Tíz könyv az építészetről corvina logo

Szerző: Vitruvius, Marcus Pollio
További szerzők: Hajnóczi Gábor ; Marosi Ernő
Cím: Tíz könyv az építészetről
Fordító: Gulyás Dénes
Megjelenési adatok: Quintus, Szeged, 2009. | ISBN: 978-963-88494-2-7

coverimage „Cum divina tua mens et numen, imperator Caesar...” írta Augustusnak ajánló sorait mintegy kétezer évvel ezelőtt a császár építésze, Vitruvius. Műve az eltelt hosszú évszázadok során fennmaradt, és most a Kiadó ajánlja első teljes magyar nyelvű fordítását az Olvasónak. Ha stílszerűen szeretnénk ezt tenni, azt mondhatnánk: „Lectori salutem!”. Vitruvius alakja nagyon kevéssé ismert, teljes nevét sem tudjuk pontosan. Azok az ókori források, amelyek említik (Plinius, Frontinus), csak „Vitruvius”-ról tudnak és a „Pollio” csak később, Caetius Faventinus kivonatos művében bukkan fel. Az utókor nem mint építészt tartja számon, hanem mint a De architectura szerzőjét, amely az egyetlen ókorból fennmaradt építészeti traktátus. Életéről és építészi működéséről is szinte kizárólag saját elméleti művének utalásaiból van tudomásunk. Mint írja, nem szerzett hírnevet és vagyont kollégáival ellentétben, és abban bízott, hogy kézikönyve révén kap majd meg minden elismerést. A Kr. e. első század elején születhetett. Szülei jó nevelésben részesítették, amelynek során technikai és bölcseleti ismeretekre egyaránt szert tett. (VI. könyv előszava, 4). Iulius Caesar alatt mint hadmérnök működött és a hadjáratok során valószínűleg Galliában is járt.2 Caesart követően Augustust is hadmérnökként szolgálta. M. Aurelius, P. Minidius és Gn. Cornelius építészekkel együtt a ballisták, skorpiók és más hadigépek építésére, valamint karbantartására felügyelt. Volt azonban más megbízatása is, mégpedig a vízvezetékek ellenőrzése. Működése során Augustus nővérének, Octaviának támogatását élvezhette, mivel annak ajánlására idős korában afféle nyugdíjat kapott az államtól. (1. előszó 2). Építészi működéséből az egyetlen fanumi bazilikáról van tudomásunk (V. 1, 6-10), ennek maradványait azonban mindeddig nem sikerült egyértelműen azonosítani. Itt van tehát a mű, a De architectura, amelyet az elmúlt századok alatt annyit magasztaltak és ugyanannyiszor el is utasítottak, de amelyet igazán sohasem lehetett figyelmen kívül hagyni az építészetről való ondolkodásban.
Kategóriák: Építészet
Tárgyszavak: Ókor, Római Birodalom, Tudományos irodalom, Latin irodalom, Építészet elmélete
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalom
5-8
Hajnóczi Gábor: A kétezer éves Vitruvius
9-23
Jegyzetek
25-27
Első könyv
29-47
   Előszó
29
   Első fejezet (Az építész tanulmányai)
29-34
   Második fejezet (Az építészet alapfogalmai)
34-36
   Harmadik fejezet (Az építészet részei)
36-37
   Negyedik fejezet (Az egészséges helyek kiválasztása)
37-39
   Ötödik fejezet (A falak és a tornyok elrendezése)
39-42
   Hatodik fejezet (Az utcák iránya a szelekre való tekintettel)
42-46
   Hetedik fejezet (A középületek helyének kiválasztása)
46-47
Második könyv
49-68
   Előszó
49-50
   Első fejezet (Az építészet kezdetei)
50-52
   Második fejezet (A filozófusok az elemekről)
52-53
   Harmadik fejezet (A tégla)
53-54
   Negyedik fejezet (A homok)
54
   Ötödik fejezet (A mész)
55
   Hatodik fejezet (A puteoli föld)
55-57
   Hetedik fejezet (A kőbányák)
57-58
   Nyolcadik fejezet (A falszerkezetek fajtái)
58-64
   Kilencedik fejezet (Az épületfa)
64-67
   Tizedik fejezet (A kétféle fenyőfa)
67-68
Harmadik könyv
69-89
   Előszó
69-70
   Első fejezet (A templomok arányai)
70-73
   Második fejezet (Az öt templomtípus)
73-74
   Harmadik fejezet (Az öt templomfajta)
74-84
   Negyedik fejezet (A templomok alapozása)
84-85
   Ötödik fejezet (Az ión oszloprend)
85-89
Negyedik könyv
91-108
   Előszó
91
   Első fejezet (A három oszloprend keletkezése, a korinthoszi fejezetek)
91-94
   Második fejezet (Az oszloprendek díszítései)
94-96
   Harmadik fejezet (A dór oszloprend)
96-100
   Negyedik fejezet (A cella és a pronaosz)
100-102
   Ötödik fejezet (A templomok fekvése)
102
   Hatodik fejezet (A templomkapuk és kereteik)
102-106
   Hetedik fejezet (A toszkán templom)
10б-107
   Nyolcadik fejezet (Körtemplomok)
107-108
   Kilencedik fejezet (Az oltárok)
108
Ötödik könyv
109-129
   Előszó
109-110
   Első fejezet (A fórumok és a bazilikák)
110-112
   Második fejezet (Kincstár, börtön, tanácsház)
112-113
   Harmadik fejezet (A színház helyének kiválasztása)
113-114
   Negyedik fejezet (A harmóniatan)
114-116
   Ötödik fejezet (A színház hangvedrei)
116-117
   Hatodik fejezet (A színház helyének kiválasztása akusztikai szempontból)
117-118
   Hetedik fejezet (A színház építése)
118-120
   Nyolcadik fejezet (A görög színház)
120-121
   Kilencedik fejezet (A színház mögötti oszlopcsarnokok)
121-123
   Tizedik fejezet (A fürdők)
123-125
   Tizenegyedik fejezet (A palaestrák)
126-127
   Tizenkettedik fejezet (Kikötők)
127-129
Hatodik könyv
131-145
   Előszó
131-132
   Első fejezet (Az éghajlati viszonyok szerepe a magánházak tervezésénél)
133-135
   Második fejezet (A magánépületek szimmetriái)
135-136
   Harmadik fejezet (Az udvarok és a körülöttük levő helyiségek)
136-138
   Negyedik fejezet (Az épület tájolása)
139
   Ötödik fejezet (Építkezés különböző társadalmi helyzetűeknek)
139-140
   Hatodik fejezet (A falusi házak elrendezése)
140-141
   Hetedik fejezet (A görög lakóház elrendezése)
142-143
   Nyolcadik fejezet (Az épületek szilárdsága)
143-145
Hetedik könyv
147-163
   Előszó
147-151
   Első fejezet (A padlók)
151-152
   Második fejezet (Stukkómunkák)
152-153
   Harmadik fejezet (Boltozatok)
153-155
   Negyedik fejezet (Stukkózás nedves helyeken)
155-156
   Ötödik fejezet (A falfestészetről)
156-158
   Hatodik fejezet (A márvány)
158
   Hetedik fejezet (A természetes festékek)
159
   Nyolcadik fejezet (A cinóber és a higany)
159-160
   Kilencedik fejezet (A cinóber készítése, hegyizöld, az arméniai kék és az indigó)
160-161
   Tizedik fejezet (Mesterséges festékek. A fekete)
161
   Tizenegyedik fejezet (Világoskék és sárga)
161-162
   Tizenkettedik fejezet (Ólomfehér, rézgálic és szandaraka)
162
   Tizenharmadik fejezet (A bíbor)
162
   Tizennegyedik fejezet (Mesterséges festékpótlékok)
163
Nyolcadik könyv
165-179
   Előszó
165-166
   Első fejezet (A víz keresése)
166-167
   Második fejezet (Az esővíz)
167-169
   Harmadik fejezet (Hőforrások)
169-175
   Negyedik fejezet (A víz megvizsgálása)
175
   Ötödik fejezet (A szintezés módja)
176
   Hatodik fejezet (A vízvezeték építése)
176-179
Kilencedik könyv
181-199
   Előszó
181-184
   Első fejezet (A világmindenség és a bolygók)
184-188
   Második fejezet (A Hold)
188-189
   Harmadik fejezet (A Nap pályája és a csillagképek)
189
   Negyedik fejezet (Az északi csillagképek)
190-191
   Ötödik fejezet (A déli csillagképek)
191
   Hatodik fejezet (Az asztrológiáról)
192
   Hetedik fejezet (Az analemma szerkesztése)
192-194
   Nyolcadik fejezet (Az órák fajtái és feltalálóik)
194-199
Tizedik könyv
201-231
   Előszó
201
   Első fejezet (A gépek és a szerszámok)
202-203
   Második fejezet (Az emelőgépek)
203-208
   Harmadik fejezet (Az egyenes és a forgó mozgás)
208-210
   Negyedik fejezet (A vízemelő gépek)
210-211
   Ötödik fejezet (A vízimalom)
211
   Hatodik fejezet (A vízemelő csavar)
211-214
   Hetedik fejezet (Kteszibiosz vízemelő szerkezete)
214-215
   Nyolcadik fejezet (A víziorgona)
215-216
   Kilencedik fejezet (Az út mérése)
216-218
   Tizedik fejezet (Katapulták és skorpiók)
219-220
   Tizenegyedik fejezet (A ballisták)
220-223
   Tizenkettedik fejezet (A katapulták és a ballisták megfeszítése)
223-224
   Tizenharmadik fejezet (Ostromgépek)
224-226
   Tizennegyedik fejezet (Teknösbéka az árkok betöltésére)
226-227
   Tizenötödik fejezet (Más teknősbékák és Hégétór teknősbékája)
227-229
   Tizenhatodik fejezet (A vánédelem)
229-231
Jegyzetek
233-245
Szójegyzék
247-256
Névmutató
257-262
Kolofon
Hátsó borító