A lélek iskolája
Szerző: Hadot, PierreTovábbi szerző: Cseke Ákos
Cím: A lélek iskolája
Alcím: Lelkigyakorlatok és ókori filozófia
Sorozatcím: Hit és tudomány; 3. | Sorozat szerkesztő: Heidl György
Fordító: Cseke Ákos
Megjelenési adatok: Kairosz, Budapest, 2010. | ISSN: 1787-1727 | ISBN: 978-963-662-345-6
Ez a könyv olyan, már publikált vagy még kiadatlan tanulmányokat tartalmaz, amelyeket évekkel ezelőtt írtam. A bennük felvetett probléma ifjúkorom óta foglalkoztat. A filozofálást már egyik első írásomban, a brüsszeli filozófiai kongresszus kiadványában (Actes du congrès de philosophie, 1953) megjelent tanulmányomban is megtérésként fogtam föl. Ma is emlékszem, milyen nagy örömmel kommentáltam 1939 vészterhes nyarán, a filozófia érettségitétel kifejtésekor Henri Bergson gondolatát: „A filozófia nem egy elméleti rendszer megalkotása, hanem az, amikor az ember egyszer s mindenkorra úgy dönt, hogy naiv módon tekint önmagára és a világra.” Bergson, majd az egzisztencializmus nyomán a filozófia számomra mindig a világban való lét és a világnézet teljes átalakítását jelentette. 1939-ben nem hittem volna, hogy életemet a klasszikus ókori gondolkodásnak, ezen belül pedig a görög filozófia latin irodalomra tett hatásának a tanulmányozásával fogom tölteni. A véletlen és a sorsunkat formáló belső szükségszerűség összjátéka mégis erre az útra vezetett. Kutatásaim során rájöttem, hogy az ókori filozófusok műveihez azért olyan nehéz közel kerülnünk, mert értelmezésünk kétszeresen is anakronisztikus: egyrészt azt hisszük, hogy
ezeket a könyveket a legtöbb modern filozófiai értekezéshez hasonlóan azért írták, hogy egy adott fogalomra vonatkozó információt közöljenek velünk, másrészt azt gondoljuk, hogy ezekből az információkból világos következtetésekre juthatunk a szerző szellemiségét és gondolkodását illetően. Valójában azonban ezek az
írások legtöbbször olyan lelkigyakorlatok, amelyeket a szerző is elvégzett, és amelyekre meg akarja tanítani olvasóját is. A lélek átalakítását tűzik ki célul: pszichagógiai értékkel bírnak. Kijelentéseiket aszerint kell értelmeznünk, hogy milyen hatást akarnak kiváltani az olvasó lelkében, nem pedig aszerint, hogy mennyiben fejezik ki az adott szerző gondolkodását és érzelmeit. Módszertani következtetéseim így támasztották alá filozófiai belátásaimat. Könyvemben ezeket a filozófiai és módszertani problémákat tárgyalom. Egyes írások már címükben jelzik, miként jelentkezik bennük a lelkigyakorlat fogalma. A többi tanulmány szerepét is könnyű megérteni. Szókratész mitikus alakja annak a filozófusnak az ősképe, aki a bölcsességben „gyakorolja magát”. Marcus Aurelius szigorú szabályok szerint rendszerezte a lelkigyakorlatokat, Michelet pedig, Marcus Aurelius modern követőjeként, egész életében azon fáradozott, hogy megvalósítsa azt, amit ő „harmonizáció”-nak nevezett. A megtérés jelenségéről szóló vázlat arra mutat rá, miképp lehet a filozófia lényegében megtérés, tehát megélt
gyakorlat. Az apofatizmusról és a misztikus tapasztalatról szóló írás bemutatja, milyen problémákkal szembesül a nyelv határaiba ütköző filozófiai diskurzus, pontosan azért, mert a filozófia olyan tapasztalat, amely minden kifejezést meghalad. Ennek kapcsán az is világossá válik, hogy Wittgenstein Tractatusa is lelkigyakorlat. Köszönettel tartozom régi barátomnak, Georges Folliet-nek, aki lehetővé tette ennek a kötetnek a megjelentetését. Művemet Pierre Courcelle emlékének ajánlom: gazdag életművéből és példaszerű módszeréből egyaránt sokat merítettem.
