Magyar
English
A migráció és a külföldiek büntetőjogi megjelenése
Szerző:
Hautzinger Zoltán Cím: A migráció és a külföldiek büntetőjogi megjelenése
Megjelenési adatok: AndAnn Kft., Pécs, 2018. | ISBN: 978-963-89224-3-4
Az emberi helyváltoztatás államhatárokon átnyúló megvalósulási formái napjaink egyik kiemelt kérdésköre, politikai vitatémája szerte Európában, illetve hazánkban. A nemzetközi migráció kontinensünkön talán még soha nem volt ennyire fókuszban, mint manapság. E jelenség valós vagy lehetséges következményei egyaránt foglalkoztatják az állami, társadalmi és gazdasági szektor szereplőit. Különösen így van ez Magyarországon. A nemzetközi vándorlás és annak szükségszerűségének megítélése, valamint a kapcsolódó jogi szabályozás iránya a 21. század második évtizedének végére jól körülhatárolható módon mozdult el. Az ellenőrizetlen migráció büntetőjogi eszközökön keresztüli tiltása ugyan nem új keletű dolog, de a jelenséggel szembeni állami és társadalmi elutasítás talán még soha nem volt ilyen mértékű, mint manapság. Alapvetően ez az attitűd határozza meg jelenkorunk migrációs politikáját, az emberi vándorlással, különösen az irreguláris migrációval és ezzel párhuzamosan a menedékjogi szabályokkal közvetlenül összefüggő jogalkotási és jogalkalmazási gyakorlat formálását. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy a külföldiekkel összefüggő jogi szabályozás mennyire fonódik össze a migrációs szabályozással? E kötet célja - a fentiekre is figyelemmel - vázlatos képet mutatni a migrációval, illetve a külföldiekkel összefüggő jogi szabályozás rendszeréről és fogalmi lehetőségeiről, különösen a külföldiekkel kapcsolatos büntető anyagi, eljárás- és büntetésvégrehajtási jogi normák magyarországi megjelenési formáiról, sajátosságairól. A témában Szerzőnek a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János kutatói ösztöndíj támogatásával Idegen a büntetőjogban (AndAnn, Pécs, 2016, ISBN: 978-963-89224-1-0) címmel már megjelent egy munkája. Ez a monográfia a témához kapcsolódóan azóta eltelt időszakban született jogszabályi változásokra igyekszik figyelemmel lenni, így a nemzetközi jogi, európai uniós, de különösen a magyar migrációs szabályozásban keletkezett módosítások átvezetésére és értelmezésére. Maga a kötet ugyanakkor nemcsak az említett könyv átdolgozott kiadását jelenti, hanem a témához kapcsolódóan újabb hipotetikus kérdések megfogalmazását is tartalmazza. Központi kérdésekként merülnek fel, hogy a külföldiek jogi szabályozásának összességeként felfogható idegenjog büntetőjogi megvalósulásai milyen módon hathatnak a migráció alakulására, befolyásolására, végső soron a migrációból eredő káros jelenségek megelőzésére vagy szankcionálására? Minden helyzetben szükség van-e az államhatár jogellenes átlépése, a beutazási és tartózkodási szabályok megsértése esetén büntetőjogi szabályok alkalmazására, avagy megoldásként kínálkozhat más jogi alternatíva megválasztása is? Egyáltalán feltétlenül indokolt-e újabb büntetőjogi intézmények létrehozása az irreguláris migráció káros következményeinek kiküszöbölésére, avagy elegendőnek mutatkozhatnak a már meglévő jogi normák minél következetesebb alkalmazása?
