Tájékoztatás a közművelődési könyvtárakban

A könyvtár sokezeréves fennállása során jól megfigyelhető, hogy a kezdeti - főleg szakrális vagy annak tartott -szövegek őrzésének, védelmezésének funkciójától mindinkább a használat felé vezet az út, az írni-olvasni tudó kiváltságosok száma egyre gyarapszik, a zárt könyvtárak köre fokozatosan csökken, s korunkban szinte elenyészik, a nyilvános jellegűek száma ugyanilyen arányban nő. E nagyívű fejlődés során a XIX. századot különleges hely illeti meg, mert főleg a gazdaságilag fejlett országokban egyre jelentősebbé válik az ipar, s nemcsak a termelésben alkalmazott találmányok, felfedezések, így a tudósok, mérnökök, hanem a művelt munkások nélkül is elképzelhetetlen a termelés. Ezért az iskolarendszerű oktatás mellett az egész lakosságot oktatni, művelni kívánó közművelődési könyvtárak jönnek létre. Megszületik az a könyvtártípus, mely nyilvános, minden állampolgárt különbség nélkül szolgál, de nemcsak gyűjteményeivel, hanem személyes módon fejlődésüket, tanulásukat, művelődésüket kívánja előremozdítani. Válaszol a felmerülő kérdésekre, s arra vállalkozik, hogy irányt mutasson olvasói számára, melyek a legjobb, legfontosabb művek. Tehát az iskola tevékenységét pótolja, majd kiegészíti, - az életre szóló tanulás lehetőségét nyújtja - mindenki számára. Mindezt látva, történelmi fejlődés eredményeként értékelhetjük, hogy Magyarországon az 1976. évi 15. számú törvényerejű rendelet a közművelődési könyvtárak feladatát úgy határozza meg, hogy nevelő illetőleg az önművelést és a tájékozódást szolgáló tevékenységgel mozdítsa elő az általános és szakmai műveltség növelését. Ezeknek a céloknak szolgálatában áll, ilyen igényeket kelt és elégít ki a tájékoztató munka. A törvényerejű rendelet végrehajtási utasítása részletesebben megvilágítja a célokat és módszereket: "17. pár. 1. bek. A közművelődési könyvtár rendelkezésre bocsátja a szocialista tartalmú művelődéshez, a tanuláshoz, a politikai, közéleti és szakmai tájékozódáshoz, valamint az igényes szórakozáshoz szükséges könyvtári anyagokat és e téren szolgáltatásokat nyújt, továbbá részt vesz az olvasási kultúra terjesztésében és színvonalának emelésében. 2. bek. A közművelődési könyvtár az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátása során figyelembe veszi az állampolgárok foglalkozási, képzettségi, korosztályi és anyanyelvi összetételét; együttműködik az egyéb könyvtárakkal, továbbá más közművelődési célú intézményekkel és szervezetekkel; az igényeknek megfelelően közvetíti más könyvtárak dokumentumait és szolgáltatásait." E feladatok megoldásának nagy része a tájékoztató szolgálat útján valósul meg. Ahhoz, hogy bárki művelődhessen, tanulhasson, tájékozódhasson, a rögzített információk között kell eligazodnia. Tehát a közművelődési könyvtári tájékoztatás az élet bármely területén felmerülő érdeklődés és dokumentumok közti kapcsolatot hozza létre. A végrehajtási utasítás által megfogalmazott művelődés az egyén önkéntes igényének támogatását hangsúlyozza. Művelődéspolitikai céljaink meghatározása sokféle dokumentumban nyert megfogalmazást, mindig a dolog más-más oldalát megvilágítva. Itt azt tapasztaljuk, hogy az ismeretszerzésnek önálló, individuális oldala szerepel.