Az oktatás az Európai Unióban
Szerző: Halász GáborCím: Az oktatás az Európai Unióban
Alcím: Tanulás és együttműködés
Sorozatcím: Oktatás és társadalom, ; 11.
Megjelenési adatok: Új Mandátum, Budapest, 2012. | ISSN: 2060-0194 | ISBN: 978-963-287-053-3
Megjegyzés: E könyv kézirata a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával született.
Akik kevéssé ismerik az oktatás és az európai integráció problémavilágát, általában nem sejtik, mennyire izgalmas és gazdag ez a világ. Ha valakinek mégis
felkelti az érdeklődését és bemerészkedik ide, nem mindig sikerül járható utat találnia, és könnyen eltéved. Aki mégis kiigazodik, annak viszont különleges élményben lehet része: bármerre néz, váratlan történések, meglepő jelenségek kifogyhatatlan sokasága jelenik meg előtte.
Az európai folyamatok tanulmányozásával sok minden feltárulhat előttünk azokból az összefüggésekből és törvényszerűségekből, amelyek az oktatási rendszerek fejlődését alakítják. Akit érdekel e sajátos társadalmi alrendszer fejlődése, aki szeretné megérteni az oktatási rendszerekben zajló változások gyökereit,
aki választ keres arra a kérdésre, vajon mitől eredményes az oktatás az egyik országban és mitől nem egy másikban, és aki tudni szeretné, vajon az oktatási reformok mitől sikeresek az egyik társadalomban és miért buknak el egy másikban, annak nyugodtan tanácsolhatom: tanulmányozza az Európai Unió oktatásban
betöltött szerepét, mert sok kérdésére választ fog kapni.
Ez a könyv sok mindent elmond az Európai Unióról. Segítséget nyújt azoknak, akik az Európai Uniót általában szeretnék tanulmányozni, és az integrációs
folyamatok általános összefüggéseit kívánják jobban megérteni. Szándékaim szerint úgy írtam meg, hogy az Európai Unió és az oktatás kérdéskörét kifejezetten integrációs perspektívából tanulmányozók, illetve az oktatás sajátos világa iránt kevéssé érdeklődők is haszonnal forgathassák. Célja azonban mégsem
az Európai Unió, hanem az oktatási rendszerek természetének alaposabb feltárása. Az Unió oktatásban betöltött szerepének tanulmányozása azért segítheti
ezt, mert az integráció olyan sajátos dinamikát visz az európai oktatási rendszerek fejlődésébe, amely láthatóvá tesz több olyan összefüggést, amit e nélkül nehezebb lenne észlelnünk.
A könyv olyan időszakban íródott, amelyben az Uniót fél évszázados történetének talán legmélyebb válsága rázta meg. Ez, az 1998-ban kirobbant pénzügyi
és gazdasági válság második hullámaként, a 2011-es évben sújtott le a közösségre. Súlyossága sok elemzőt indított sötét forgatókönyvek felrajzolására, melyekben a közös fizetőeszközre épülő pénzügyi rendszer összeomlása, sőt magának a politikai uniónak a felbomlása is nagy valószínűséggel bekövetkező
eseményként jelentek meg. Amikor a kéziratot lezártam, még nem lehetett tudni, mi lesz a válság kimenete. Akárhogy is alakulnak azonban a dolgok, mindaz, amit az olvasó itt talál, nem fogja elveszíteni aktualitását. Többek között azért nem, mert – ahogy említettem – ez a könyv elsősorban nem az Európai Unióról
szól, hanem az oktatási rendszerekről és ezek fejlődéséről. Bárhogy alakul az Európai Unió sorsa, az itt elemzett folyamatok érdekesek maradnak mind az oktatás világának jobb megértésére törekvők, mind azok számára, akiket általában a nemzeti és nemzetközi hatások dinamikája érdekel.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Pedagógia, Oktatáspolitika, Európai Unió, Köznevelés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Pedagógia, Oktatáspolitika, Európai Unió, Köznevelés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
