Didaktika corvina logo

Szerkesztő: Falus Iván
További szerzők: Ballér Endre; Falus Iván; Golnhofer Erzsébet; Kotschy Beáta; M. Nádasi Mária; Nahalka István; Petriné Feyér Judit; Réthy Endréné; Szivák Judit; Vámos Ágnes
Cím: Didaktika
Alcím: Elméleti alapok a tanítás tanulásához
Megjelenési adatok: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2010. | ISBN: 978-963-19-5296-4
Megjegyzés: A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyv-támogatási Pályázat keretében jelent meg.

coverimage Öt kiadást megért könyvünk átdolgozásakor óhatatlanul felvetődött a kérdés: nem kellene-e a hatodik kiadásnak új címet adnunk. A cím változatlanul hagyása mellett döntöttünk. Miért? A főcím, a „Didaktika" pontosan körülírja azt a tartalmat, amelyet a könyvbe kívántunk foglalni, az alcím: „Elméleti alapok a tanítás tanulásához" pedig jól tükrözi a tanárrá válás folyamatáról s benne az elméleti stúdiumok szerepéről vallott felfogásunkat. A didaktika az oktatás, más szóhasználatban a tanítás és tanulás tudománya. Két alapvető kérdésre keresi a feleletet: „Mit tanítsunk?" és „Hogyan tanítsunk? Az első kérdéskörön belül az oktatás céljainak, tartalmának és az ezeket megtestesítő, elrendező tanterveknek a problematikájával foglalkozunk (VI—VIII. fejezet). A hogyan tanítsunk kérdéseit több részre bontottuk. A nem tudástól a tudásig, a motiváltság és az önszabályozás kialakulásáig vezető út főbb lépéseit az oktatás folyamatáról szóló IX. fejezet írja le. A tanár és a tanuló együttes tevékenységének különböző módozatait a módszerekről szóló rész tárja fel. E módszerek a céloktól és a tanulásfelfogástól függően rendszerekbe, stratégiákba szerveződnek. A X. fejezet ezeket a lehetséges stratégiákat és a módszereket mutatja be. A tanulás feltételeinek megszervezése formális tevékenységnek tűnhet. Hiányában azonban sem tanulni, sem tanítani nem lehet (XI.). A módszerek megvalósulását különféle oktatási eszközök, az oktatás infrastruktúrája segíti (XII.). A tanítás és a tanulás nem légüres térben, hanem adott keretek és formák között valósul meg, mint amilyen az iskolai osztály és a tanítási óra (XIII.). Az osztályon belül vagy esetenként azon kívül különféle szervezési módokat, más szóval munkaformákat (frontális, csoportos, páros, egyéni munka) alkalmazunk (XTV.). Az egyes stratégiák megvalósításához különféle módszerek, eszközök használhatók fel, s a módszerek különböző szervezési módokban realizálhatók. Például a vita módszere érvényesülhet frontális, csoportos vagy páros formában, de ugyanezt elmondhatjuk a szemléltetés, a megbeszélés módszeréről is. Annak következtében, hogy bizonyos stratégiák, módszerek és szervezési módok gyakorta együtt jelennek meg, a köztük lévő különbségek elmosódhatnak. A szociális készségek kialakítására irányuló stratégia keretében például leggyakrabban a kooperatív módszereket alkalmazzák, s a kooperatív módszerek leggyakrabban csoportos munkaformában valósulnak meg.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Oktatás, Didaktika, Módszertan
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Témakörök
[5]
Előszó a hatodik, átdolgozott kiadáshoz
[7]-9
I. fejezet: Oktatáselméleti irányzatok - Réthy Endréné
[11]-36
   Az oktatáselmélet értelmezése
12-13
      Az oktatás hétköznapi felfogása
12
      Az oktatás tudományos megközelítése
12-
      Az oktatáselmélet tudományos megközelítése
12-13
   A tudomány előtti elképzelések, filozófiai gyökerek és a gyakorlat
13-14
   A megszülető pedagógiai diszciplína „oktatáselméleti" koncepciója
14-17
   A társadalmi igényekhez igazodó irányzatok
18-19
