A migráció és a külföldiek büntetőjogi megjelenése

Az emberi helyváltoztatás államhatárokon átnyúló megvalósulási formái napjaink egyik kiemelt kérdésköre, politikai vitatémája szerte Európában, illetve hazánkban. A nemzetközi migráció kontinensünkön talán még soha nem volt ennyire fókuszban, mint manapság. E jelenség valós vagy lehetséges következményei egyaránt foglalkoztatják az állami, társadalmi és gazdasági szektor szereplőit. Különösen így van ez Magyarországon. A nemzetközi vándorlás és annak szükségszerűségének megítélése, valamint a kapcsolódó jogi szabályozás iránya a 21. század második évtizedének végére jól körülhatárolható módon mozdult el. Az ellenőrizetlen migráció büntetőjogi eszközökön keresztüli tiltása ugyan nem új keletű dolog, de a jelenséggel szembeni állami és társadalmi elutasítás talán még soha nem volt ilyen mértékű, mint manapság. Alapvetően ez az attitűd határozza meg jelenkorunk migrációs politikáját, az emberi vándorlással, különösen az irreguláris migrációval és ezzel párhuzamosan a menedékjogi szabályokkal közvetlenül összefüggő jogalkotási és jogalkalmazási gyakorlat formálását. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy a külföldiekkel összefüggő jogi szabályozás mennyire fonódik össze a migrációs szabályozással? E kötet célja - a fentiekre is figyelemmel - vázlatos képet mutatni a migrációval, illetve a külföldiekkel összefüggő jogi szabályozás rendszeréről és fogalmi lehetőségeiről, különösen a külföldiekkel kapcsolatos büntető anyagi, eljárás- és büntetésvégrehajtási jogi normák magyarországi megjelenési formáiról, sajátosságairól. A témában Szerzőnek a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János kutatói ösztöndíj támogatásával Idegen a büntetőjogban (AndAnn, Pécs, 2016, ISBN: 978-963-89224-1-0) címmel már megjelent egy munkája. Ez a monográfia a témához kapcsolódóan azóta eltelt időszakban született jogszabályi változásokra igyekszik figyelemmel lenni, így a nemzetközi jogi, európai uniós, de különösen a magyar migrációs szabályozásban keletkezett módosítások átvezetésére és értelmezésére. Maga a kötet ugyanakkor nemcsak az említett könyv átdolgozott kiadását jelenti, hanem a témához kapcsolódóan újabb hipotetikus kérdések megfogalmazását is tartalmazza. Központi kérdésekként merülnek fel, hogy a külföldiek jogi szabályozásának összességeként felfogható idegenjog büntetőjogi megvalósulásai milyen módon hathatnak a migráció alakulására, befolyásolására, végső soron a migrációból eredő káros jelenségek megelőzésére vagy szankcionálására? Minden helyzetben szükség van-e az államhatár jogellenes átlépése, a beutazási és tartózkodási szabályok megsértése esetén büntetőjogi szabályok alkalmazására, avagy megoldásként kínálkozhat más jogi alternatíva megválasztása is? Egyáltalán feltétlenül indokolt-e újabb büntetőjogi intézmények létrehozása az irreguláris migráció káros következményeinek kiküszöbölésére, avagy elegendőnek mutatkozhatnak a már meglévő jogi normák minél következetesebb alkalmazása?