A munkásbetegsegélyezés és balesetbiztositás kézikönyve corvina logo

Szerző: Halász Aladár
Cím: A munkásbetegsegélyezés és balesetbiztositás kézikönyve
Alcím: az 1907. évi XIX. t.-c. magyarázata a vonatkozó rendeletek, határozatok, itéletek és utasításokból álló teljes joganyag feldolgozásával
Megjelenési adatok: Lampel, Budapest, 1909.

coverimage Magyarország újabbkori szociálpolitikájának történetében kétségen kívül első helyen áll és egyike a legnagyobb jelentőségű törvényalkotásoknak az 1907. évi XIX. t.-c. A betegség által keresőképességét elvesztett vagy baleset által munkaképességében megbénított munkásnak és családtagjainak biztos támasza ez a törvény, amelynek alapján nyújtandó segély és támogatás nem osztályok vagy intézmények tetszésétől vagy kényétől függő alamizsna jellegével bír, hanem törvényben biztosított jog, amelyre a biztosított tagok számíthatnak és amire a meghatározott esetekben feltétlen igényük is van. A biztosítás kockázatát az ország munkásainak és munkaadóinak összessége viselvén, a törvény minden intézkedése békés szociális együttműködésre nyújt alkalmat a munkaadónak és munkásnak s újabb érdekkapcsolatot teremt a gazdasági termelés két hatalmas tényezője, a tőke és munka képviselői között. A törvénynek 1907. évi julius 1-én történt életbelépte óta eltelt több mint két év a végrehajtás körül felmerült nehézségeknek és a törvény szabályainak a gyakorlati életbe való lassú, de feltartózhatatlan beszűrődésnek korszaka gyanánt jelölhető meg. Bár ezen különben természetes folyamatok egyike sem mondható még ma sem befejezettnek, érezhető a szüksége már most egy olyan gyakorlati és szakszerűség szempontjából megbízható útmutatónak, amely az összes érdekelteknek a törvényes szabályok szövevényei között biztos vezérfonálul szolgálhasson. Úgy az autonom intézményeknek, mint különösen az állami felügyeletet gyakorló Állami Munkásbiztosítási Hivatalnak eddigi működése, valamint a minisztériumoknak kiadott rendeletei, a rendes és választott bíróságoknak valamint a közigazgatási hatóságoknak vonatkozó határozatai stb. a törvény értelmezésére és végrehajtására oly hatalmas joganyagot képeznek, hogy azt rendszeres, szakszerű és kritikai feldolgozás nélkül sem áttekinteni, sem uralni nem lehet. Ezen szerény munkámban szigorúan szem előtt tartva a gyakorlati életnek ezen szükségességét, igyekeztem megoldani azt a feladatot, hogy az eddigi, egész 1909 julius 1-ig terjedő teljes joganyagnak gondos feldolgozásával világítsam meg a törvény egyes rendelkezéseit és különösen a törvény anyagi részére vonatkozóan nem theoretikus, hanem az eddigi gyakorlatból leszűrt kommentárral törekedtem a törvény fontosabb intézkedéseinek helyes és megfelelő alkalmazására rámutatni.

Tartalomjegyzék