   Az oktatáselmélet differenciációjához kapcsolódó irányzatok
19-21
      Szociológiai irányzatok
19
      Pszichológiai irányzatok
20
      Lingvisztikai, interakciós, kommunikációs irányzat
21
   Az oktatáselmélet integrálódásához kapcsolódó irányzatok
21-25
      Kibernetikai, rendszerszemléleti irány
21-22
      Az oktatás hatékonyságát segítő irányzatok
22-
         A megtanítás, optimális elsajátítás (mastery learning) stratégiai iránya
22
         A képesség-módszer interakciós modell (ATI modell)
23
         A fejlesztő tréningkurzusok világa
23-24
         Adaptív tanítási-tanulási irányzat
24
      A curriculáris didaktikai irányzat
24-25
   Napjaink alternatív irányzatai
25-30
      Az iskolák filozófiájában, szellemiségében, kitűzött céljaiban mutatkozó alternativitás
27-28
      Alternativitás az oktatás tartalmában
28
      A szervezeti formák alternativitása
28-29
      A módszerek alternativitása
29
      Alternatív eszközök
29-30
   A posztmodern irányzat
31-32
   Elmélet kontra gyakorlat
32-33
   Összefoglalás
33
   Feladatok
33-34
   Irodalom
34-36
II. fejezet: Az oktatás társadalmi meghatározottsága - Nahalka István
[37]-56
   Az oktatás társadalmi meghatározottságának értelmezési keretei
38-46
      Az iskola funkcióinak leírása
38-
      Az oktatás funkcióiról a szociológiai megközelítésből kiindulva
38-43
         A kultúra újratermelését szolgáló funkció
39
         Az egyének személyiségének alakítása
40
         A társadalmi struktúra újratermelése vagy megváltoztatása
41
         Gazdasági funkció
42
         A politikai rendszer legitimitása
42
         A társadalmi integráció biztosítása
42-43
         Szolgáltató funkció
43
         A társadalmi változást segítő vagy gátló funkció
43
      Az esélyek egyenlőtlensége értelmezésének elméleti keretei
43-46
   A társadalmi meghatározottság érvényesülésének eszközei, folyamatai
46-48
      Válaszok a „kiket tanítunk?" kérdésre
46
      A nevelés intézményrendszerének társadalmi szabályozása
46-47
      A pedagógiai fejlesztés szabályozása
47-48
         A fejlesztési folyamatok központosítása
47-48
         Az oktatásfejlesztés liberalizálása
48
         Az oktatási innováció korszerű útjai
48
   A társadalmi egyenlődenségek kezelése a tanítás-tanulás folyamatában
49-53
      Az iskolarendszer befolyásoló szerepe
49-51
         A szelektív iskolarendszer
49-50
         A komprehenzív iskolarendszer
50-51
      Szelekciós hatások a tanítási-tanulási folyamatban
51-53
   Összefoglalás
53-54
   Feladatok
54-55
   Irodalom
55-56
III. fejezet: A tanuló - Golnhofer Erzsébet
[57]-78
   Bevezetés
58
   A gyermek- és az ifjúkor a változó időben
59-60
   A tanulók és az iskolák
60-62
   A pedagógusok gyermek- és tanulószemléletét befolyásoló tényezők
62-64
   Elvek, problémák az egyéni sajátosságok értelmezésében
64-65
   A tanulók megismerése, megértése
66-74
      A megismerés szempontjai
66-69
      A megismerés folyamata és módszerei
69-71
      A megismerés korlátai, akadályai
72-74
   Összefoglalás
74-75
   Feladatok
75
   Irodalom
75-78
IV. fejezet: A pedagógus - Falus Iván
[79]-101
   Bevezetés
80-82
   A kedvelt, eredményes pedagógusra jellemző tulajdonságok
82
   Az alapvető személyiségvonások, az alapképességek
82-84
   A pedagógiai képességek
84-85
   A gyakorlati készségek
85-87
   A pedagógiai gondolkodás, a pedagógiai döntések
88-89
   A pedagógiai tudás
90-94
      A sémák, az intuíció
90-
      A pedagógiai tudás jellege
91-93
         Az elméleti tudás
91-92
         A gyakorlati tudás
92
         A nézet
92-93
      A pedagógiai tudás tartalma
93-94
   A reflektív gyakorlat
95-98
