
B) A természetes kísérlet
94
3. A kísérletek megbízhatósága
95-97
3.1. A szerkezeti kontroll
95
3.2. A keresztező eljárás
95
3.3. Elő- ás utóvizsgálatok
95
3.4. Az előidézett és felidézett kísérlet kölcsönös kontrollja
96
3.5. A negatív kontroll
96
3.6. Metodikai kontroll
96
3.7. Matematikai kontroll
97
3.8. Közbülső mérések és a folyamatos nyomonkövetés
97
4. A pedagógiai kísérlet a gyakorlatban
97-102
1. A Hurlock-Ágoston-Veszprémi-féle előidézett többcsoportos kísérlet
97-98
2. A Legrand-program keretében végzett franciaországi előidézett többcsoportos kísérletek
98
3. A törökbálinti, képességfejlesztő előidézett összetett kétcsoportos kísérlet
99
4. A szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban szervezett előidézett összetett kétcsoportos kísérlet
99-100
5. Ex post facto (felidézett) kísérlet a jellem fejlődését meghatározó tényezők feltárására
100-102
Ellenőrző kérdések
102
Feladatok
103
Fogalmak
103-104
Irodalom
104-105
5. fejezet Deduktív (analitikus) jellegű kutatások (Szabolcs Éva)
106-121
A fejezetben kifejtésre kerülő kérdések
106
1. Az analitikus jellegű kutatás fogalma, célja, területei
106-107
2. Az analitikus jellegű kutatás folyamata
107-112
2.1. A források felkutatása
107-109
2.2. Forráskritika
109-111
2.3. A források értelmezése
111-112
3. Az elemzések fajtái
112-115
3.1. Pedagógiai fogalmak elemzése
113
3.2. Forráskiadvány
113
3.3. Leíró elemzés
113
3.4. Értelmező elemzés
114
3.5. Összehasonlító elemzés
114
3.6. Teoretikus elemzés
115
4. A neveléstörténeti kutatás sajátosságai
115-118
4.1. A neveléstörténeti források értelmezése
116-118
5. Az analitikus jellegű kutatások értékelésének szempontjai
118-119
Ellenőrző kérdések
119
Feladatok
119-120
Fogalmak
120
Irodalom
120-121
Az analitikus jellegű kutatási eljárást alkalmazó tanulmányok
121
IV. A kutatás módszerei, eszközei
123-339
6. fejezet A megfigyelés (Falus Iván)
125-170
A fejezetben kifejtésre kerülő kérdések
125
1. A megfigyelés fogalma, tárgya, sajátosságai
125-126
2. A megigyelési technikák
126-150
2.1. A naplók, feljegyzések
128-129
2.2. A teljes jegyzőkönyv
129
2.3. A szelektív jegyzőkönyv
130
2.4. A becslési skála
130-132
2.5. A jelrendszer
132-140
Megfigyelési lap (experimentalizmus)
133-136
Megfigyelési szempontok a hatékony tanítási gyakorlat alakításához
136-140
2.6. A kategóriarendszer
140-150
A) Flanders interakcióelemzési rendszere
141-145
a) A rögzítés technikája
142-143
b) A mátrixba rendezés
143
c) A mátrix elemzése
144-145
B) Egyéb kategóriarendszerek
146-150
3. A megfigyelés megbízhatósága és érvényessége
150-156
3.1. A megfigyelés megbízhatósága
150-154
A) megfigyelés megbízhatóságának értelmezése
152
B) A megbízhatóság mértékének a kiszámítása
153-154
3.2. A megfigyelés érvényessége
155-156
4. A megfigyelő személye, képzése
156-158
5. A megfigyelés során alkalmazott technikai eszközök
158-160
6. A megfigyelési eljárás kiválasztása
161-162
Ellenőrző kérdések
162-163
Feladatok
163-167
Fogalmak
167
Irodalom
168-169
