A neveléstudomány kézikönyve corvina logo

Szerző: Felméri Lajos
Cím: A neveléstudomány kézikönyve
Alcím: [Második javított kiadás]
Megjelenési adatok: Szerzői kiadás, Kolozsvár, 1890.

coverimage Ha az írókat két csoportra osztjuk, mint a fogakat: metszőkre és őrlőkre, mi tűrés-tagadás, hazai paedagogiai íróink nagy többsége az utóbbiak közé tartozik. Bámulatos buzgalommal őrlik le német mestereiknek ezerszer fölelevenített mondókáit, melyekben rendszerint nyoma sincs a gyermeki természet megfigyelésének. Az e fajta művek gyakran eszünkbe juttatják Bagehotnak Pope híres Essay-ére tett azt a találó megjegyzését, hogy akkor lesz igaz Pope nézete az emberről, mikor a fű hússzínü s a fák veresek lesznek. Ha eljő majd az az idő (a mit alig hiszek), midőn az ember értelmi és érzelmi működéseit mathematikai formulákba foglalják : akkor majd zavartalanul szőhetik tovább a dogmatikai tételeknek azt a hálózatát, mely ma a routine útja kövezésének legkényelmesebb eszköze. A neveléstudomány feladata megtanítani az új nemzedék leendő nevelőjét, hogy működése sarkpontját ne elavult dogmákban, hanem az ifjú természetében és a nemzeti jellemben keresse. Talán nem mondok nagyot, ha azt állítom, hogy a nevelés elmélete, mint inductiv tudomány, most szólal meg először magyar nyelven, mert e műben mindenekelőtt arra az örökké mozgó, ezernyi-ezerféleképpen alakuló és változó tényezőre fordítottam figyelmemet, melyet elmének vagy léleknek hívnak. Ennélfogva bevezetem az olvasót abba a lélektani laboratóriumba, hol oly édesen esik megfigyeléssel tölteni az időt. Hiszen ha a nevelés igazi jelentésében nem egyéb, mint alkalmazásban levő psychologia: akkor abban a fősuly az ifjú elméje működéseinek megfigyelésére esik, mely megfigyelés mondhatni a jelen százzal kezdődik. Addig jóformán úgy voltak az ifjú lélekkel, mint Buffon a természettel, ki jó szívvel vizsgálta a Libánon cédrusait, de már az izsópot kicsinylette elméjéhez. A bölcselet és a tudomány magaslatain élő nagy mesterek egész a jelenkorig, jobbára megelégedtek lelki működéseink általános körvonalaival ; nem volt idejök leszállni a völgybe, s szemügyre venni az izsópszámba eső gyermeki lelket, melynek működéseit ma úgy megfigyeljük, mint a hogy a chaldaeai pásztorok megfigyelték az égi testek járását.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Oktatástörténet, Neveléstörténet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék