Az utca és a szalon

E könyv témája legalább másfél évtizede foglalkoztat. Elsőként, az 1980-as évek elején a polgári lakáskultúra kérdései kezdtek izgatni, amiben óriási szerepet játszott Hanák Péter, aki a téma kutatásának fő kezdeményezője volt nálunk. Együtt kezdtük tanulmányozni a Fővárosi Levéltár őrizetében lévő, akkoriban még a munkahelyemül szolgáló bazilika! részleg raktáraiban tárolt hagyatéki iratokat, valamint a Központi Tervtár által kezelt építési dokumentumokat, hogy felderítsük a kérdés primer forrásanyagát. Később, az évtized derekán össze is állt annak a hét szerző által írt tanulmánygyűjteménynek az anyaga, benne a kérdésnek szentelt tanulmányommal, amely az ezen a területen megkezdett kutatások eredményeit foglalta magába. A kor azonban nem kedvezett a témának, a kézirathalmazból így csak 1992-ben lehetett könyv. A szerzőket utóbb némiképpen az vigasztalta, hogy egy osztrák tudományos könyvkiadó, a Böhlau Verlag két év múlva egy az egyben németül is megjelentette a művet. Lakástörténeti vizsgálódásaimat az 1980-as évek második felében a budapesti munkásság társadalomtörténeti kutatásával összekapcsolva folytattam tovább. Erre ösztönzött Lackó Miklós, aki felkért egy általános társadalomtörténeti elemzés megírására a munkásságot illetően, majd Ránki György, aki kifejezetten pártolta a munkáslakás vizsgálatára vonatkozó elképzelésemet. Az évtized végére így készülhettem el a majd 1992-ben, a Magvető kiadó által önálló könyv formájában megjelentetett kismonográfiámmal a fővárosi munkáslakás múltjáról. Ám már két évvel korábban megjelent a témáról szóló röviden megírt tanulmányom Angliában. A Martin Daunton által szervezett nemzetközi projektben való részvételem szakmai tanulságait jól kamatoztathattam a tanulmány könyvvé érlelése során. Az eleddig jobbára a lakás és az otthon terére korlátozódó kutatásaim ebben az időben egészültek ki a köztér problematikájával. 1986-ban Ránki György jóvoltából három hónapot tölthettem IREX—ACI.S ösztöndíjasként a New York Universityn, ahol részt vettem Thomas Bender professzor Modern városi kultúra címen szervezett interdiszciplináris kutatószemináriumán. Ennek nyomán kezdtem érdeklődni a nagyvárosi nyilvánosság jelensége iránt. A hamarosan szerveződő Budapest—New York közös amerikai—magyar történetkutatói projekt keretében ezért is kaptam lehetőséget a Social space téma kidolgozására és az ezzel kapcsolatos magyar részvétel előkészítésére.