Európai integráció - foglalkoztatáspolitika corvina logo

Szerző: Halmos Csaba
Cím: Európai integráció - foglalkoztatáspolitika
Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Pécs, 1999.

coverimage Az európaiakról szóló legismertebb vicc a pokollal és a paradicsommal foglalkozik: „A paradicsom az, ahol a rendőrök angolok, a szakácsok franciák, a szerelők németek, a szeretők olaszok és az egészet a svájciak szervezik. A pokol az, ahol a szakácsok angolok, a szerelők franciák, a rendőrök németek, a szeretők svájciak és az egészet az olaszok szervezik.” Az ideális munkavállaló a következő tulajdonságokkal rendelkezik: „Az angol internacionalizmusa, a franciák szerénysége, a németek bája, a spanyolok nyelvismerete, az olaszok pontossága, a belgák autóvezetései kultúrája, a hollandok bőkezűsége, svájciak vidámsága, a skandinávok gyors észjárása és a görögök érzékenysége.” II. Károly német-római császárnak tulajdonítják a következő mondást: „Az Istenhez spanyolul szólok, a nőkhöz olaszul, a férfiakhoz franciául, a lovamhoz pedig németül.”
Kategóriák: Közgazdaságtudomány, Politikatudomány
Tárgyszavak: Európai Unió, Foglalkoztatáspolitika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
[0]
Címlap
[3]
Impresszum
[4]
Tartalomjegyzék
5
Bevezetés
7
Az európai integráció általános kérdései
9-27
   Kronológia
9-27
      1. Az első lépések 1945-1949
9-10
      2. A hatok Európája 1950-1972
10-16
      3. A kilencek Európája 1973-1980
16-19
      4. A tízek Európája 1981-1985
19-20
      5. A tizenkettek Európája 1986-1994
20-24
      6. A tizenötök Európája 1995
24-27
Az Európai Unió célkitűzései és hatáskörei
28-36
   Az európai integráció modelljei
28-29
      I. Az együttműködés
28
      II. A föderalizmus
28-29
      III. Funkcionális integráció
29
   Az európai integráció indító okai. A béke és biztonság Európában
29-30
      1. Béke Európában
29-30
      2. Az európai biztonság feltétele a politikai unió
30
   Közös kulturális térség
31
   Gazdasági térség
31
   Az európai unió hatáskörei
31-32
   Az államok identitása és a közösségi hatáskör
32-33
   A szubszidaritás elve
33-34
   A szubszidiaritás fogalma
34-35
   Az anyagi hatáskörök megoszlása
35-36
I. Az Európai Unió felépítése
37-45
   A közösségi modell
37-39
   Az Európai Közösségek alapító szerződései
39-44
   Az Unió második és harmadik pillére
44-45
Napirend 2000 - a bővitéssel járó kihívások ( Az Európai Bizottság dokumentuma részlet az AGENDA 2000-ből)
46-54
   1. Értékelés a csatlakozási kritériumok alapján
46-54
      Politikai feltételek
48-51
      Gazdasági kritériumok
51-54
Az európai integráció a foglalkoztatás tükrében
55-78
   EU-csatlakozásunk stratégiai kérdései a munkaügy területén
55-78
      I. Bevezető
55-56
      II. A munkaügyi helyzet
56-60
      III. A legproblematikusabb kérdések
68-75
      IV. A korábbi bővítésekből hasznosítható tapasztalatok
75-76
      V. Tagállami érdekek és ellenérdekek
76-77
      VI. Összehasonlítás néhány országgal
77-78
Foglalkoztatási és szociális ügyek
79-106
   EU-kérdőív és válaszok
79-106
      Foglalkoztatás
79-106
Az Európai Unió főbb foglalkoztatáspolitikai döntései
107-116
   I. A foglalkoztathatóság javítása
113-114
   II. A vállalkozóvá válás ösztönzése
114
   III. Az alkalmazkodókészség fejlesztése mind a vállalkozások, mind azok alkalmazottai tekintetében
115-116
Európai Unió Együttes jelentés a foglalkoztatásról 1997
117-171
   1. Bevezetés
117-118
   2. Gazdasági és foglalkoztatási összefüggések
118-120
   3. A tagállamok foglalkoztatáspolitikái és a legjobban bevált módszerek
120-123
   3.1. A foglalkoztatás bővítését szolgáló politikák kialakítása
123-133
      A munkanélküli ellátás átalakítása
124-126
      A munkanélküli járadékrendszer aktivizálása
126
      Az alacsony jövedelmek kiegészítése jóléti támogatásokkal
126-128
      Foglalkoztatást növelő és ösztönző (foglalkoztatásbarátabb) adórendszerek kialakítása
128-129
      A munkáltatókat terhelő adók és társadalombiztosítási költségek csökkentése
129-130
      Alacsony nem-bérjellegű munkaerő költségek
130
      A társadalombiztosítási járulékok átmeneti mérséklése, mint foglalkoztatást ösztönző eszköz
130
      Az állami pénzbevételek alternatív forrásai
130-133
   3.2. A munkaerőpiac strukturális problémáinak leküzdése
133-139
      A tartós munkanélküliség hatékonyabb megelőzését szolgáló tevékenységek támogatása
134-135
      A tartós munkanélküliekre irányuló átképző programok
135
      A foglalkozás támogatása
135
      Az ipari átalakulás társadalmi következményeinek kezelése a tartós munkanélküliség megelőzése érdekében
135-137