   Összefoglalás
99
   Feladatok
100
   Irodalom
100-101
V. fejezet: A tanulás - Nahalka István
[103]-136
   Bevezetés
104-105
      A tanulás mint hétköznapi fogalom
104
      A tanulás meghatározása
104-105
   A tanulásra vonatkozó tudományos nézetek fejlődése
105-125
      A tanulásról alkotott felfogás az ókorban és a középkorban
105-106
      Az empirizmus hatása, a szemléltetés pedagógiája
106-111
         Az empirizmus ismeretelmélete
107
         Comenius "forradalma", a szemléltetés pedagógiája
107-108
         Az asszociációs pszichológia tanulásfelfogás
108-109
         A behaviorizmus tanulásfelfogása
109-110
         Neobehaviorizmus
110-111
      A tanulás folyamatáról alkotott elképzelések jelentős átalakulása a 20. század első felében, a cselekvés pedagógiája
111-117
         A reformpedagógiai mozgalmak hatása
111-112
         A "harmadik didaktika" ismeretelméleti háttere és pszichológiája, Jean Piaget munkássága
112-113
         A kognitivizmus kialakulása
113-114
         A szimbólumfeldolgozást középpontba állító kognitív tudományok hatása
114-116
         A tanulás folyamata a cselekvés pedagógiája
116-117
      A kognitivizmus más útjai, a konstruktivista pedagógia megszületése
117-121
         Alaklélektan és tanulás
117-118
         A tudományfilozófia átalakulási folyamatai
118
         A kognitív tudományok mondanivalója a tanulással kapcsolatban, napjainkban
119-121
      A tanulási folyamat mint konstrukció
121-125
         A tanulás folyamata a konstruktivista elmélet szerint
122-125
   A tanulás irányítása a korszerű pedagógiai elképzelésekben
126-132
      A cselekvés pedagógiája és a konstruktivista pedagógia kiemelt szerepe
126
      A gyerekek személyisége, valamint ismeretstruktúrái megismerésének fontossága
127
      A differenciálás jelentősége
127
      A tanulás logikája a két szemléletben
127-129
      A gazdag módszeregyüttes alkalmazásának jelentősége
129
      A tanítás életszerűségének biztosítása
129-130
      Összegzés: a két elsősorban ajánlott tanulásfelfogás összehasonlítása
130-132
   Összefoglalás
133
   Feladatok
133-134
   Irodalom
134-136
VI. fejezet: Az oktatás célrendszere - Kotschy Beáta
[137]-164
   Bevezetés
138-139
   Az oktatási cél fogalma
139-142
   Az oktatási cél funkciói
143
   Az oktatás céljainak kiválasztása
144-150
      A társadalmi értékek, szükségletek, tevékenységek hatása az oktatási célok kiválasztására
144-146
      A nevelésfilozófiai nézetek hatása az oktatási célok kiválasztására
146-148
      A tanulóra és a tanítási-tanulási folyamatra vonatkozó ismeretek hatása az oktatási célok kiválasztására
148-150
   Az oktatási célok osztályozása
150-157
   Az általános célok konkrét követelményekké alakítása
158-160
   Összefoglalás
161
   Feladatok
161-162
   Irodalom
163-164
VII. fejezet: Az oktatás tartalma - Nahalka István
[165]-189
   Bevezetés
166-173
      Az oktatás tartalmának történeti alakulása a társadalmi igények változása szempontjából
169-170
      Az oktatás tartalmának történeti alakulása a gyermek szempontjának érvényesülése szerint
170-173
   Az oktatás tartalmának "forrásvidékei"
173-184
      A társadalom igényeinek figyelembevétele az oktatás tartalmának meghatározásában
174-176
      A tudományok és a művészetek szerepe az oktatás tartalmának meghatározásában
176-179
      Az oktatás tartalma és a mindennapi élet vagy másképpen: a közveden társadalmi környezet igényei
180-181
      Az oktatás tartalma és a fejlődéslélektan követelményei
181-183
      Az oktatás tartalma és a differenciálás
184
   Az oktatási tartalom kiválasztásának módszerei
185-186
