Kertművelés
Szerző: Gyuró FerencCím: Kertművelés
Alcím: Kertek, kertbarátok, kertészkedők
Illusztrátor: Horváthné Fejes Ágnes
Megjelenési adatok: Mezőgazdsági, Budapest, 1984. | ISBN: 963-231-674-6
A Kertművelés című mű kiadásával újabb kötettel gyarapítja a Mezőgazdasági Kiadó a kertbarátok könyvtárát. A könyvnek nem a szorosan vett szakmai ismeretek szélesítése a célja, hanem az, hogy tájékoztassa az érdeklődőket a kertművelés
múltjáról, jelenkori szerveződéséről, típusairól, érdekvédelméről, társadalmi kapcsolatrendszeréről. A Hazafias Népfront részéről azért ajánljuk a kötetet az olvasók figyelmébe, mert amikor felkaroltuk a kertbarátmozgalmat, nemcsak a
nemes kedvtelés, a hasznos tevékenység támogatására gondoltunk, hanem a társadalmi kapcsolatok erősítésére is.
Meggyőződésünk, hogy ez a kertművelés egyik alapvető vonása. Ugyanakkor rendkívül időszerű kérdés is ez, mert miután rendszerünk társadalmi méretekben megteremtette az alapvető életfeltételeket (munka, élelem, lakás, kereskedelmi, egészségügyi stb. ellátás), mind fontosabbá válik az élet minőségi elemeinek javítása. Csupán néhányat említek ezek közül. A társadalom alapegysége, a jelen tükre és a jövő záloga a család. Méghozzá a generációkat is együtt tartó nagyobb család. Az elmúlt évtizedek nagy társadalmi átalakulása, a fiatalok városba költözése, munkássá, értelmiségivé válása, a nagyvárosi életmód és sok minden más szétszórta a korábbi természetes családi kötődéseket, Ez sok-sok gond, fájdalom forrása lett. Most, amikor a társadalmi átformálódása lehiggadt, megváltozott módon ugyan, de újra éleszthető a nagy család, a nagyapák, a szülők, az unokák együttléte. Az együttlét egyik lehetséges színtere kétségtelenül a kert, a telek.
Hasonlóan szétzilálja az emberi kapcsolatokat a modem élet, a gyorsuló tempó, a nagyvárosi körülmények, a tv és a szabad idő eltöltésének más, korszerű formája is. Elidegenedik az ember embertársaitól, pedig az élet csak szélesebb közösségekben jóízű, ahol közös az öröm és megoszlik a bánat. A kertekben kézenfekvő a közösségek szövődése, a kölcsönös segítség, az együttműködés, a közös érdekek nyomán. Végezetül a kert, a magánkert, az egyéni telek is közügy. Nemcsak termésével szolgál, hanem szépségével is. Ha kivirágzik az ötvenes években kipusztult hegyoldal, valamely
roncsolt vagy a nagyüzemnek alkalmatlan terület, a város, az ország lesz szebb általa. De az országszépítő kertészkedésnek nem szab határt a mezsgye. A kertbarátok fásítanak, parkosítanak, virágot ültetnek a közterületen,
városaik, falvaik szépítésére is. Itt a kötetben meggyőző adatok bizonyítják, milyen nagy szerepe van a mozgalomnak
a bőséges és változatos zöldség- és gyümölcsellátásban. Kiegészíti, segíti a központi és nagyüzemi erőfeszítéseket.