Kategóriák: Filozófia
Tárgyszavak: Lelkigyakorlat, Spirituális gyakorlat, Ókori filozófia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Lelkigyakorlat, Spirituális gyakorlat, Ókori filozófia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
[3]
Impresszum
[4]
Előszó az 1993-as kiadáshoz
5-6
Lelkigyakorlatok
[7]-84
Lelkigyakorlatok
9-[62]
Megtanulni élni
12-27
Megtanulni beszélgetni
27-36
Megtanulni meghalni
37-48
Megtanulni olvasni
49-[62]
Az antik lelkigyakorlatok és a „keresztény filozófia”
63-84
Szókratész
[85]-124
Szókratész alakja
87-124
A szilén
88-104
Erósz
105-116
Dionüszosz
117-124
Marcus Aurelius
[125-200]
A fizika mint lelkigyakorlat. Pesszimizmus és optimizmus Marcus Aurelius Elmélkedéseiben
127-144
Az Elmélkedések egy lehetséges kulcsa: A három filozófiai toposz Epiktétosz szerint
145-171
A hármas séma Marcus Aureliusnál
146-149
A három filozófiai toposz Epiktétosz szerint
149-154
A három toposz: Az Elmélkedések kulcsa
154-171
Michelet és Marcus Aurelius
172-[200]
(1820-24) Lelkigyakorlatok Marcus Aureliusz nyomán
173-179
A "két nagy szempont"
180-181
(1825)- A szellem heroizmusa
182-185
Az emberi hazától a világhazáig
185-187
Összhang a történelemmel
187-192
Az ima Marcus Aurelius szerint vagy a világgal való harmonizáció
192-[200]
Megtérés
[201]-214
Megtérés
203-213
A megtérés történeti formái
204-208
Ókor
204-206
Judaizmus és kereszténység
206-207
Missziók, vallásháborúk, vallásos ébredések
207-208
A megtérés különböző aspektusai
209-213
Pszichofiziológiai aspektusok
209
Szociológiai aspektusok
210
Vallásos aspektusok
210-211
Filozófiai aspektusok
211-213
Bibliográfia
214
Negatív teológia
[215-230]
Apofatizmus és negatív teológia
217-[230]
Elvonatkoztatás és intuíció
218-221
A gondolkodás lehetetlenségétől a beszéd lehetetlenségéig
221-224
Apofatizmus és kereszténység
224-225
Apofatizmus, nyelv és misztika
226-[230]
Az antik filozófia tanulsága
[231-294]
A hellenisztikus és a római gondolkozás története Székfoglaló előadás a Collège de France-ban 1983. február 8-án, pénteken
233-[262]
A filozófia mint életmód
263-[278]
Félbeszakadt beszélgetés Michel Foucault-val. Hasonlóságok és eltérések
279-[286]
Előszó a második kiadáshoz (1987)
287-[294]
Az én és a világ
[295-364]
Megjegyzések az „önkultúra” fogalmához
297-306
Irodalom
306
„Manapság vannak filozófiaprofesszoraink, de nincsenek filozófusaink ”
307-[316]
A bölcs és a világ
317-[334]
Problémafelvetés
317-320
A tudomány világa és a mindennapi észlelés világa
320-322
Az esztétikai észlelés
322-326
Spectator novus
326-329
A pillanat
329-332
A bölcs és a világ
332-[334]
Luxus-e a filozófia?
335-[340]
Könyveim és kutatásaim
341-350
Mi az etika? Beszélgetés Pierre Hadot-val
351-[364]
Bibliográfia
365-366
Cseke Ákos: A bölcsesség dicsérete Utószó Pierre Hadot Lelkigyakorlatos könyvéhez
367-[380]
Névmutató
381-384
Tartalomjegyzék
385-386
Pierre Hadot legfontosabb művei
387
Hátsó borító