Jogrendszerek a digitális társadalomban

A Digitális Társadalom jogrendszereinek kialakulásáról szóló könyvem hosszú előtörténettel bír. Az első kérdések akkor merültek fel bennem, amikor 2015-ben az Igazságügyi Minisztériumba kirendelt bíróként a perrendtartások reformján dolgoztam, és a munka elérkezett az elektronikus kapcsolattartás, az elektronikus eljárások kodifikálhatóságához. A hagyományos eljárásjog fogalmaitól elérő, új, nyelvileg nehezen megfejthető jogi rendelkezések szükségessége vetődött fel, így utána kellett nézni néhány problémának, mielőtt a megoldások perjogi módjairól döntöttünk. A következő állomás a Kúriához kötődik, ahol 2016-2017-ben kirendelt bíróként végeztem különböző kutatásokat. A Kúria vezetésével egyetértve megszerveztük a Tudósklubot, ahova olyan előadókat, szakembereket hívtunk, akik az informatika és a jog világában egyaránt otthonosan mozogtak. Több hónapon keresztül, havi egy-két alkalommal folytak a beszélgetések az adatvédelem új rendszeréről, a digitális világ kihívásairól, az adatbankok kezeléséről, a Big Data jelentőségéről, a jogi nyelvezet átalakulásáról. Érdeklődésem a témák iránt a kúriai munkámat befejezve sem lankadt, kíváncsi voltam a külföldi tapasztalatokra, ezért kutatási pályázatot nyújtottam be az Alexander von Humboldt Alapítványhoz. A kutatási terv a német jog digitális átalakulásának főbb irányait célozta meg. Köszönhetően az Alapítvány nagyvonalú támogatásának, 2019-ben már a Bielefeldi Egyetem Jogi Karán élesben találkozhattam a digitalizált jog egyik európai rendszerével. A kutatás zárótanulmányában igyekeztem összefoglalni az elsődleges tapasztalatokat, s köszönhetően a Jogelméleti Szemle szerkesztőinek, a szöveg német nyelven a Jogelméleti Szemle 2020/1. számában megjelent Magyarországon „Rechtssystem und Digitalgesellschaft. Transformationsmuster im deutschen Recht” címmel. A témakör és a problémák azonban rendkívüli fejlődési dinamikát mutattak. Amikor felvetődött a Wolters Kluwer szerkesztőivel beszélgetve a kutatási zárótanulmány magyar nyelvű megjelenése, mind a szakirodalom, mind a Digitális Társadalom jóval előbbre tartott a 2019-es évközi állapotnál. Ez volt az oka annak, hogy a kiadó Jogászvilág című internetes lapjában közölt cikksorozatom már csak részben tartalmazta a németországi tapasztalatokat. A megjelent „etűdök” szövegeit kibővítettem a kutatóút óta lezajlott eseményekkel (jogszabályváltozások), az új szakirodalmi eredményekkel és a témakörről szerzett friss olvasási élményeimmel. Az olvasó kezében lévő kötet zömében e cikksorozatot tartalmazza, s hozzá kell tennem, igyekeztem a könyv szövegét a folyóirati közlések után még egyszer felfrissíteni. A törzsanyaghoz egy új fejezetet írtam, a digitális illegalitás fejezetét. A kötet záró tanulmánya szintén új írás, nem jelent meg eddig sehol. Úgy gondoltam ugyanis, hogy szükséges egy összefoglaló rész a jogi tudás digitális korban tapasztalható átváltozásáról. A könyv lezárása végül formálisra sikerült, mivel a fejezet írása közben számos esetben felmerült a további kutatás szükségessége.