Az új nevelés kérdései
Szerző:
Faragó Lászlóné További szerzők: Kiss Árpád ; Köte Sándor
Cím: Az új nevelés kérdései
Sorozatcím: A Magyar pedagógiai gondolkodás klasszikusai; 8. / Az OPKM hasonmás kiadványai | Sorozat szerkesztő: Kelemen Elemér
Megjelenési adatok: OPKM, Budapest, 1996. | ISSN: 1217-937X / 0236-7688 | ISBN: 963 7644 59 8

Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Magyarország, Neveléselmélet, Közoktatás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Magyarország, Neveléselmélet, Közoktatás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Sorozati címlap
Impresszum
Címlap
Kolofon
Előszó
[3]-4
Első rész
[5]-216
I. Faragó László: A nevelés Fogalma
[5]—24
1. A nevelés meghatározása
[5]-14
Mi a meghatározás (definíció)?
[5]-6
A nevelés nem csupán kiskorúakra irányul
6-7
A nevelés nem merül ki a tervszerű hatásokban
7-10
A nevelés nem határozható meg pusztán a felnőtt szempontjából
10-12
Hogyan határozzuk meg hát a nevelést? A meghatározás nehézsége
12-14
2. A nevelés alapvető jegyei. A nevelés mint a társadalom funkciója
14-17
3. Az iskolai nevelő munka
17-21
4. Az iskolai nevelő munka elhatárolása egyéb nevelői tevékenységektől
21-22
Irodalom
22-23
Kérdések
24
II. Kiss Árpád: A pedagógia
[25]—46
1. Nevelés tudomány nélkül
[25]-30
2. A neveléstudomány
30-34
3. A tapasztalás a pedagógiában
34-36
4. Pedagógia és filozófia
36-38
5. Pedagógia és biológia
38-39
6. Pedagógia és pszichológia
39-42
7. Pedagógia és szociológia
42-43
Irodalom
43-45
Kérdések
45-46
III. Faragó László: A lélektani irányú pedagógia kialakulása
[47]—86
1. Az alanyi és a tárgyi szempont a pedagógiában
[47]-53
A gyermek felfedezése
[47]-48
Az egyoldalúan tárgyszempontú pedagógia
48-49
Az egyoldalúan tárgyszempontú (idealista) pedagógiának egy tipikus képviselője: Natorp Pál
49-50
A tárgyszempontú pedagógia nevelői gyakorlata
50-51
A gyermek helyzete a mult társadalmaiban
51-53
2. Rousseau
53-58
A nagy felfedezés
53-54
A funkcionális autonómia elve
54-55
Mi az, amit még tudott Rousseau?
55-57
Mi az, amit Rousseau nem tudott?
57-58
3. Pestalozzi
58-63
A szeretet géniusza
58-59
A szociális misszió
59
A nép felemelése
60
Pestalozzi nem szociális forradalmár
60-61
A pedagógiai újító
61
Pestalozzi fogyatkozásai
62-63
Mit mutat tehát nekünk Rousseau és Pestalozzi példája?
63
4. Herbart
63-66
A neveléstudomány megalapozása
63-64
A herbarti lélektan
64
A formális fokozatok elmélete
65
A gyermek passzivitása
65-66
Herbart hatása
66
5. Fröbel
66-70
Fröbel felfedezése
66-67
A játék nevelő jelentősége
67-68
Fröbel „adománya“
68
A misztika köde
68-69
A tandalok
69-70
6. Ellen Key
70-73
A gyermek százada
70-71
A biológiai értéktábla
71
A gyermek szentsége
71-72
A megújhodott társadalom
72-73
A nevelés méltósága
73
7. Montessori
73-78
A modern nevelői szemlélet és a szabadsággondolat
73-74
Montessori pedagógiai gondolatai
74-75
Hogyan neveljük a kisgyermeket?
75-76
A gyermek környezete és játékai
76
A Montessori-módszer fogyatkozásai
76-78
8. A funkcionális szemlélet
78-84
A modern pedagógia új lélektani megalapozást kíván
78
A régi és az új lélektan
78-79
A cselekvés értelme
79-80
A szükséglet-érdek törvénye
80-81
A fejlődés funkcionális értelme
81-82
A funkcionális szemlélet kialakítói
82-84
Irodalom
84-85
Kérdések
85-86
IV. Kiss Árpád: A társadalmi szemléletű pedagógia
[87]—99
1. A gyermek felfedezése előtti pedagógia
[87]
2. A görög nevelés és pedagógia
88-93
A spártai nevelés
88
Az athéni nevelés
88-90
Platón pedagógiájából
90-93
3. Rómaiak, kereszténység, felvilágosodás
93-94
4. A XIX. század. Marx Károly
95-98
Irodalom
98
Kérdések
98-99
V. Kiss Árpád: A lélektani és a társadalmi szempont együttes érvényesülése
[100]—156
1. A funkcionális lélektan
[100]-101
2. Funkcionális lélektan — funkcionális nevelés
101-106
3. A lélektani és társadalmi irányú nevelés kapcsolata
106-115
4. Individualizáló nevelési módszerek
115-135
Decroly
116-121
A projekt-módszer
121-123
A Dalton-terv
123-126
A Winnetka-terv
126-128
Petersen jenai terve
128-132
Cousinet módszere
132-133
Példák egyes tárgyak csoportos tanítására
133-135
Freinet rendszere
135-135
5. A szocializmus nevelési törekvései
136-139
6. Részletek a Szovjetúnió irányító pedagógusainak írásaiból
139-153
Kalinin, M. I
139-142
Makarenko, A. SZ
142-152
Medynszkij, Jevgenij
152-153
Irodalom
153-155
Kérdések
155-156
VI. Kiss Árpád: Az emberré nevelés mai jelentése
[157]—194
1. Néhány szempont a nevelés mai jelentésének megállapításához. Nevelési cél. és nevelési célok
[157]-161
Kit nevelünk?
