Európai integráció - foglalkoztatáspolitika
Szerző: Halmos CsabaCím: Európai integráció - foglalkoztatáspolitika
Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Pécs, 1999.
Az európaiakról szóló legismertebb vicc a pokollal és a paradicsommal foglalkozik: „A paradicsom az, ahol a rendőrök angolok, a szakácsok franciák, a szerelők németek, a szeretők olaszok és az egészet a svájciak szervezik. A pokol az, ahol a szakácsok angolok, a szerelők franciák, a rendőrök németek, a szeretők svájciak és az egészet az olaszok szervezik.” Az ideális munkavállaló a következő tulajdonságokkal rendelkezik: „Az angol internacionalizmusa, a franciák szerénysége, a németek bája, a spanyolok nyelvismerete, az olaszok pontossága, a belgák autóvezetései kultúrája, a hollandok bőkezűsége, svájciak vidámsága, a skandinávok gyors észjárása és a görögök érzékenysége.” II. Károly német-római császárnak tulajdonítják a következő mondást: „Az Istenhez spanyolul szólok, a nőkhöz olaszul, a férfiakhoz franciául, a lovamhoz pedig németül.”
Kategóriák: Közgazdaságtudomány, Politikatudomány
Tárgyszavak: Európai Unió, Foglalkoztatáspolitika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Európai Unió, Foglalkoztatáspolitika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
[0]
Címlap
[3]
Impresszum
[4]
Tartalomjegyzék
5
Bevezetés
7
Az európai integráció általános kérdései
9-27
Kronológia
9-27
1. Az első lépések 1945-1949
9-10
2. A hatok Európája 1950-1972
10-16
3. A kilencek Európája 1973-1980
16-19
4. A tízek Európája 1981-1985
19-20
5. A tizenkettek Európája 1986-1994
20-24
6. A tizenötök Európája 1995
24-27
Az Európai Unió célkitűzései és hatáskörei
28-36
Az európai integráció modelljei
28-29
I. Az együttműködés
28
II. A föderalizmus
28-29
III. Funkcionális integráció
29
Az európai integráció indító okai. A béke és biztonság Európában
29-30
1. Béke Európában
29-30
2. Az európai biztonság feltétele a politikai unió
30
Közös kulturális térség
31
Gazdasági térség
31
Az európai unió hatáskörei
31-32
Az államok identitása és a közösségi hatáskör
32-33
A szubszidaritás elve
33-34
A szubszidiaritás fogalma
34-35
Az anyagi hatáskörök megoszlása
35-36
I. Az Európai Unió felépítése
37-45
A közösségi modell
37-39
Az Európai Közösségek alapító szerződései
39-44
Az Unió második és harmadik pillére
44-45
Napirend 2000 - a bővitéssel járó kihívások ( Az Európai Bizottság dokumentuma részlet az AGENDA 2000-ből)
46-54
1. Értékelés a csatlakozási kritériumok alapján
46-54
Politikai feltételek
48-51
Gazdasági kritériumok
51-54
Az európai integráció a foglalkoztatás tükrében
55-78
EU-csatlakozásunk stratégiai kérdései a munkaügy területén
55-78
I. Bevezető
55-56
II. A munkaügyi helyzet
56-60
III. A legproblematikusabb kérdések
68-75
IV. A korábbi bővítésekből hasznosítható tapasztalatok
75-76
V. Tagállami érdekek és ellenérdekek
76-77
VI. Összehasonlítás néhány országgal
77-78
Foglalkoztatási és szociális ügyek
79-106
EU-kérdőív és válaszok
79-106
Foglalkoztatás
79-106
Az Európai Unió főbb foglalkoztatáspolitikai döntései
107-116
I. A foglalkoztathatóság javítása
113-114
II. A vállalkozóvá válás ösztönzése
114
III. Az alkalmazkodókészség fejlesztése mind a vállalkozások, mind azok alkalmazottai tekintetében
115-116
Európai Unió Együttes jelentés a foglalkoztatásról 1997
117-171
1. Bevezetés
117-118
2. Gazdasági és foglalkoztatási összefüggések
118-120
3. A tagállamok foglalkoztatáspolitikái és a legjobban bevált módszerek
120-123
3.1. A foglalkoztatás bővítését szolgáló politikák kialakítása
123-133
A munkanélküli ellátás átalakítása
124-126
A munkanélküli járadékrendszer aktivizálása
126
Az alacsony jövedelmek kiegészítése jóléti támogatásokkal
126-128
Foglalkoztatást növelő és ösztönző (foglalkoztatásbarátabb) adórendszerek kialakítása
128-129
A munkáltatókat terhelő adók és társadalombiztosítási költségek csökkentése
129-130
Alacsony nem-bérjellegű munkaerő költségek
130
A társadalombiztosítási járulékok átmeneti mérséklése, mint foglalkoztatást ösztönző eszköz
130
Az állami pénzbevételek alternatív forrásai
130-133
3.2. A munkaerőpiac strukturális problémáinak leküzdése
133-139
A tartós munkanélküliség hatékonyabb megelőzését szolgáló tevékenységek támogatása
134-135
A tartós munkanélküliekre irányuló átképző programok
135
A foglalkozás támogatása