      A csökkent munkaképességüek- foglalkoztatásának támogatása
137
      Benchmarking
137-139
   3.2.2. A fiatalok munkaerőpiaci integrációja
139-148
      Intézkedések a kínálati oldalon
140-144
      Intézkedések a keresleti oldalon
144-145
      Benchmarking
145-148
      Speciális intézkedések a dolgozó és a munkanélküli nők érdekében
148
   3.3. A változásokhoz való alkalmazkodás
148-159
      A szakmunkásképzés kiterjesztése és a magas színvonalú szakképzés egyéb formái (duális rendszer)
149-150
      A szakképzés és a munka világába történő reintegráció közötti kapcsolat erősítése
150
      A hatáskörök/szakképzetségek akkreditációs rendszerének reformja
150-152
      Az élethosszig tartó tanulás európai éve
152
      Az élethosszig tartó tanulás elősegítése tanulmányi szabadság biztosításával és a munkahely rotációs rendszerrel
152-153
      A szakmai továbbképzésben való részvétel támogatása
153-155
      Az új, rugalmas munkaidőrenddel kapcsolatos intézkedések
155-156
      A munkaügyi szabályozás változásai
156
      A kollektív munkaidő csökkentése
156-159
   3.4. A lokális dimenzió erősítése
159-168
      A helyi szereplők nagyobb szerepvállalása a munkahely teremtésben
160
      Területi paktumok
160-161
      A vállalkozáskezdő támogatások hatékonyságának javítása
161
      A "második munkaerőpiac" támogatása
161-163
      Az új háztartásokban és a szociális szolgáltatásban végzett munka támogatása
163-165
      Az aktív politikák decentralizált megvalósítása
165-166
      Az ügyfél-orientált szolgáltatás támogatása
166
      A magán munkaügyi szolgálatok új szerepe
166-168
   3.5. A foglalkoztatás elősegítésének támogatása a tagállamokban a strukturális alapok révén
168-171
      1. melléklet: A foglalkoztatás jelzőszámai
170-171
Makrogazdasági és foglalkoztatási mutatók
171-186
Az Európai Tanács rendkívüli ülése a foglalkoztatásról
187-199
   I. rész. A foglalkoztatás kihívása: új megközelítés
187-195
      Kedvező gazdasági környezet
188-189
      Az országos munkaügyi politikák koordinációjának stratégiája
189-191
      Közösségi politikák a foglalkoztatás támogatására
192-194
         Belső piac- verseny és versenyképesség
192
         Adózás
193
         Kutatás és innováció
193
         Főbb hálózatok
193
         Strukturális Alapok
193
         Információs társadalom
193-194
      Kifejezetten a foglalkoztatottság fejlesztésére irányuló új kezdeményezések
194-195
         Európai foglalkoztatási kezdeményezés
195
   II. rész az 1998. évi irányelvek
196-199
      I. A foglalkoztathatóság javítása
196-197
      II. A vállalkozóvá válás ösztönzése
197-198
      III. Az alkalmazkodókészség fejlesztése mind a vállalkozások mind azok alkalmazottai tekintetében
198-199
      IV. Az egyenlő esélyek politikájának megerősítése
199
Mellékletek
201-240
   1. melléklet. Az Európai Unió 1999.évi foglalkoztatási irányelvei
201-206
   1998-as nemzeti akcióprogramok: tematikus áttekintés
207-209
      Foglalkoztathatóság
207-208
      Vállalkozásfejlesztés
208
      Alkalmazkodóképesség
208-209
      Egyenlő esélyek
209
   2. melléklet. Az Európai Monetáris Unió várható munkaerőpiaci hatásai: a gyors harmonizálás kockázatai
210-218
      Bevezetés
210
      Rugalmasság a foglalkoztatási feltételek nemzeti alakításában
210-211
      Empirikus vizsgálatok
211-212
      Rugalmasság ellen ható erők
212-214
      A harmonizálás helyzete
214-216
      Kohézió és strukturális alapok
216
      A gyors harmonizálás következményei
216-218
   3. melléklet: EU-jelentés, 1999
219-234
      Az EU és Magyarország kapcsolata
219-220
      Csatlakozási feltételek, politikai feltételek
220-221
      Adatok a csatlakozni vágyó közép-európai államokról
221
      Gazdasági feltételek
221-222
      Képesség a tagságból fakadó kötelezettségek vállalására. Határon nélküli belső piac
223
      Innováció
223
      Gazdasági és pénzügyek
223-224
      Gazdasági és társadalmi kohézió
224
      Környezet
224-225
      Bal- és igazságügy, külügyek
225-226
      Pénzügyek
226
      Következtetések
226-228
      Ágazati politikák
228-229
      A négy szabadság
230-231
      Az EU-tagságra pályázó kelet-közép-európai országok harmadik brüsszeli bizonyítványa
231-234
   4. melléklet: Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája
235-240
      A foglalkoztatottak
237-240
         Nemzetközi tendenciák
237-239
         A tipikus foglalkozások aránya az Európai Unió tagországaiban 1985-ben és 1997-ben
239
         A munkanélküliségi ráta az EU tagországaiban, 1997
239
         Az inaktív népesség aránya az EU tagországaiban, 1997
240
Felhasznált irodalom
241
Hátsó borító
[242]