Én is tudok svédül corvina logo

Szerző: Harrach Ágnes
Cím: Én is tudok svédül
Alcím: Oktatási segédanyag a szakosított svéd nyelvű általános iskolák részére - Jag kan också svenska studiematerial för svenskundervisning i ungerska grundskolor
Megjelenési adatok: Valdemar Langlet Általános Iskola, Budapest, 1991. | ISBN: 963-04-1370-1

coverimage Elolvastad a könyv címét? Igen? Igen, te is megtanulhatsz svédül! Sokan erre persze azt kérdezik, de miért pont svédül? Hát mert érdekes, nagyon szép dallamos nyelv, mert ezt a nyelvet beszélték többek között Valdemar és Nina Langlet is, mert a svéd emberek kedvesek és természetszeretők és ott mindenütt van még igazi természet. Amint belelapozol, észreveheted, hogy ez a könyv sokban eltér a többi iskolai könyvedtől. Remélem később egyre inkább ez lesz a véleményed. Ne rettenj vissza attól, hogy kezdettől fogva minden svédül (is) található benne. Szeretnénk, ha minél előbb találkoznál az élő nyelvvel. Sok vers, mondóka, dal van benne. Olvashatsz olyan verseket is, melyeket hét-nyolc éves gyerekek írtak, a rajzok egy részét is alsósok készítették. Nosza fel hát, vágj neki, a gyakorlatok ösztönzésére írj verset, történeteket, levelet, no meg újabb és újabb gyakorlatokat, feladatokat - persze mindezt svédül! Meglátod kis tanári segítséggel hamarosan menni fog! (...) Vajon kik azok a gyerekek, akik Magyarországon svédül tanulnak? Ezen oktatási anyag összeállításakor elsősorban a budapesti Valdemar Langlet svéd szakosított tantervű Általános Iskola tanulóira gondoltunk, akik az iskola névadójának, a Svéd Vöröskereszt fődelegátusa emlékének megőrzésére svéd nyelven tanulnak. (Az iskola címe: 1047 Budapest, Langlet V. utca 3-5). Az iskola tanulóinak egyébként semminemű svéd kapcsolatuk nincs, nem élnek rokonaik Svédországban, nem dolgoztak szüleik hosszabb-rövidebb ideig Skandináviában. De számtalan ilyen gyerek is van Magyarországon, akiknek szintúgy segítséget jelenthet ez az oktatási anyag. Az „Én is tudok svédül" oktatási segédanyag és nem tankönyv. Adott körülmények között nem is lehet egyedüli támasza egy nyelvoktatásnak, hiszen az évek során változó körülmények között, a legváltozatosabb tudásszintű és motiváltságú tanulók oktatására kell majd várhatóan felhasználni, így tehát ez az összeállítás a tanuláshoz csupán vázat kíván adni, melyet tanári vagy egyéb szakszerű segítséggel az adott célnak megfelelően lehet más anyaggal kiegészíteni, kikerekíteni. Az oktatási részben igen kevés a nyelvtani magyarázat, inkább csak példával utalunk az új anyagra. Itt természetesen a tanárnak kell tudnia, hogy éppen mikor mire kell hangsúlyt helyezni. Tapasztalataink azt mutatják, hogy nem mindig vezet célra, ha a gyerek csak a nyelvtani feladatra koncentrál. Ismétlős válaszokkal elmélyíthető egy-egy nyelvtani egység úgy is, hogy közben helyet adunk a gyerekek kreativitásának, ösztönös sokszínűségének. A Valdemar Langlet Általános iskola kísérleti osztálya ezt messzemenően bizonyította, már az első tanévben (heti két óra nyelvoktatás mellett) svéd vendégeinkkel kommunikáltak, szerény szókincsüket felhasználva információkhoz jutottak. És a nyelvoktatásnak ez a célja. A könyv végén lévő, talán túlzottan részletesnek tűnő nyelvtan nem a gyerekek számára készült. Támasz kíván lenni a tanároknak, a segíteni szándékozó szülőknek. És mivel svéd összefoglaló nyelvtan magyarul még nem jelent meg, a későbbi tanuláshoz is mankó lehet. Ez az oktatási anyag igen nagy szabadságot ad a tanároknak, erre eddigi oktatási tapasztalataim szerint szükség is van, tekintve, hogy különböző korosztályokról és eléggé eltérő tanulási tempóról van szó sok esetben.
