A könyvtártan alapvonalai

E könyvtártani kézikönyv más, mint valóban kézikönyv, nem akart és nem is akarhatott lenni. Feladatul azt tüztem ki a rendelkezésemre állott ívszámhoz képest, hogy röviden, de lehetőleg előadjam mindazt, mi a könyvtárépítészet s a könyvtárkezelés mai állásában első sorban jellemző és az alapismeretek megszerzéséhez szükséges. De könnyen elgondolható, hogy nagy részletességről itt szó sem lehetett; annál kevésbbé lehetett szó a tárgy kimerítéséről. A könyv, mint történeti tárgy, mint gyüjtésnek, megőrzésnek, mint szerető gondozásnak, leirásnak tárgya, mondhatni kimeríthetetlen; a vele kapcsolatos kérdések, sőt különösségek (curiosum) száma oly nagy, hogy mindezekről számos író már köteteket írt össze, a nélkűl, hogy anyagát kimerítette volna s mindazok, kik e kérdések bármelyikéről valaha írtak, művöket minden kiadásban bővebbé tették és kétségtelenül e kézikönyv sorsa is az lesz, ha valaha új kiadást ér meg. Igy pl. Graesel átdolgozta, mint ismeretes, Petzholdt Julius Katechismus der Bibliothekenlehre művét, mely eredetileg 220 lapból állt (2-ik kiad. megj. 1881-ben), a Weber-féle Illustrierte Katechismen sorozat számára 1890-ben, de már 424 lapnyi terjedelemben, ugyanez az 1893-iki olasz fordításban nagyobb alakban XVI+403 lap s az 1897-iki franczia fordításban szintén nagyobb alakban 628 lap lett; de kivált a második német kiadás Handbuch der Bibliothekslehre cz. a. egy 584 lapra terjedő, legnagyobb 8-r. alakú könyvvé bővült. Még nagyobb változáson ment át a Rouveyre műve, Connaissances nécessaires à un bibliophile. Az első és második kiadás névtelenül jelent meg, amaz 1877., emez 1878-ban és még csak egy-egy kötetben; a harmadik kiadást már két kötetben, illetve részben 1881-82-ben, a negyediket 1896-ban szintén két, de jóval terjedelmesebb kötetben adta ki saját neve alatt, s ugyanennek 1899-ben befejezett ötödik kiadása már 10 kötetre nőtt s mindenik kötet körülbelül 200 lapnyi terjedelemben, együtt egész kis könyvtárt alkot. De nem tekintve e műveket, melyek a könyvvel kapcsolatos összes tárgyakat s az ennek kezelésére, megőrzésére vonatkozó részlet-kérdések majd mindenikét ha nem merítik is ki, legalább is felölelik: még olyanok is, mint Maire Manuel pratique du Bibliotliécaire műve 591 lapnyi, Cim Albert Une bibliothèque műve 488 lapnyi terjedelműek, a nélkül, hogy mindazt tárgyalnák, mit ez a könyvtártani kézikönyv magában foglal. Mások pedig a könyvet illető csupán egy-egy részletkérdésről külön, még pedig gyakran több kötetre terjedő műveket írtak, mint ezt pl. a csak imént megjelent Hodkin John Eliot Rariora I—III. cz. müve, vagy az az irodalom mutatja, melyet e műben maga helyén mindenütt fölemlítettem.