A megfigyelés módszerét alkalmazó kutatások
169-170
7. fejezet A kikérdezés (Nádasi Mária)
171-211
A fejezetben kifejtésre kerülő kérdések
171
1. A kikérdezés a pedagógia kutatásában
171-193
1.1. A kikérdezésről általában
171-177
A. Értelmezés
171
B. Alkalmazás
171-172
C. A kikérdezés helye, szerepe a kutatás folyamatában
172
D. A kikérdezés alapváltozatai
172-173
E. Kérdéstípusok
173-177
1.2. A szóbeli kikérdezés
177-185
A. A kérdező/k kiválasztása
177
B. A kérdező/k előkészítése
177-179
C. A szóbeli kikérdezés fő változatai
179-185
a. Az egyéni kikérdezés
179-185
aa. A strukturálatlan interjú
179
ab. Strukturált interjú
179-180
ac. Mélyinterjú
180-181
ad. Narratív interjú
181-182
ae. Klinikai beszélgetés
182-183
af. Exploráció
183-185
b. Csoportos interjú
185
1.3. Az írásos kikérdezés
185-193
A. Az írásos kikérdezést szolgáló eszközök elkészítése, kipróbálása
185-186
B. A megválaszolás körülményei
186-187
C. Az írásbeli kikérdezés fő változatai
187-193
a. Az egyéni kikérdezés
187-192
aa. Kérdőíves felmérés
187
ab. Attitűdvizsgálat
187-191
ac. Időmérleg készítés
191-192
b. Csoportos írásbeli kikérdezés
192-193
1.4. A kikérdezés alkalmazásának előnyei és korlátai
193
2. A módszer alkalmazásának bemutatása
193-196
Ellenőrző kérdések
196-197
Feladatok
197-208
Fogalmak
209
Irodalom
210
A kikérdezés módszerét alkalmazó kutatások
210-211
8. fejezet A szociometriai módszer (Bábosik István)
212-234
A fejezetben kifejtésre kerülő kérdések
212
1. A szociometriai módszer fogalma és alkalmazásmódja
212-219
2. Az egyéni szociometriai helyzet kedvező vagy kedvezőtlen voltának megállapítása
219-220
2.1. Az egyéni szociometriai helyzet meghatározása egy kritériumos - három választásos vizsgálat esetében
219
2.2. A szociometriai helyzet meghatározása 3 kritériumos - 3 választásos vizsgálat esetén:
219-220
3. Az egyéni- és az osztály-szociogram készítése
220-225
4. A szociometriai adatok feldolgozása
225-228
4.1. A szociometriai adatok feldolgozásra történő előkészítése
225
4.2. A szociometrikus mutatók kiszámítása és értelmezése
225-228
A) Az egyénekre vonatkozó indexek
226
B) A csoportra, alcsoportokra vonatkozó indexek
226-228
5. A szociometriai módszer diagnosztikai értéke
228-229
6. A szociometriai módszer alkalmazása a kutatómunkában
229-232
7. A szociometriai módszer főbb jellemzőinek összegzése
232
Ellenőrző kérdések
232
Feladatok
233
Fogalmak
233
Irodalom
233-234
9. fejezet Pszichológiai tesztek (Réthy Endréné)
235-276
A fejezetben kifejtésre kerülő kérdések
235
1. A pszichológiai tesztekről általában
235-237
1.1. A tesztben nyújtott teljesítmény kifejezhető
236
1.2. A méréssel kapott számok körében tapasztalható néhány gyakori félreértés
236-237
2. A tesztmódszerre vonatkozó bírálatok, a továbbfejlődés útjai
237-238
3. Közismertebb pszichológiai tesztek
239-252
3.1. Intelligenciát, kreativitást és egyes képességeket vizsgáló tesztek
239-252
A) Az intelligenciateszt
239-248
B) Kreativitásteszt
248-252
Mi is a kreativitás?
248
Mérhető-e a kreativitás?