   Összefoglalás
187
   Feladatok
187-188
   Irodalom
189
VIII. fejezet: A tanterv - Ballér Endre
191-218
   Bevezetés
192
   A tanterv értelmezésének változásai, pedagógiai összefüggései
193-195
   Az oktatás tartalma a tantervben; kiválasztásának fő szempontjai
195-197
   Az oktatási tartalom elrendezésének tantervi modelljei
197-202
      1. A tartalmi elrendezés gyakorlati modelljei
197
      2. A tartalom elrendezésének harmóniáját és az oktatás formális fokozatait követő (herbartiánus) modell
198
      3. A tanulók tevékenységei, tapasztalatai köré szerveződő tananyag-szervezési modellek
199
      4. A tantervi tartalmak integrációjának modelljei
199-201
      5. A tantervi tartalom elrendezésének technoloógiai modelljei
201-202
   A tantervi értékelés szerepe, fő jellemzői
202-205
      A tantervi értékelés átfogó szerepe
203
      A tantervi értékelés és követelmények szoros kapcsolata
204
      A tantervi értékelés objektív és szubjektív alapjainak párhuzamos megerősödése
204-205
   Újabb tendenciák a tanterveknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepében
205-210
      A tantervek szerepének megváltozása
206
      Erősödik a tantervek "perszonalizációja" (egyénekre szabhatósága)
206
      A tantervekben nagyobb hangsúlyt kap a tudástartalmak, ismeretanyagok integrációja
207
      A tanulási tartalmak szélesebb folyamatba illeszkedése
207-208
      A szakképzés tantervfejlesztésének megnövekedett hatása az általános képzés tanterveiben
208-209
      Az információs és kommunikációs technika (IKT) alkalmazásának növekvő szerepe a tantervfejlesztésben
209-210
   A tantervelmélet 19-20. századi meghatározó koncepcióinak áttekintése
210-215
      A tantervelmélet kezdetei
211
      A tantervelmélet fő szakaszai a 20. században
211-215
         1. A herbartiánus tantervelméleti modell
211-212
         2. A tanulók érdeklődésére, tevékenységre, tapasztalataira épülő tantervmodellek
212
         3. Értékelméleti, szellemtudományi alapokon álló tantervelméleti koncepciók
212-213
         4. Curriculumelmélet
213-214
         5. A kétpólusútartalmi szabályozás koncepciója
214-215
   Összefoglalás
216
   Feladatok
216
   Irodalom
217-218
IX. fejezet: Az oktatási folyamat - Réthy Endréné
[219]-241
   Bevezetés
220
   Az oktatási folyamat különböző szempontú megközelítése
220-222
   Az oktatási folyamat
222-223
   Az önszabályozást kiépítő oktatási folyamat
223-228
      Tantárgyi tartalom tudásának folyamata
225-227
      A tanulni tudást és tanulási motivációt kifejlesztő folyamat
227-228
         A tanulni tudás biztosítása
227
         Az önálló tanulást segítő legfontosabb pedagógiai feladatok. A tanulási nehézségek felismerése
227-228
         A tanulás megtanításának legfontosabb fázisai
228
   A tanulási motivációt fejlesztő folyamat
228-230
      A tanulási motiváció szintjei
229-230
   A kognitív stratégia, metakogníció
230-232
      A metakogníció
231-232
   Motivációs stratégia
232-233
   A kognitív önszabályozó stratégia
233-234
   Motivációs önszabályozó stratégia
235-238
   Összefoglalás
238-239
   Feladatok
239
   Irodalom
240-241
X. fejezet: Az oktatás stratégiái és módszerei - Falus Iván
[243]-296
   Bevezetés
244-245
   Az oktatási stratégia fogalma
245-247
   Az oktatási stratégiák fajtái
247-255
      Célközpontú stratégiák
247-251
         Információ tanítása bemutatás segítségével
248
         Fogalomtanításmagyarázat és megbeszélés segítségével
248-249
         Készségtanítás direkt oktatás segítségével
249-250
         Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével
250
         Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével
250-251
      Szabályozáselméleti stratégiák
251-255
         A nyílt oktatás
251
         Adaptív oktatás
252
         Programozott oktatás
252-253
         Az optimális elsajátítás stratégiája
253-255
   Az oktatási módszer fogalma
255-256
   A módszerek csoportosítása, osztályozása
256-257
   Oktatási módszerek
257-288
      Az előadás
258-261
      A magyarázat
261-266
         A célok megfogalmazása
262-263
         A tanulók előzetes ismereteinek számbavétele
263
         A példák kiválasztása és alkalmazása
263-264
         A magyarázat logikus felépítése, magyarázó szavak, szerkezetek alkalmazása
264
         Szabatos megfogalmazás, ismert szavak használata
264-265
         A kérdések feltétele
265
         Audovizuális és demonstrációs eszközök alkalmazása (szemléltetés)
266
         Részösszefoglalások, ismétlések beiktatása
266
      Az elbeszélés
267
      A tanulók kiselőadásai
267
      A megbeszélés
268-272
         Strukturálás
269
         Kérdezés
269-271
         A visszacsatolás, a tanulók tevékenységének értékelése
271-272
      A vita
272-274
      Szemléltetés
274-277
      Munkáltató módszer
277-278
      A projektmódszer
278-280
      A tanulási szerződés
281-282
      A kooperatív oktatási módszer
282-283
      A szimuláció, a szerepjáték és a játék
284-285
      Tanulmányi kirándulás
285-286
      Házi feladat
286-288
   A módszerek kiválasztása
289-291
   Összefoglalás
291-292
   Feladatok
292-293
   Irodalom
293-296
XI. fejezet: Tanulásszervezés - Szivák Judit
[297]-315
   Bevezetés
298
   A tanár szervezőtevékenységét meghatározó elméleti megközelítések
298-301
      1. A szervezés mint a rend és a fegyelem fenntartása
299
      2. A szervezés mint a tanuló szabadságának biztosítása
299
      3. A szervezés mint a tanulói viselkedés szabályozása
299-300
      4. A szervezés mint pozitív tanulási légkör biztosítása
300
      5. A szervezés mint a csoportfolyamatok elősegítése
300-301
      6. A szervezés mint jól bevált "receptek" alkalmazása
301
   A szervezési és tanítási problémák megkülönböztetése
302-311
      A szervezés tevékenységformái
302-311
         A preventív munkaszervezés
302-308
         A tanuló, tanulócsoport zavaró viselkedésének kezelése
308-309
         Egyéni problémák
309
         Csoportproblémák
309-311
   Nem célravezető szervezési-irányítási eljárások, tanári gyakorlatok
312-313
   Összefoglalás
313
   Feladatok
314
   Irodalom
315
XII. fejezet: Az oktatás eszközei, tárgyi feltételei - Petriné Fejér Judit
[317]-338
   Bevezetés
318
   A taneszköz fogalma
318-320
   A taneszközök története
320-322
   A taneszközök csoportosítása
322-325
   A taneszközök jellemzői
325-326
   Taneszközök kiválasztása, hatékonysága
326-330
   Taneszközök az oktatási folyamatban
330-335
   Összefoglalás
335-336
   Feladatok
336
   Irodalom
337-338
XIII. fejezet: Az oktatás szervezeti keretei és formái - M. Nádasi Mária
[339]-360
   Az oktatás szervezeti keretei
340-351
      Az osztály a tanítás-tanulás társas közege
340-342
      Az osztályba sorolás szempontjai
342-345
      Koedukáció az osztályban
345-348
      Az osztálylétszám és az oktatás eredményessége
349-350
      Az oktatás egyéb szervezeti keretei
350-351
   Az oktatás szervezeti formái
351-357
      A tanítási óra időtartama
352
      Rituálék a tanítási órán
353
      Az órarend
353-354
      A tanítási órák pedagógiai rendszere
354-355
      A tanítási óra menete
355-357
      Az oktatás más szervezeti formái
357
   Összefoglalás
357
   Feladatok
358
   Irodalom
358-360