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Büntető eljárásjog, Nemzetközi jog, Terrorizmus, Migráció, Európa, Menedékjog, Jog, Szabály, Migrációkutatás, Idegenjog, Idegen, ENSZ, Külföld, Nemzetbiztonság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Büntető eljárásjog, Nemzetközi jog, Terrorizmus, Migráció, Európa, Menedékjog, Jog, Szabály, Migrációkutatás, Idegenjog, Idegen, ENSZ, Külföld, Nemzetbiztonság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalomjegyzék
5-7
Előszó
9-10
I. A migráció jelensége és kutatása
11-26
1.1. A migráció mint jelenség
11-13
1.2. A migráció típusai
13-21
1.2.1. Az állami főhatalom megváltozása szempontjából vizsgálható vándorlás (az intern és az extern migráció)
14
1.2.2. A migráció iránya szerinti csoportosítás (immigráció és emigráció)
14-15
1.2.3. A migrációban részt vevők száma szerinti csoportosítás (egyéni, többes, csoportos, tömeges migráció)
15
1.2.4. A migrációs hajlandóság szerinti differenciálás (szabad akaraton alapuló vagy kényszer szülte migráció)
16-17
1.2.5. A migráció (állandó vagy ideiglenes) tartalma szerinti csoportosítás
17
1.2.6. A migráció általános indíttatása szerinti tipizálás (gazdasági, politikai, ökológiai, kulturális migráció)
18-19
1.2.7. A migráció ellenőrzöttségén alapuló csoportosítás (legális-illegális, reguláris-irregurális, dokumentált-dokumentáltságon kívüli migráció)