1. Előszó
9-10
2. Bevezetés
11-15
3. Az oktatás és az Európai Únió
16-27
3.1 Az Únió vonzása
16-21
3.2 Nemzeti oktatási rendszerek új erőtérben
21-27
4. Az Európai Únióról általában
28-58
4.1 Mi az Európai Únió és hogyan működik?
28-34
4.2 Hogyan formálódik a szakpolitika az Európai Únióban?
34-54
4.3 Az európaizálódás sokféle arca
54-58
5. A közösség oktatási szerepének fejlődése
59-158
5.1 Van-e közösségi politika az oktatás területén?
60-64
5.2 Az Únió oktatási szerepének kialakulása és fejlődése
64-118
5.2.1 A "tabu" korszak (1971 előtt)
66-69
5.2.2 A közösségi politika kezdetei (1971-1986)
69-78
5.2.3 Az együttműködés új szakasza (1986-1992)
78-86
5.2.4 A közös politika Maastricht után (1992-2000)
86-100
5.2.5 A nemzeti politikák közösségi koordinálása (2000 után)
100-114
5.2.6 A közösségi szerep bővülése és a várható jövő
114-118
5.3 A fejlődés dinamikája és hajtóerői
118-158
5.3.1 Az oktatás és a többi ágazat
119-122
5.3.2 Általános képzés és szakképzés
123-128
5.3.3 Az Európai Bíróság szerepe
128-132
5.3.4 Tanulás és kísérletezés
132-138
5.3.5 Bizalomépítés és kommunikáció
138-142
5.3.6 Az oktatási programok
142-150
5.3.7 Innovatív kezdeményezések - alulról történő építkezés
150-154
5.3.8 A strukturális és kohéziós politika hatásai
155-158
6. Az Unió Szerepe Konkrét Szakpolitikai Területeken
159-303
6.1 Az egyes alrendszerek
161-210
6.1.1 A felsőoktatás
162-175
6.1.2 A szakképzés
175-182
6.1.3 Az általános, kötelező oktatás
182-201
6.1.4 Az egész életen át tartó tanulás
201-210
6.2 Horizontális területek
211-303
6.2.1 Átjárhatóság, mobilitás és belső piac
212-239
6.2.2 Minőség és eredményesség
240-248
6.2.3 Méltányosság és inklúzió
248-259
6.2.4 A képességek fejlesztése
259-264
6.2.5 Fejlesztés és innováció
264-285
6.2.6 Tudásháttér és tényekre épülő politika
285-303
7. Az integráció mechanizmusai és hatásai
304-334
7.1 A közösségi oktatáspolitika természete és hatása
305-310
7.1.1 A közösségi politika tartalmi jellemzői
305-308
7.1.2 A közösségi hatások természete
308-310
7.2 A közösségi és nemzeti politikák összekapcsolódása
311-334
7.2.1 Megfelelés, közeledés, távolodás
311-315
7.2.2 A modernizációs hatás és ellentmondásai
315-321
7.2.3 Közös politika és nemzeti szintű implementáció
321-331
7.2.4 A tanulás mint a közösségi kormányzás eszköze
331-334
8. Konklúzió
335-339
9. Hivatkozott irodalom
340-356
9.1 Általános irodalom
340-352
9.2 Az Európai Unió hivatalos és jogi természetű dokumentumai
352-356
10. Ábrák, táblázatok és keretes írások jegyzéke
357-358
10.1 Ábrák
357-358
10.2 Táblázatok
358
10.3 Keretes írások
358
11. Függelék
359-376
11.1 Az oktatásról és képzésről szóló cikkek az Úniós Alapszerződésben
359-360
11.2 Az oktatással kapcsolatos hatályos közösségi jogi dokumentumok
361-369
11.3 Az Európai Bizottság oktatásért felelős szervezeti egységei és vezetői (1973-)
370
11.4 Az oktatási programok éves költségvetése (1986-2013)
371
11.5 Az európai szociális alapból és előcsatlakozási alapokból támogatott hazai oktatásfejlesztési programok és ezek forrásai
372-376
11.5.1 PHARE-projektek a foglalkoztatás, az oktatás és a képzés területén, 1994-2002
372-373
11.5.2 Az I.Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) humánerőforrás-fejlesztési programjának prioritásai, intézkedései és ezek költségvetési kerete (milliárd forint)
374
11.5.3 Az Európai Szociális Alapra épülő közoktatási és felsőoktatási fejlesztési programok és ezek tervezett támogatása (2007-2013, millió forint)
375-376