XIV. fejezet: Az oktatás szervezési módjai - M. Nádasi Mária
[361]-384
   A szervezési mód és munkaforma értelmezése
362
   A frontális munka
362-366
      A frontális munka lényege
362-363
      A frontális munka megjelenése a nevelés történetében
363
      A frontális munka jelenleg is az oktatás domináns szervezési módja
363-365
      A frontális munka hatása a résztvevőkre
365-366
   Az egyéni munka
367-371
      Az egyéni munka lényege és változatai
367-368
      Az egyéni munka történeti szempontból
368-369
      Az egyéni munka a gyakorlatban
369-370
      Az egyéni munka hatása a résztvevőkre
370-371
   A párban folyó tanulás
371-374
      A párban folyó tanulás lényege és változatai
371-372
      A párban folyó tanulás történeti szempontból
372
      A párban folyó tanulás a gyakorlatban
372-373
      A párban folyó tanulás hatása az érintettekre
373-374
   A csoportmunka
374-379
      A csoportmunka lényege
374
      A csoportmunka történeti szempontból
374-375
      A csoportmunka a gyakorlatban
375-378
         A pedagógus feladatai a csoportmunka alatt
377-378
         A pedagógus feladatai a csoportmunka értékelésében
378
      A csoportmunka hatása a résztvevőkre
378-379
   A szervezési módok szimultán alkalmazásáról
379-380
   Összefoglalás
381
   Feladatok
381-383
   Irodalom
383-384
XV. fejezet: A pedagógiai értékelés - Golnhofer Erzsébet
[385]-416
   Bevezetés
386
   Az értékelés fogalma, funkciói és szintjei
386-392
      Az értékelés értelmezésének változásai, az értékelés fogalma
386-387
      Az értékelés funkciói, tárgyai, szintjei
387-392
         Az eredményesség és a hatékonyság növelése
388-390
         Minősítés — szelektálás — társadalmi megmérettetés
390-390
         Diagnosztizálás - fejlesztés
391-392
         Az értékelés tájékoztatás
392
   Értékelési modellek
393
   Külső és belső értékelés
393-395
   Értékelés a tanítás során
395-407
      Célok — tapasztalatok — értékelés
395-396
      A diagnosztikus, a formatív és a szummatív értékelés
396-398
      Az értékelés szerepe a személyiség fejlődésében, az iskolai teljesítmények alakításában
398-399
      A viszonyítás problémája
399-400
      Az értékelés folyamata
401-407
         A célmegfogalmazás
401-402
         Információgyűjtés
402-404
         Az információk értelmezése
404-407
   Megítélés, becslés, mérés
408-409
   Mérésmetodológiai követelmények
409-410
   Értékelők, önértékelők
411-412
   Összefoglalás
412
   Feladatok
413
   Irodalom
414-416
XVI. fejezet: A különleges bánásmódot igénylő gyermek - Petriné Fejér Judit
[417]-446
   Bevezető
418
   A különleges bánásmódot igénylő gyermek fogalma, típusai
418-422
      A különleges szükségletek okai, fokai
420-421
      A különleges bánásmódot igénylők aránya a népességben
421-422
      Törvényi szabályozás
422
   A speciális nevelési szükségletű gyermekek integrált-inkluzív nevelése
422-427
   Tanulási problémákkal küzdő tanulók
427-428
   Magatartászavarok miatt problémás tanulók
429
   Kivételes képességű tanulók, tehetségesek
430-441
      A tehetség meghatározása
430
      A tehetség kialakulásának feltételei
430-431
      A tehetség összetevői
431-434
      A tehetség irányai
434
      Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés
434-441
         A tehetség felismerése
434-437
         A tehetségfejlesztés módjai
437
         A tehetséggondozás nemzetközi gyakorlata
438-439
         A tehetséggondozás története hazánkban
439-440
         A tehetséggondozás hazai gyakorlata
440-441
   Összefoglalás
442
   Feladatok
443
   Irodalom
443-446
XVII. fejezet: Különleges bánásmódot igénylő csoportok oktatása - Vámos Ágnes