Kategóriák: Építészet, Mezőgazdaság
Tárgyszavak: Kert, Kertészet, Kertészet történet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Kert, Kertészet, Kertészet történet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Előszó
7-8
Bevezetés
9-[10]
Első rész: Kert és társadalom
[11]-64
Kertek - korok - emberek
13-37
A létfenntartás kertjei
13-15
A hatalom kertjei
15-26
Az elmélkedés és a tanítás kertjei
26-28
A pompa kertjei
28-33
A haszon kertjei
33-35
A parasztok kertjei
35-36
A munka, a művelődés, a pihenés kiskertjei
36-37
Kertbarátok
39-41
Hegyközségek — zártkertek
41-43
Háztáji kertek
43
Áfész kertészeti, kistenyésztési szakcsoportok
43-48
Házikertek — hétvégi kiskertek
48-49
A kertharátmozgalom
49-51
Kertészeti, kistenyésztői előadások, tanfolyamok
49
Mezőgazdasági, kertészeti szakkörök
49-50
A Hazafias Népfront Kertbarát Klubjai
50
A Hazafias Népfront Kertbarátok Munkabizottsága
50
A Hazafias Népfront Kertbarátok Országos Társadalmi Szövetsége
50
A HNF Kertbarátok és Kistenyésztők Országos Társadalmi Szövetsége
50-51
Kertbarátok, kistenyésztők
51-64
Mezőgazdasági főfoglalkozású kertbarátok, kistenyésztők
52-53
Munkás kertbarátok
54-55
Schreber kertek
54-55
Munkás kertbarátok hazánkban
55
Az ingázó munkás kertbarátok
55
Munkás kertszövetkezetek
55
A városokban kertészkedő munkás kertbarátok
55-58
A hétvégi kertekben kertészkedő munkások
58-61
Nyugdíjas kertbarátok
61-62
Kertészkedő háziasszonyok és fiatalok
62
A kertbarátközösségek vezetői
62-64
Második rész: Kertészkedő kertbarátok
[65]-163
Kertek - telkek - kertészeti kistermelés
67-83
A kert
68-83
Lakótelkek, házikertek
68
Termelőkertek
68-70
Gyümölcsöskertek
69
Szölöskertek
69
Zöldségeskertek
69
Dísznövényes kertek
69
Zártkertek
69-70
Háztáji földek
70
Illetményföld
70
Tartós földhasználat
70
Üdülőkertek, pihenőkertek
71-73
Parkok, történelmi kertek
71
Botanikus kertek, arborétumok
71
Pihenő erdő
71-73
Egyéb kertek
74-83
A kert kiválasztása
74-83
A kerthasználat célja
74-75
Gazdasági tényezők
75-77
A közművesítés fokozata
77
A gazdaságos teleknagyság
77-78
A környezeti viszonyok
78
Jogi, igazgatási kérdések
78-83
A tulajdonviszonyok tisztázása
79-80
Telekrendezés
80-81
A telektulajdonosok jogai
81-83
A telektulajdonos kötelezettségei
83
A kiskertek típusai
85-132
A családi és társasházak kertjei: a lakókertek
85-92
Házikertek
85-87
Udvarkertek
87-90
Ablakkertek
90-91
Tetőkertek
91-92
A családellátás és az áru-előállítás kertjei: a termelőkertek
92-125
Vegyes kertek
92-100
Monokultúrás kertek
100-125
A szőlők
100-103
A gyümölcsösök
104-111
A zöldségesek
111-123
A dísznövénytermesztő kertek
123-125
A kikapcsolódás és a nyugalom kertjei: a pihenőkertek
126-129
A ház körüli pihenő díszkertek
126-127
A hétvégi pihenőkertek
127-129
Kerttervezés, kertépítés, kertfenntartás
129-132
Tereprendezés, talajjavítás
130-131
Kertfenntartás, kertápolás
131-132
A kertészeti kistermelés támogatása, fejlesztése
133-163
Politikai támogatás
133
Gazdasági szabályozás
133-134
A mezőgazdasági kistermelés népgazdasági jelentősége
134-144
A kistermelés bruttó termelési értéke
134-136
A mezőgazdasági kistermelés ágazati szerkezete
137-144
Zöldségtermesztés
137-139
Szölötermesztés
139
Gyümölcstermesztés
139-141
Egyéb növénytermesztés
141-144
Kisállattenyésztés
144
A mezőgazdasági kistermelés változatai
145-149
Önellátó kistermelők
145
Területhasznosító kistermelők
145
Árutermelő kisgazdaságok
145-149
A mezőgazdasági kistermelés jövedelmezősége
149-151
A kistermelés integrációja
151-163
Termelési szolgáltatások
152
Szakmai szolgáltatások
152-153
A kistermelők eszköz- és anyagellátása
153-162
Termékfelvásárlás és tartósítás
163
Harmadik rész: Művelődő kertbarátok
[165]-281
A korszerű műveltségkép
167-173
A művelődés útja
168-173
Olvasó kertbarátok
169
Tanuló kertbarátok
169-173
Kultúra - kertkultúra - agrárkúltura
175-281
Kertek és növények a művészetben
177-277
Növények vetélkedése a népművészetben
177-180
Az irodalom kertjei
181-202
Kertek az értekező prózában
202-218
A széppróza kertjei
218-231
A költészet kertjei
231-266
A képzőművészetek kertjei
267-274
A zene kertjei
274-277
Kertművészet
277-280
A művészek tuszkulánumai
280-281
Negyedik rész: Barátkozó kertbarátok
[283]-[300]
Kertbarát közösségek
285-[300]
Kertbarátklubok, -szakkörök
285-296
A kertbarátklubok szolgáltató tevékenysége
287-288
Gyakorlati bemutatók, kertlátogatások, tanulmányutak
288-290
Kertbarát kiállítások
291-296
Közösségi társadalom, közösségi emberek
297-298
Politizáló kertbarátok
297-298
Környezetvédő kertbarátok
298
Településfejlesztő kertbarátok
298-299
Szórakozó kertbarátok
299-[300]
Krónikás kertbarátok
[300]
Képek
Tartalom
[301]-[308]
Kolofon
Hátsó borító