158
Ki nevel?
158-159
Mivé nevelünk?
159-161
2. A testi nevelés
161-162
3. Az értelmi nevelés
162-169
A formális képzés
165-167
Módszer, koncentráció
167-169
4. Az erkölcsi nevelés
169-180
Alapvető nehézségek
169-171
A vallás-erkölcsi nevelés
172-173
A laikus erkölcs. Az erkölcstan, mint tantárgy
173-175
Az erkölcs a többi tantárgyban
175-178
A személyiség nevelése
178-180
5. Az esztétikai nevelés
180-182
6. A politikai nevelés
182-184
7. Szakirányú nevelés
184-188
8. Nőnevelés
188-192
9. Az önkormányzat
192-193
Irodalom
193
Kérdések
193-194
VII. Faragó László: A nevelő
[195]-216
1. A nevelői személyiség vizsgálatának módszerei
[195]-196
2. A nevelői erények
197-208
A jó nevelő hivatáslélektani rajza
197-206
A „sikeres tanítók" nevelői erényei
206-208
S milyen erényeket követel a nevelőtől a növendék?
208
3. Nevelőtípusok
208-214
Tárgyias típusok
209-211
Alanyi típusok
211-214
Irodalom
214-215
Kérdések
215-216
Második rész
[217]-342
I. Faragó László: Társadalmi átalakulásunk és a nevelőmunka
[217]—229
1. Társadalom és nevelés
[217]-223
Néhány nevelésszociológiai törvény
[217]-223
2. A nevelés feladata a társadalmi átalakulás korában
223-228
Irodalom
928-229
Kérdések
229
II. Faragó László: A magyar demokrácia iskolarendszere
[230]—270
1. Az úri Magyarország iskolarendszere (Történeti, visszatekintés)
[230]
A népiskola
[230]-235
A középiskola
236-240
2. A demokrácia iskolareformjának jelentősége
240-242
3. A magyar demokrácia iskolarendszere
243-260
Az általános iskola
243-244
A középiskola
245-249
A közoktatásügyi igazgatás
249-250
A népművelés új formája
251
A dolgozók iskolái
251-252
A tanítóság felszabadítása
252-253
Egyház és állam viszonya. Az iskolák államosítása
253-257
A szakszervezeti mozgalom
257-258
A tanulóifjúság és a szülők új szervezetei
258-260
4. Külföldi demokratikus iskolareformok és iskolarendszerek
260-267
A Szovjetúnió példája
260-262
A népi demokráciák iskolareformjai
262-263
Az 1944. évi angol iskolareform
263-265
Reformmozgalmak Franciaországban
265-266
Az Egyesült Államok demokratikus iskolaszérvezete
266-267
5. A magyar és külföldi iskolarendszerek összehasonlítása
267-269
Irodalom
269
Kérdések
269-270
III. Kiss Árpád: Az iskola belső életének megÚújulása
[271]—282
1. Az iskola két arca
[271]-273
2. A tanulmányokba való bevezetés
273-275
3. Osztályozás, fegyelmezés
276-278
4. Szülők; iskolánkivüli élet
279-281
Irodalom
281
Kérdések
281-282
IV. Faragó László: A nevelőképzés problémái
[283]-300
1. A magyar nevelöképzés múltja
[283]-290
A tanítóképzés
[283]-287
A tanárképzés
287-288
A polgári iskolai tanárképzés
289-290
2. Az általános iskola és a nevelőképzés
290-295
Az általános iskola nevelői
290-291
Az új nevelőképzés feladata
291-292
Az egységes általános iskolai nevelőképzés szükségessége
292-294
A pedagógiai főiskola tanterve és szelleme
294-295
3. A nevelöképzés néhány külföldi példája
295
Nevelőképzés a Szovjetúnióban
295-206
Mégegyszer: A tanárképzés problémája. Az angol nevelőképzés
296-297
A nevelőképzés helyzete az Egyesült Államokban. Az egységes nevelőképzés problémája
298-299
Irodalom
299-300
Kérdések
300
V. Kiss Árpád: A felnőtnevelés
[301]-314
1. A felnőttnevelés szükségessége
[301]-303
2. A felnőttnevelés módszere
303-304
3. Megvalósult formák
304-306
4. Vezetői és nevelői felelősség
306-308
5. A felnőttnevelés összefüggése a gyermek- és ifjúneveléssel
308-310
6. A szabad művelődés
310-313
Irodalom
313-314
Kérdések
314
VI. Kia lexikon
[315]-342
Tartalom
[343]-347
Köte Sándor: Gondolatok az új nevelés kérdéseiről
349-354
Válogatás faragó László és Kiss Árpád műveiből
355