248-252
4. Egyes képességeket vizsgáló tesztek
252-260
Pedagógiai alkalmazás
255-260
5. Személyiségtesztek
261-272
Általános jellemzők
261-272
A) A legismertebb projekciós személyiségtesztek
262-269
Lüscher-féle színteszt
268
Pedagógiai alkalmazás
269
B) Kérdőíves személyiségvizsgálatok
269-272
Pedagógiai alkalmazás
270
Ellenőrző kérdések
272
Feladatok
272-273
Irodalom
273-275
A pszichológiai teszteket alkalmazó kutatások
275-276
10. fejezet Tudásszintmérő tesztek (Csapó Benő)
277-316
A fejezetben kifejtésre kerülő kérdések
277
1. A tesztelés elmélete
277-292
1.1. Tudásszintmérés, tudásszintmérő tesztek
277-278
1.2. A klasszikus tesztelmélet alapjai
278-281
1.3. Valószínűségi tesztelméletek
282-284
1.4. A tesztek jóságmutatói
284-289
A) Objektivitás
284-286
B) Reliabilitás
286-287
C) Validitás
287-289
1.5. Az itemek jellemzői
289-290
1.6. Normaorientált és kritériumorientált tesztelés
290-292
2. Feladatírás
292-302
2.1. A tananyag elemzése, a felmérendő tudás kategorizálása
292-294
2.2. Feladattípusok
294-302
A) Feleletválasztó feladatok
294-297
a) Alternatív választás
295
b) Többszörös választás
295-296
c) Válaszok illesztése
296-297
B) Feleletalkotó feladatok
297-299
a) Kiegészítés
297
b) Rövid válasz
298
c) Hosszú válasz
298
d) Esszé típusú válasz
298-299
C) A képesség-jellegű tudás mérésére alkalmas feladatok
299-302
3. Tesztszerkesztés
302-307
3.1. Az értékelési rendszer kialakítása
302-304
A) A javítókulcs és az értékelés technikája
302-303
B) Pontozás, súlyozás
303-304
3.2. Ekvivalens tesztváltozatok készítése
304-305
3.3. A tesztek kipróbálása és standardizálása
306-307
4. Tesztelemzés, tesztfejlesztés
307-311
4.1. A feladatok, itemek jóságának vizsgálata
307-309
4.2. A reliabilitásmutatók kiszámítása
309-311
5. Tudásszintmérés és pedagógiai kutatás
311-312
Ellenőrző kérdések
313
Fogalmak
313-314
Irodalom
314-316
11. fejezet Dokumentum és tartalomelemzés
317-339
11/a fejezet Dokumentumelemzés (Nádasi Mária)
317-329
A fejezetben kifejtésre kerülő kérdések
317
1. A dokumentumelemzésről általában
317-319
1.1. Mit tekinthetünk dokumentumnak a pedagógiai kutatásban?
317
1.2. Alkalmazása a pedagógiai kutatásban
318-319
1.3. Helyes, szerepe a kutatás folyamatában
319
2. A dokumentumok fajtái
319-322
2.1. A dokumentumok eredendő kapcsolatai a pedagógiával
319-321
a) A híradás dokumentumai
320
b) Az intézményen kívüli irányítás-ellenőrzés dokumentumai
320
c) A dokumentumok a nevelési-oktatási folyamat intézményi tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához, értékeléséhez kapcsolódnak, annak feltételei, következményei
320-321
2.2. A dokumentumok csoportosítása a "címzettek" szerint
321-322
2.3. A dokumentumok csoportosítása megjelenési módjuk szerint
322
3. A dokumentumkezelés tudományetikai kérdései
323
4. A dokumentumelemzés előnyei és korlátai
323
5. A módszer alkalmazásának bemutatása
323-326
Ellenőrző kérdések
326
Feladatok
326-328
Fogalmak
328
Irodalom
328-329
A dokumentumelemzés módszerét alkalmazó pedagógiai kutatások
329
11/b fejezet Tartalomelemzés (Szabolcs Éva)
330-339
A fejezetben kifejtésre kerülő kérdések
330
1. A tartalomelemzés kialakulásának története
330-331
2. A tartalomelemzés fogalmának meghatározása
332
3. A tartalomelemzés folyamata
332-335
4. A tartalomelemzés lehetőségei a pedagógiai kutatásban
335-338
Ellenőrző kérdések
338
Feladatok
338
Irodalom
338-339
V. Pedagógiai vizsgálatok leíró és matematikai statisztikai módszerei
341-491
12. fejezet A statisztikai módszerek pedagógiai alkalmazásának indokai, statisztikai alapfogalmak (Nahalka István)
343-356
A fejezetben kifejtésre kerülő kérdések
343
1. Bevezetés
343-345
