Az oktatás az Európai Unióban
Szerző:
Halász Gábor Cím: Az oktatás az Európai Unióban
Alcím: Tanulás és együttműködés
Sorozatcím: Oktatás és társadalom, ; 11.
Megjelenési adatok: Új Mandátum, Budapest, 2012. | ISSN: 2060-0194 | ISBN: 978-963-287-053-3
Megjegyzés: E könyv kézirata a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával született.

Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Pedagógia, Oktatáspolitika, Európai Unió, Köznevelés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Pedagógia, Oktatáspolitika, Európai Unió, Köznevelés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
1. Előszó
9-10
2. Bevezetés
11-15
3. Az oktatás és az Európai Únió
16-27
3.1 Az Únió vonzása
16-21
3.2 Nemzeti oktatási rendszerek új erőtérben
21-27
4. Az Európai Únióról általában
28-58
4.1 Mi az Európai Únió és hogyan működik?
28-34
4.2 Hogyan formálódik a szakpolitika az Európai Únióban?
34-54
4.3 Az európaizálódás sokféle arca
54-58
5. A közösség oktatási szerepének fejlődése
59-158
5.1 Van-e közösségi politika az oktatás területén?
60-64
5.2 Az Únió oktatási szerepének kialakulása és fejlődése
64-118
5.2.1 A "tabu" korszak (1971 előtt)
66-69
5.2.2 A közösségi politika kezdetei (1971-1986)
69-78
5.2.3 Az együttműködés új szakasza (1986-1992)
78-86
5.2.4 A közös politika Maastricht után (1992-2000)
86-100
5.2.5 A nemzeti politikák közösségi koordinálása (2000 után)
100-114
5.2.6 A közösségi szerep bővülése és a várható jövő
114-118
5.3 A fejlődés dinamikája és hajtóerői
118-158
5.3.1 Az oktatás és a többi ágazat
119-122
5.3.2 Általános képzés és szakképzés
123-128
5.3.3 Az Európai Bíróság szerepe
128-132
5.3.4 Tanulás és kísérletezés
132-138
5.3.5 Bizalomépítés és kommunikáció
138-142
5.3.6 Az oktatási programok
142-150
5.3.7 Innovatív kezdeményezések - alulról történő építkezés
150-154
5.3.8 A strukturális és kohéziós politika hatásai
155-158
6. Az Unió Szerepe Konkrét Szakpolitikai Területeken
159-303
6.1 Az egyes alrendszerek
161-210
6.1.1 A felsőoktatás
162-175
6.1.2 A szakképzés
175-182
6.1.3 Az általános, kötelező oktatás
182-201
6.1.4 Az egész életen át tartó tanulás
201-210
6.2 Horizontális területek
211-303
6.2.1 Átjárhatóság, mobilitás és belső piac
212-239
6.2.2 Minőség és eredményesség
240-248
6.2.3 Méltányosság és inklúzió
248-259
6.2.4 A képességek fejlesztése
259-264
6.2.5 Fejlesztés és innováció
264-285
6.2.6 Tudásháttér és tényekre épülő politika
285-303
7. Az integráció mechanizmusai és hatásai
304-334
7.1 A közösségi oktatáspolitika természete és hatása
305-310
7.1.1 A közösségi politika tartalmi jellemzői
305-308
7.1.2 A közösségi hatások természete
308-310
7.2 A közösségi és nemzeti politikák összekapcsolódása
311-334
7.2.1 Megfelelés, közeledés, távolodás
311-315
7.2.2 A modernizációs hatás és ellentmondásai
315-321
7.2.3 Közös politika és nemzeti szintű implementáció
321-331
7.2.4 A tanulás mint a közösségi kormányzás eszköze
331-334
8. Konklúzió
335-339
9. Hivatkozott irodalom
340-356
9.1 Általános irodalom
340-352
9.2 Az Európai Unió hivatalos és jogi természetű dokumentumai
352-356
10. Ábrák, táblázatok és keretes írások jegyzéke
357-358
10.1 Ábrák
357-358
10.2 Táblázatok
358
10.3 Keretes írások
358
11. Függelék
359-376
11.1 Az oktatásról és képzésről szóló cikkek az Úniós Alapszerződésben
359-360
11.2 Az oktatással kapcsolatos hatályos közösségi jogi dokumentumok
361-369
11.3 Az Európai Bizottság oktatásért felelős szervezeti egységei és vezetői (1973-)
370
11.4 Az oktatási programok éves költségvetése (1986-2013)
371
11.5 Az európai szociális alapból és előcsatlakozási alapokból támogatott hazai oktatásfejlesztési programok és ezek forrásai
372-376
11.5.1 PHARE-projektek a foglalkoztatás, az oktatás és a képzés területén, 1994-2002
372-373
11.5.2 Az I.Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) humánerőforrás-fejlesztési programjának prioritásai, intézkedései és ezek költségvetési kerete (milliárd forint)
374
11.5.3 Az Európai Szociális Alapra épülő közoktatási és felsőoktatási fejlesztési programok és ezek tervezett támogatása (2007-2013, millió forint)
375-376