135
Az ipari átalakulás társadalmi következményeinek kezelése a tartós munkanélküliség megelőzése érdekében
135-137
A csökkent munkaképességüek- foglalkoztatásának támogatása
137
Benchmarking
137-139
3.2.2. A fiatalok munkaerőpiaci integrációja
139-148
Intézkedések a kínálati oldalon
140-144
Intézkedések a keresleti oldalon
144-145
Benchmarking
145-148
Speciális intézkedések a dolgozó és a munkanélküli nők érdekében
148
3.3. A változásokhoz való alkalmazkodás
148-159
A szakmunkásképzés kiterjesztése és a magas színvonalú szakképzés egyéb formái (duális rendszer)
149-150
A szakképzés és a munka világába történő reintegráció közötti kapcsolat erősítése
150
A hatáskörök/szakképzetségek akkreditációs rendszerének reformja
150-152
Az élethosszig tartó tanulás európai éve
152
Az élethosszig tartó tanulás elősegítése tanulmányi szabadság biztosításával és a munkahely rotációs rendszerrel
152-153
A szakmai továbbképzésben való részvétel támogatása
153-155
Az új, rugalmas munkaidőrenddel kapcsolatos intézkedések
155-156
A munkaügyi szabályozás változásai
156
A kollektív munkaidő csökkentése
156-159
3.4. A lokális dimenzió erősítése
159-168
A helyi szereplők nagyobb szerepvállalása a munkahely teremtésben
160
Területi paktumok
160-161
A vállalkozáskezdő támogatások hatékonyságának javítása
161
A "második munkaerőpiac" támogatása
161-163
Az új háztartásokban és a szociális szolgáltatásban végzett munka támogatása
163-165
Az aktív politikák decentralizált megvalósítása
165-166
Az ügyfél-orientált szolgáltatás támogatása
166
A magán munkaügyi szolgálatok új szerepe
166-168
3.5. A foglalkoztatás elősegítésének támogatása a tagállamokban a strukturális alapok révén
168-171
1. melléklet: A foglalkoztatás jelzőszámai
170-171
Makrogazdasági és foglalkoztatási mutatók
171-186
Az Európai Tanács rendkívüli ülése a foglalkoztatásról
187-199
I. rész. A foglalkoztatás kihívása: új megközelítés
187-195
Kedvező gazdasági környezet
188-189
Az országos munkaügyi politikák koordinációjának stratégiája
189-191
Közösségi politikák a foglalkoztatás támogatására
192-194
Belső piac- verseny és versenyképesség
192
Adózás
193
Kutatás és innováció
193
Főbb hálózatok
193
Strukturális Alapok
193
Információs társadalom
193-194
Kifejezetten a foglalkoztatottság fejlesztésére irányuló új kezdeményezések
194-195
Európai foglalkoztatási kezdeményezés
195
II. rész az 1998. évi irányelvek
196-199
I. A foglalkoztathatóság javítása
196-197
II. A vállalkozóvá válás ösztönzése
197-198
III. Az alkalmazkodókészség fejlesztése mind a vállalkozások mind azok alkalmazottai tekintetében
198-199
IV. Az egyenlő esélyek politikájának megerősítése
199
Mellékletek
201-240
1. melléklet. Az Európai Unió 1999.évi foglalkoztatási irányelvei
201-206
1998-as nemzeti akcióprogramok: tematikus áttekintés
207-209
Foglalkoztathatóság
207-208
Vállalkozásfejlesztés
208
Alkalmazkodóképesség
208-209
Egyenlő esélyek
209
2. melléklet. Az Európai Monetáris Unió várható munkaerőpiaci hatásai: a gyors harmonizálás kockázatai
210-218
Bevezetés
210
Rugalmasság a foglalkoztatási feltételek nemzeti alakításában
210-211
Empirikus vizsgálatok
211-212
Rugalmasság ellen ható erők
212-214
A harmonizálás helyzete
214-216
Kohézió és strukturális alapok
216
A gyors harmonizálás következményei
216-218
3. melléklet: EU-jelentés, 1999
219-234
Az EU és Magyarország kapcsolata
219-220
Csatlakozási feltételek, politikai feltételek
220-221
Adatok a csatlakozni vágyó közép-európai államokról
221
Gazdasági feltételek
221-222
Képesség a tagságból fakadó kötelezettségek vállalására. Határon nélküli belső piac
223
Innováció
223
Gazdasági és pénzügyek
223-224
Gazdasági és társadalmi kohézió
224
Környezet
224-225
Bal- és igazságügy, külügyek
225-226
Pénzügyek
226
Következtetések
226-228
Ágazati politikák
228-229
A négy szabadság
230-231
Az EU-tagságra pályázó kelet-közép-európai országok harmadik brüsszeli bizonyítványa
231-234
4. melléklet: Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája
235-240
A foglalkoztatottak
237-240
Nemzetközi tendenciák
237-239
A tipikus foglalkozások aránya az Európai Unió tagországaiban 1985-ben és 1997-ben
239
A munkanélküliségi ráta az EU tagországaiban, 1997
239
Az inaktív népesség aránya az EU tagországaiban, 1997
240
Felhasznált irodalom
241
Hátsó borító
[242]