20-21
1.3. A migráció kutatása és elméletei
21-25
1.3.1. A migrációt elősegítő tényezőkkel összefüggő elméletek
22-23
1.3.2. A nemzetközi migráció fennmaradásával összefüggő elméletek
23-24
1.3.3. A migráció társadalomra gyakorolt biztonsági hatásaival foglalkozó elméletek
24-25
1.4. Összegzés
25-26
II. A migráció szabályozása
27-55
2.1. A migráció jogi szabályozása
27-28
2.2. A migráció joga
29-31
2.3. A külföldi jog és a nemzetközi jog
31-32
2.4. Az idegen mint jogi fogalom
32-35
2.5. Az idegenjog
35-42
2.5.1. Idegenjog tágabb (általános) értelemben
35-36
2.5.2. Az idegenjog szűkebb (adminisztratív) természetszerű megközelítése
36
2.5.3. A magyar idegenjog nemzetközi és európai közjogi színterei
37-42
2.6. Az idegenjogi igazgatás mint szakigazgatás
42-52
2.6.1. A külföldiek igazgatása
43-45
2.6.2. Menedékjogi igazgatás
45-48
2.6.3. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet szabályozása
48-49
2.6.4. Állampolgársági igazgatás
50
2.6.5. Az idegenrendészeti igazgatás
51-52
2.7. Az idegenjog és a munkajog sajátos viszonya
53-54
2.8. Összegzés
54-55
III. Migráció és a nemzetbiztonsági érdek védelme
57-70
3.1. Migráció és terrorizmus
57-59
3.2. Terrorizmus elleni küzdelem migrációs politikai természete
59-60
3.3. Nemzetbiztonsági érdek védelme az idegenjogban
60-64
3.4. Idegenrendészet és nemzetbiztonság
64-66
3.5. Menedékjogi kihívások a terrorizmus elleni küzdelemben
66-68
3.6. Nemzetbiztonsági hatások az állampolgársági jogban
68-70
3.7. Összegzés
70
IV. Migráció és bűnügyi tudományok
71-98
4.1. Az irreguláris migráció kriminalizálása
71-73
4.2. A krimmigráció
73-78
4.3. A migrációval összefüggő szankciók büntetőjogon kívüli lehetőségei
78-83
4.3.1. A migrációval vagy a külföldiekkel összefüggő szabálysértési jogi rendelkezések magyarországi példái
79-81
4.3.2. A migráció közigazgatási jogi szankcionálása
81-83
4.4. A migrációval és a külföldiekkel összefüggő bűnügyi helyzet értelmezésének lehetősége Magyarországon
83-91
4.4.1. Bűnügyi statisztikai adatok a regisztrált külföldi bűnelkövetőkre vonatkozóan
83-87
4.4.2. Migrációval közvetlen kapcsolatban értelmezhető bűncselekmények helyzete
87-91
4.5. A külföldiekkel összefüggő bűnügyi helyzet értelmezésének lehetősége egy európai migrációs célországban
91-93
4.6. A külföldiekkel összefüggő kriminalisztikai sajátosságok
93-97
4.7. Összegzés
97-98
V. Migráció és külföldiek a büntető anyagi jogban
99-130
5.1. A külföldiekre vonatkozó magyar büntetőjogi szabályozás fejlődése
100-103
5.2. A külföldiekre vonatkozó hatályos büntetőjogi rendelkezések általános természete
103-107
5.2.1. A kiutasítás
104-107
5.3. A külföldiséggel kapcsolatos tényállások
107-113
5.3.1. A külföldiek bizonyos csoportja, közössége sérelmére megvalósítható deliktumok köre
108-111
5.3.2. A külföldi illetőséggel összefüggő bűncselekmények
111-113
5.4. Az államhatár átlépésével közvetlenül összefüggő bűncselekmények
113-115
5.5. Az illegális migráció büntetőjogi szankcionálásának klasszikus példázatai
115-124
5.5.1. Az államhatár jogellenes átlépésének különböző lehetőségei
116-118
5.5.2. Az embercsempészés
118-121
5.5.3. A jogszerűtlen tartózkodás büntetőjogi következményei
121-124
5.6. Az illegális migráció támogatását büntető egyéb büntetőjogi tényállások
124-128
5.7. Összegzés
128-130
VI. Idegen a magyar büntetőeljárásban
131-159
6.1. Külföldi mint a büntetőprocedúra alanya
131-132
6.2. Külföldi az első bűnvádi perrendtartási szabályokban
132-134
6.3. A külföldiek büntető eljárásjogi megjelenése a 20. században
134-137
6.4. Az 1998. évi büntetőeljárási törvény külföldiekre vonatkozó sajátosságai
137-141
6.4.1. A külföldiekre vonatkozó hagyományos jogi intézmények
138-139
6.4.2. Az idegenekkel szembeni büntetőeljárás nemzetközi vonatkozásai
139-140
6.4.3. A külföldivel szembeni büntetőeljárást kizáró ok mint az 1998. évi Be. célszerűségi jogintézménye
140-141
6.5. A külföldiekkel és az irreguláris migrációval összefüggő szabályok a 2017. évi büntetőeljárási törvényben
141-158
6.5.2. Az anyanyelvhasználat elve
142-144
6.5.3. A külföldi joggyakorlását elősegítő rendelkezések
144-149
6.5.3.1. A külföldi terhelttel kapcsolatos szabályok
145-147
6.5.3.2. A külföldi sértettel vagy tanúval összefüggő rendelkezések
147-149
6.5.4. Eljárás a külföldön tartózkodó terhelt távollétében
149-150
6.5.5. Külföldivel szembeni büntetőeljárást kizáró ok?
151-153
6.5.5.1. Az úti okmány tekintetében elkövetett közokirat-hamisítás kérdése
151-152
6.5.5.2. A menekültekre vonatkozó büntethetőségi akadály kérdése
152-153
6.5.6. A határzárral kapcsolatos büntető jogalkalmazás
153-158
6.6. Összegzés
158-159
VII. A külföldiekre vonatkozó büntetés-végrehajtási jogi szabályok
161-176
7.1. Az Európai Börtönszabályok külföldiekre adaptálható rendelkezései
163-164
7.2. A büntetés-végrehajtás átengedése
164-165
7.3. A nem magyar állampolgárok büntetés-végrehajtásának történeti példái
166-167
7.4. A külföldiekre vonatkozó magyar büntetés-végrehajtási szabályok irányvonalai
167-169
7.5. Anyanyelvhasználat a büntetés-végrehajtásban
169-170
7.6. A konzuli kapcsolattartás joga
170-171
7.7. A külföldi elítélt büntetése végrehajtására vonatkozó egyéb szabályok
172-173
7.8. A külföldi befogadása és a szabadságvesztés végrehajtásának gyakorlata
173-174
7.9. A kiutasítás végrehajtásának büntetés-végrehajtási feladatai
174-175
7.10. Összegzés
175-176
VIII. A migráció és az idegen honosság büntetőjogi megjelenésének nemzetközi példázatai
177-212
8.1. Az eltérő honosságú személyekre vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás alapjai és elvei
177-178
8.2. Az ENSZ dokumentumok büntetőjogi kapcsolata a külföldiekkel
178-181
8.2.1. ENSZ Alapokmánya és az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata
179
8.2.2. Az ENSZ keretében elfogadott további nemzetközi emberi jogi egyezmények
180-181
8.3. Az emberkereskedelem elleni küzdelem nemzetközi jogi szabályainak külföldiekre vonatkozó példái
181-184
8.4. A genfi egyezmény büntetőjogi aspektusai
184-186
8.5. A kiadatás nemzetközi jogi alapjai
186-192
8.5.1. A kiadatás fogalma és alaptézisei
186-188
8.5.2. A kiadatás nemzetközi jogi és Európa jogi szabályozása
188-190
8.5.3. A kiadatás és a menedékjog kapcsolata
190-192
8.6. A külföldiekre vonatkozó büntetőjogi rendelkezések az európai közjogban
192-201
8.6.1. A kiutasítás elvi kérdései az Európai Unióban
193-196
8.6.2. Az emberkereskedelem elleni uniós szabályozás idegenjogi aspektusai
196-198
8.6.3. A jogellenesen bevándorlók foglalkoztatásával összefüggő szankciós normák
198-200
8.6.4. A büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog
200-201
8.7. A külföldiekkel összefüggő büntetőjogi normák az Európai Unió egyes tagállamaiban
202-211
8.7.1. A külföldivel szemben alkalmazható büntetőjogi szankciók jellemzői
202-204
8.7.2. A külföldiség mint sajátos jogalanyiság megjelenése az egyes bűncselekmények törvényi tényállásaiban
204-207
8.7.3. A külföldiekkel kapcsolatos sajátos büntetőeljárási szabályok példái
207-208
8.7.4. Külföldiek a büntetés-végrehajtásban
209-211
8.8. Összegzés
211-212
IX. Összefoglalás, tézisek
213-224
9.1. A migráció alaptézisei és elméletei
213-214
9.2. A migráció szabályozásának természete
214
9.3. Idegenjog mint a migráció szabályozásának különösen fókuszált területe
214-215
9.4. Az idegenjog és a terrorizmus elleni küzdelem kapcsolata
215-216
9.5. A migrációs jog, idegenjog és a büntetőjog általános (nemzetközi) összefüggései
216-218
9.6. A külföldiek büntető anyagi jogi szabályozásának tézisei
218-219
9.7. A magyar büntető eljárásjog külföldiekkel összefüggő jellemzői
219-223
9.8. Külföldi a büntetés-végrehajtásban
223
9.9. Külföldi az egyéb bűnügyi tudományokban
224
Irodalomjegyzék
225-242
Kolofon
Hátsó borító