[447]-468
   Bevezetés
448
   A különleges bánásmódot igénylő csoport fogalma, típusai, az eltérés oka
448-450
      Fogalmi keretek, tipológia
448-449
      Az eltérő bánásmód indokai
449-450
         Identitás, énkép, világkép
450
         Nyelv és kultúra
450
         Oktatási hagyományok
450
   Kisebbségek oktatásának elmélete és gyakorlata
451-452
      A multikulturalizmus és interkulturalizmus fogalma
451
      Kisebbségi csoportok oktatásának jogi alapja
451-452
   Különleges bánásmódot igénylő csoportok: nemzeti kisebbségek, romák, bevándorlók
452-454
      A nemzeti kisebbségek oktatása
452-453
      A cigány tanulók oktatása
453-454
      Külföldi tanulók oktatása
454
   Az interkulturális oktatás, kisebbségpedagógia sajátos didaktikája
454-464
      A kisebbségi oktatás iskolai keretei
454-455
      Egyes társadalmi csoportok oktatásának célja
455-456
         A nemzeti kisebbségek oktatásának célja
455
         A roma tanulók oktatásának célja
455-456
         A bevándorló (külföldi, migráns) gyermekek oktatásának célja
456
      Az oktatás tervezése, a tananyag
456-458
         A multikulturális szemlélet
457-458
         A tannyelv-pedagógiai szemlélet
458
      Az oktatás sajátos folyamata
459-460
         Eltolódás a folyamat egyes fázisainak időarányaiban és a tartalmában
459
         A folyamatszervezés csoportsajátosságai
460
      Stratégiák, speciálisan kezelt módszerek, eljárások
460-462
         Az oktatás stratégiái és a csoportszempontok
460-461
         Az oktatás módszerei és a csoportszempontok
461
         Gyakorlati példák, lépések és a csoportszempontok
461-462
      Eltérés az értékelésben, osztályzásban
462-463
      Eltérés a tanulásban, a tanulás nyelvével kapcsolatos kérdések
463-464
         Eltérés a tanulási szokások, a tanuláshoz való viszony miatt
464
         Eltérés a tanulás nyelve miatt
464
   Összefoglalás
465
   Feladatok
465-466
   Irodalom
466-468
XVIII. fejezet: Az iskolai oktatómunka tervezése - Kotschy Beáta
[469]-486
   A tervezési tevékenység sajátosságai
470-473
   A pedagógus tervezési feladatai
473-483
      A tervezés intézményi szintje. Pedagógiai program — helyi tanterv
473-476
      A pedagógusok egyéni tervei. Tanmenet — tematikus terv — óravázlat
476-480
         A tanmenet
477-478
         A tematikus terv
478-479
         Az óravázlat
480
      Új szempontokat érvényesítő alternatív tervek
480-483
         A tananyag felépítésének különböző módjai
481-482
         A tanulás szervezésének különböző módjai
482-483
   Összefoglalás
483-484
   Feladatok
484-485
   Irodalom
485-486
XIX. fejezet: A kezső pedagógus - Szivák Judit
487-511
   Bevezető
488
   A kezdő tanárok legfontosabb problémái
489-490
   A kezdő és tapasztalt tanárok tevékenységében, gondolkodásában megfigyelt alapvető különbségek
490-497
      Tervezés
490-491
      Észlelés — információfeldolgozás
491-492
      Interaktív tevékenység
492-493
      Döntési folyamatok, kognitív struktúrák
493-496
      Tanári attitűd
496-497
   Pályakezdés
497-506
      A tanár önismerete
497-500
         Az önértékelés, reflektív gondolkodás szerepe
497-500
      A kezdő lépések
500-506
         Mire törekedjen, mit tehet a kezdő tanár?
500-501
         Az önismeret
501-502
         A tanárkép
502-503
         Az iskola megismerése
503
         A tervezés
503-505
         A támogatók
505-506
   Önelemző eljárások, fejlesztő technikák
506-508
   Összefoglalás
509
   Feladatok
509-510
   Irodalom
510-511
Névmutató - Bondor Erika
[513]-522
Tárgymutató - Bondor Erika
[523]-542
Tartalomjegyzék
[543]-550
Kolofon
551
Hátsó borító