Kategóriák: Neveléstudomány, Nyelvtudomány
Tárgyszavak: Nyelvkönyv, Nyelv, Svéd, Svenska
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap
Copyright/impresszum
Hej!
5
Kedve Tanárok és Szülők!
7-9
Tartalom - Innehåll
11-13
1. Lektion ett - Hej!
15-22
2. Lektion två - ABC
23-29
3. Lektion te - I klassrummet
30-42
4. Lektion fyra - Kan du leka med mig?
43-49
5. Lektion fem - Vad ska vi göra?
50-56
6. Lektion sex - Titta, vilken fin bill!
57-63
7. Lektion sju - Vad har David i fickorna?
64-75
8. Lektion åtta - Vid kiosken
76-89
9. Lektion nio - Trillingarna leker skola
90-96
10. Lektion tio - Vad ska vi göra i morgon?
97-101
11. Lektion elva - Var är Davids förstoringsglas?
102-110
12. Lektion tolv - Trillingarna leker cirkus
111-118
13. Lektion tretton - Maj skriver brev
119-126
14. Letion fjorton - Majs dagbok
127-135
15. Letion femton - Var du också liten en gång, farfar?
136-141
16. Lektion sexton - Vill du skriva ett brev?
142-146
17. Letion sjutton - Nu är det pappas tur
147-159
Nyelvtani összefoglaló - Grammatik
160-223
   A. Hangtani bevezető Inledning - Fonetik
160-165
      1. A svéd abc - svenska alfabetet
160
      2. Magánhangzók - Vokaler
160-162
      3. Mássalhangzók - Konsonanter
162-163
      4. Szóhangsúly - Ordbetoning
163
      5. Zenei hangsúly - Ordaccent
164
      6. Mondathangsúly - Satsrytm
165
   B. Főnév - Substantiv
165-168
      7. A főnév határozott alakja - Substantivets bestämda form
165-166
      8. A főnév többes száma - Pluralbildning
166-168
      9. A főnév birtokos esete - Genitiv
168
   C. Melléknév - Adjektiv
168-175
      10. A melléknév határozatlan alakja - Adjektivets obestämda form
168
      11. A melléknév határozott alakja - Adjektivets bestämda form
169
      13. A melléknév rendhagyó ragozásának típusai
169-170
      15. A gammal (öreg, régi) melléknév ragozása
170
      16. A színeket jelölő melléknevek ragozása is részben rendhagyó
171
      17. Néhány melléknév ragozhatatlan
171
      18. A főnév- és melléknévragozás különleges esetei - Adjektiv och substantiv efter vissa ord
171-172
      19. A melléknév fokozása - Adjektivets komparation
173-174
      20. A fokozott melléknév ragozása
174-175
      21. Hasonlítás
175
   D. A határozószók - Adverb
175-177
      22. A határozószók képzése - Adverbbildning
175
      23. Módosítószók - Modala adverb
176
      24. Összetett határozószók - Sammansatta adverb
177
      25. Hol? és Hova? kérdésre válaszoló határozószók
177
   E. Névmások - Pronomen
178-181
      26. Személyes névmás - Personliga pronomina
178
      27. A személyes névmás tárgy- és részes esete - Objektsform av personliga pronomina
179
      28. Birtokos névmás - Possessivpronomen
179-180
      29. sin, sitt, sina
180
      30. Visszaható névmás - Reflexiva pronomen
181
      31. Gyakori visszaható igék jegyzéke
181
   F. Ige - Verb
182-194
      32. Az ige jelen ideje - Verb, presens
182-183
      33. A gyenge igék múlt ideje
183
      34. Az erős és a rendhagyó igék (4) múlt ideje - Starka och oregelbundna verb
184-185
      35. Jövő idő - Futurum
185
      36. Időegyeztetés - Tempusharmoni
186
      37. A felszólító mód - Imperativ
186-187
