Baranya [Baranya földirati, statisticai és történeti tekintetben]

Baranya vármegye nevét minden bizonynyal a’ keblében fekvő Baranyavár nevü erősitvénytől nyert; bizonytalan azonban Baranya nevének eredet. Valamint hajdan sokan, ugy jelenleg is többen felőle igy okoskodnak: Baranya a ‘borok’ igazi hazája; innen neveztetett tehát nemcsak az emlitett vár, hanem egész megyéje is Baranyának, azaz bor’ anyjának. Mások pedig Lazius után azt állítják, hogy a ‘ Baranya nevü vár a’ rómaiak’ idejében Castrum Varronii-nak neveztetett, és hogy a’ magyarok, fölcserélvén a’ V-betüt B-vel, Varronyvár helyett Baronavárnak mondták volna. Mi az elsőt illeti, megengedjük, hogy Baranyavár annak idejében római erősitvény lehetett vagy volt is, mivel omladványai közt legujabb is találtattak római téglák; hanem Varroniusé volt-e, vagy tőle neveztetett-e, azon méltán kétkedhetni, miután Pannoniának régi helyiratában Varroniaumnak nyoma épen nincsen. A' másodikra nézve pedig csak azt tudjuk Béla király' névtelen jegyzője után, hogy a' magyarok Árpád' vezérlete alatt Rákos' mezejéről átkelvén a' Dunán, Budát elfoglalták és Fejérvárnak vevén utjokat, innen a' hadi sereg' egyik részét Ete és Bojta kapitányok alatt Barona vár' elfoglalására küldötték. — Otrokóczy' azon állítása, miszerint Baranya legrégiebb lakóitól, kiket Ptolomaeus breucusoknak és Florus brennusoknak nevez, kölcsönözte volna nevét, szót sem érdemel. A' szószármaztatást mesterség gyanánt üzött jámbor Kassay Baranya szóban a' tót boriná-t (fenyőfa) akarta erővel látni. — Nevezetes azonban, hogy megyénk nemcsak Baranyának, hanem Baranyaságnak is neveztetik, és talán azért, mivel hajdan különös herczegség (ducatus) volt, mint Szerémség, Somogyság és Liptóság. Baranyának neveztetik azon földrész, melly a' Duna és Dráva képezte szegletben a' Ferrótól az éjszaki szélesség 45° 34' és 46° 24' és a' keleti hossz. 35° 32' és 36° 41' között terül el. Nagysága eddigelé 93 vagy Lipszky szerint 91 7/10 □ mérföldnyinek vétetett közönségesen; de Kóczián József megyei tiszti mérnöknek 1838-ban készült igen jeles földképe után egész kerülete sz. kir. Pécsvárosának határával együtt 1,340'820,000 bécsi négyszög ölet teszen, vagyis 83 8/10 □ bécsi posta mérföldet, egy illyen mérföldre 4000 bécsi ölet, egy geographiai mérföldre pedig 3905,595 bécsi ölet vevén.