Szerzők és szerkesztők kézikönyve corvina logo

Szerző: Gyurgyák János
Cím: Szerzők és szerkesztők kézikönyve
Alcím: Harmadik átdolgozott kiadás
Megjelenési adatok: Osiris, Budapest, 2018. | ISBN: 978-963-276-318-7

coverimage Úgy tűnik, hogy évtizedenként egy-egy kézikönyv átdolgozásra, jelentős ráncfelvarrásra szorul. Ennek a könyvnek az első kiadása ugyanis 1996-ban jelent meg, a második pedig 2005-ben. A második kiadás óta azonban már eltelt 13 év, s bár pontosan tisztában voltam azzal, hogy elkerülhetetlen lesz egy alaposabb átdolgozás, mégis húztam-halasztottam a dolgot. Három ok miatt is. Egyrészt az idén befejezett és megjelent Európa alkonya? Utak és tévutak az európai történelemben és politikában címet viselő könyvem megírása sokkal több időt vett igénybe, mint azt előzetesen gondoltam. A második ok sem jelentéktelen. E könyv első kiadásának előszavában azt írtam ugyanis, hogy egy jó kézikönyvnek csak a harmadik kiadása használható igazán. Következésképpen tartottam attól, hogy ezzel a harmadik kiadással nem tudok megfelelni ennek a magas elvárásnak. S végül a harmadik ok: a kilencvenes évek elején, amikor kiábrándulva a magyar politikából és közéletből ennek a könyvnek nagy lelkesedéssel a megírásába fogtam, volt egy álmom, amely végül is illúziónak bizonyult. Nevezetesen, hogy ezzel a többéves munkával létrehozott kézikönyvvel egyszer s mindenkorra megteremtem a magyar Chicago Manual of Style-1, vagy a magyar Hart’s Rulest. S innentől kezdve a kiadók és a magyar értelmiségiek megköszönve és értékelve az ebbe a munkába fektetett hatalmas energiát - és nem utolsósorban -, időt, félretéve saját berögződött, s egymástól is gyökeresen eltérő stílusgyakorlatukat, ezt a könyvet örömmel fogadják, s lelkesen fogják használni. Hiszen a racioná- lisan átgondolt szabálykövetés mindenki, tehát a kiadók, a szerzők és az olvasók számára is előnyös, hasznos és hosszú távon kifizetődő vállalkozás. Nem kell ugyanis azon töprengeni, hogy mi kerüljön a címnegyedbe, hova tegyünk vesszőt vagy kettőspontot a bibliográfia összeállítása közben, hogyan nézzen ki egy-egy hivatkozás stb. Magyarország azonban hagyományosan nem racionális elvek szerint működik, s - enyhén szólva - nem a szabálykövetés földje. Be kell most őszintén vallanom tehát, hogy délibábokat kergettem. Bár teljesen elégedetlen sem lehetek, hiszen elfogyott e kötet két kiadása és több utánnyomása, s a kilencvenes évek ezen a területen mutatkozó totális káoszához képest valamelyest javult a helyzet. S alkalmasint azzal vigasztalhatom magam, hogy a Chicago Manual of Style-nak is több mint egy évszázadra volt szüksége, amíg teljesen elfogadottá vált. Legyünk tehát optimisták! Vegyük ezek után számba, hogy milyen lényeges változtatások történtek ebben, az immár harmadik kiadásban. A legfontosabb változás, hogy belátva a tradicionális magyar hivatkozási rendszer folyamatos háttérbe szorulását főleg az angolszász gyakorlattal szemben, ebben a kiadásban ez a két stílusrendszer már egyenrangúként szerepel. Ugyanakkor hadd hívjam fel a kiadók és a szerzők figyelmét nagy-nagy nyomatékkai arra, hogy ez nem jelenti azt, hogy a kettő vegyíthető.

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalom
Misztótfalusi Kis Miklós és Kner Imre emlékének
Előszó a harmadik kiadáshoz
9-11
Előszó a második kiadáshoz
13-18
Előszó az első kiadáshoz
19-26
1. A könyv és az időszaki kiadványok
[27]-36
2. A főszöveget megelőző járulékos részek
[37]-79
3. A főszöveg
[81]-146
4. A főszöveget követő járulékos részek
[147]-213
5. A könyvborító és a könyv technikai kellékei
[215]-235
6. A szerző és a kiadó
[237]-[255]
7. A kézirat
[257]-276
8. A szerkesztés
[277]-308
9. A korrektúra
[309]-322
10. A műszaki szerkesztés
[323]-344
11. Hogyan kerüljük el a hibákat?
[345]-351
Könyvkiadással kapcsolatos fogalmak
[353]-[380]
Ajánlott irodalom
[381]-[397]
Segédletek
[399]-445
   1. Idegen nyelvű ábécék és átírások
401-407
   2. Fonetikai jelek
408-410
   3. Diakritikus jelek és más jelölések
411-412
   4. Naptári rendszerek
413-418
   5. Csillagképek latin és magyar elnevezései
419-420
   6. Mértékegységek
421-424
   7. Római számok
425
   8. Matematikai jelek
426-429
   9. Matematikai képletek és egyenletek szedése
430-431
   10. Vegyjelek
432
   11. Papíralakok
433-435
   12. Könyvformátumok
436
   13. Átszámítási kulcsok A/5-ös méretre
437
   14. A leggyakrabban használt szedéstükörméretek
438
   15. Átszámítási táblázatok
439-441
   16. Az amerikai-angol betűfokozatok elnevezése és mérete
442
   17. Könyvformátumok angol elnevezései
443
   18. A régi nyomtatványok mérete
444-445
A könyvkiadásban használatos rövidítések jegyzéke
[447]-486
A szerző és a szerkesztő tájékozódása
[487]-521
Tények és érdekességek a könyvkiadás világából
[523]-529
Illusztrációk jegyzéke
[531]-538
Tárgymutató
[539]-547
Kolofon
Hátsó borító