      38. Folyamatos melléknévi igenév - Presens particip
187
      39. A folyamatos melléknévi igenév használata
187
      40. Befejezett melléknévi igenév - Perfekt particip
188
      41. A befejezett melléknévi igenév képzése igeragozási osztályok szerint
188-189
      42. Szenvedő szerkezet - s-passiv
189-190
      43. Álszenvedő igék - deponens verb
190-191
      44. Módbeli segédigék - Modala hjälpverb
191
      45. Gyakoribb módbeli segédigék
191-192
      46. Ritkábban használt módbeli segédigék
192-193
      47. Feltételes mód - Konditionalis
193-194
      48. Óhajtás kifejezése
194
   G. Számnév- Räkneord
194-196
      49. Tőszámnevek - Grundtal
194-195
      50. Sorszámnevek - Ordningstal
195
      51. Dátum - Datum
195
      52. Évszámok - Årtal
196
   H. Szórend - Ordföljd
196-200
      53. Mellékmondatok - Bisatser
197
      54. Alárendelő kötőszók (időbeli viszonyok kifejezésére) - Konjunktioner
197-198
      55. A "mozgó határozószók" helyes a mondatban - Vandrande adverb - A leggyakoribb mozgó határozószók
198-199
      56. A függő beszéd - Indirekt tal
199-200
   I. És ami még nehéz lehet - Annat svårt
200-213
      57. A tycka om ige
200
      58. A tänka, tycka, tro igék használata
201
      59. Hány óra van? - Vad är klockan?
201
      60. Az idő kifejezése - Att uttrycka tid
202
      61. Gyakoriság kifejezése
202
      62. Évszakok, hónapok kifejezése
203
      63. Néhány egyéb fontos időbeli kifejezés
203
      64. Napszakok kifejezése - Delar av dagen
203-204
      65. Elöljárószók - Prepositioner
205
      66. Az öt érzék (da fem sinnena)
205
      67. På museum
206
      68. För, före, innan, förr, förra
206
      69. Égtájak - Vädersträck
206-207
      70. Irányok kifejezése
207
      71. Kifejezések a városban való tájékozódáshoz
207
      72. Állandó vonzattal járó melléknevek, igék és főnevek
208-209
      73. Érzések kifejezése állandó vonzattal - Känslor
209-210
      74. További emberi tulajdonságok - Människans egenskaper
210
      75. Fontosabb kérdőszók - Frågeord
210-211
      76. Hurdan? Hurdant? Hurdana? - Milyen?
211
      77. Någon szerepe a kérdő mondatban
211
      78. Tagadás - Negering
211-212
      79. Tagadás fosztóképzővel
212
      80. Az m és n mássalhangzóra végződő szavak helyesírása és kiejtése
212-213
   J. Összefoglaló nyelvtani táblázatok
213-219
      81. Főnévragozás
213
      82. Melléknév- és főnévragozás
214
      83. A főnév- és melléknévragozás különleges esetei
214-215
      84. A melléknév fokozása - Adjektivets komparation
215-216
      85. Igeragozás
216
      86. A befejezett melléknévi igenév képzése igeragozási osztályok szerint
217
      87. A személyes névmás ragozása
218
      88. A főmondat szórendje
218-219
   K. Szógyűjtemények - Ordgrupper
220-223
      89. Terített asztal - Ett dukat bord
220
      90. Az emberi test - Kroppen
220
      91. A család - Familjen
221-222
      92. Zöldségek - Grönsaker
222
      93. Élelmiszerek, italok, egyéb - Mat, drycker och dylikt
222
      94. Csomagolás, mennyiség - Förpackning, mängd
223
Svéd-magyar szójegyzék
224-236
Irodalomjegyzék - Litteraturförteckning
237-238
Illusztrációk és ábrák jegyzéke - Illustrationsförteckning
239
Färger - Színek