2. A statisztikai eljárások indokai
345-348
3. A mérésről
348-350
4. A mérési skálák típusai
350-354
Példák
354-355
Feladatok
355-356
13. fejezet Az adatok elemi vizsgálata. (Nahalka István)
357-400
A fejezetben kifejtésre kerülő kérdések
357
1. Gyakoriságok, táblázatok, grafikonok
357-371
2. A középértékek mértékei, a várható érték becslése
371-377
3. A szóródás mértékei, az elméletei szórás becslése
377-383
4. A mintaátlagok szórása
383-384
5. Két változó összefüggése, a korreláció és a kovariancia becslése
384-391
Példák
391-398
Feladatok
398-400
14. fejezet Statisztikai összehasonlítások (Nahalka István)
401-439
A fejezetben kifejtésre kerülő kérdések
401
1. Statisztikai próba, hipotézisvizsgálat, szignifikancia
401-413
2. Becsült és elméleti értékek összehasonlítása
414-425
2.1. Egymintás T-próba
414-423
2.2. Illeszkedésvizsgálat
423-435
3. Két minta összehasonlítása
425-433
3.1. Két minta szórásának összehasonlítása
425-426
3.2. Két minta átlagának összehasonlítása
426-429
3.3. Több szórás egyezésének ellenőrzése Bartlett-próba
429-433
Két eloszlás egyezése
430
Két független minta összehasonlítása ordinális adatok esetén
430-431
Két összetartozó minta összehasonlítása ordinális adatok esetén
431-432
Több független minta összehasonlítása ordinális adatok esetén
432-433
Példák
434-438
Feladatok
439
15. fejezet A változók rendszerének struktúrája (Nahalka István)
440-491
A fejezetben kifejtésre kerülő kérdések
440-441
1. Korreláció- ás regresszióelemzés
441-456
1.1 A korrelációs együttható szignifikanciája
441-444
1.2 A regressziós egyenes paraméterei becslésének szignifikanciája
444-450
1.3. Nemlineáris regresszió
450-452
1.4. Többváltozós lineáris regresszió
452-456
2. Kategóriaváltozók közti összefüggések
456-461
2.1. A nominális változók esete - kereszttábla-elemzés
456-460
2.2. Az ordinális adatok esete - rangkorreláció
460-461
3. Szóráselemzés - varianciaanalízis
461-467
4. Kovariancia-analízis
467-472
5. Faktoranalízis
472-479
6. Clusteranalízis
479-488
6.1. A legközelebbi szomszéd módszere
482-486
6.2. A legtávolabbi szomszéd módszere
486-487
6.3. Centroid-módszer
487
6.4. Csoportátlag módszer
487
6.5. Négyzetösszeg módszer
488
Feladatok
488-490
Irodalom
490-491
A feladatokban hivatkozott kutatások
491
Mellékletek a statisztikai fejezetekhez (Nahalka István)
492-514
A/ melléklet
492-501
Fontosabb matematikai statisztikai fogalmak
492-501
B/ melléklet
502-514
Matematikai táblázatok
502-514
VI. A kutatási eredmények értelmezése, közlése
515-539
16. fejezet A kutatási eredmények értelmezése, közlése (Falus Iván)
517-539
A fejezetben kifejtésre kerülő kérdések
517
1. A kutatási eredmények interpretálása, értékelése, értelmezése
518-520
2. A kutatási beszámolók fajtái a kutatás szakaszaitól függően
520-525
A) A kutatási terv
520-522
Kutatási terv
520-521
B) Kutatás közben
522
C) Zárótanulmány
522-535
3. A kutatási beszámolók műfajai a címzettektől, a közlés céjátók és helyétől függően
526
4. A szakirodalmi kutató munka eredményeinek közlésére szolgáló műfajok
526-528
5. A kutatási beszámoló szerkezete, a kutatási beszámolókkal szemben támasztott követelmények
528-538
Egy disszertáció szerkezete
528-529
A publikációk értékelésének kritériumai
534
Kutatási beszámolók értékelésére szolgáló szempontsorozat
534-538
A cím
534
A szerzők
534
A probléma
535
A szakirodalom áttekintése
535
A hipotézisek
535
A vizsgálati személyek
535-536
Módszerek és eszközök
536
A kutatás lebonyolítása
536
A kutatás szerkezete (design)
537
Eredmények és megállapítások
537
Elemzés és értelmezés
537
Összegzés és következtetések
537
Hivatkozások
538
Stílus
538
Feladatok
539
Irodalom
539
Tartalom
540
Kolofon