Magyar
English
A katonai büntetőjog rendszertana
Szerző:
Hautzinger Zoltán Cím: A katonai büntetőjog rendszertana
Megjelenési adatok: AndAnn, Pécs, 2010. | ISBN: 978-963-08-0276-5
„A katonai büntetőjog rendszertana” c. mű szerzője megtisztelt azzal, hogy annak idején - mielőtt megkezdte tanulmányait és kutatásait a Doktori Iskolában - kikérte a véleményemet a témaválasztásról, a későbbiekben pedig igényt tartott arra, hogy a készülő tanulmány egyes részeiről konzultáljunk. Örömmel üdvözöltem, hogy ezt a jó ideje elhanyagolt jogterületet választotta a kutatás tárgyául és nagyon is szükségesnek véltem, hogy elkészüljön egy igényes, jórészt hiánypótló mű. A magyar katonai büntetőjog ilyen, teljességre törő feldolgozása már valóban időszerű volt. A 2009-re - akkor még „A magyar katonai büntető eljárásjog alapjai és továbbfejlesztésének lehetőségei” címmel - elkészült doktori (Phd) értekezés igen jelentős kutatómunka, igen jelentős jogirodalmi olvasottság eredményeként a komplex katonai büntetőjog egészét; elméleti alapjait, történetét, a katonai büntető anyagi jog kérdéseit, a katonai büntetés-végrehajtási jog jellemzőit, a katonai büntetőeljárás összes történeti és aktuális kérdését igyekezett áttekinteni, így tehát a már akkor nagyon értékesnek ítélt művel szemben magam leginkább a túlzott terjedelmet kifogásoltam. Helyeslem tehát, hogy sikeresen megvédett tudományos dolgozatra épülő mű immár „A katonai büntetőjog rendszertana” címet viseli, és elsősorban a cím által ígért témakörökkel foglalkozik, de feltétlenül fontosnak tartom, hogy a szerző ígéretének megfelelően az - e műben jórészt csak érintőlegesen tárgyalt -- eljárásjogi kérdések részletes áttekintésére is sor kerüljön a későbbiekben. A tárgyban keletkezett átfogó és jelentős irodalmi művek (Cziáky Ferenc: A magyar katonai büntető és fegyelmi jog története. 1924; Győrffy László: A katonai büntetőjog bölcseleté és oknyomozó története. 1928;) megjelenését követően majd’ háromnegyed évszázad telt el Kardos Sándor: A magyar katonai büntetőjog rövid története” című művének (2002.) megjelenéséig. A jogirodalomban tehát sokáig elhanyagolt téma iránti érdeklődés feléledését jelezte az önálló katonai büntető kodifikáció tricentenáriuma alkalmából rendezett konferencia, illetve az annak anyagából éppen a szerző társszerkesztésében (2007-ben) megjelent kiadvány.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Büntető eljárásjog, Büntetés-végrehajtás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Büntető eljárásjog, Büntetés-végrehajtás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
[1]
Címlap
[3]
Impresszum
[4]
Köszönet nyílvánítás
5
TARTALOM
7-8
ELŐSZÓ
9-10
I. BEVEZETÉS
11-13
II. A KATONAI BÜNTETŐJOG ELMÉLETI ALAPJAI
15-37
2.1. A katonai büntetőjog fogalma és adatforrás szerinti tipizálása
15-21
2.1.1. A katonai jog és a katonai büntetőjog helye az általános jogrendszerben
15-16
2.1.2. A katonai büntetőjog adatforrás szerinti tipizálása
16-17
2.1.2.1. Katonai büntetőjog a nemzetközi jogban
17-19
2.2.2. A katonai büntetőjog a nemzeti jogalkotásban
19-20
2.1.2.3. A katonai büntetőjog egyéb normái
20-21
2.2. A katonai büntetőjog elvei
21-36
2.2.1. A katonai rend védelme
22-25
2.2.2. A specialitás elve
25-27
2.2.3. A civil kontroll követelménye
27-30
2.2.4. A felelősségre vonás gyorsításának elve
30-32
2.2.5. A parancsnoki felelősség elve
32-36
2.3. Összegzés
36-37
III. A KATONAI BÜNTETŐJOG HATÁRTERÜLETEI, KAPCSOLATA AZ EGYES TÁRSADALOMTUDOMÁNYOKHOZ
39-60
3.1. A katonai büntetőjog kapcsolatrendszere
39
3.2. A katonai büntetőjog és a hadtudomány
39-46
3.2.1. A katonai büntetőjog és általános hadtudomány
39-42
3.2.2. A katonaszociológia és a katonai etika
42
3.2.3. Katonai konfliktuselmélet
42-43
3.2.4. Katonai etika
43-45
3.2.5. A katonapszichológia
45-46
3.3. A katonai büntetőjog és a rendészettudomány
47-51
3.3.1. A rendészettudomány reneszánsza
47-49
3.3.2. Rendészettudomány, katonai rendészet és katonai büntetőjog
49-51
3.4. A katonai büntetőjog és a kriminológia
51-56
3.4.1. A kriminológia mint bűnügyi tudomány
51-53
3.4.2. A katonai kriminológia
54-56
3.5. A katonai büntetőjog és a kriminalisztika
56-59
3.5.1. A bűnügyi nyomozás tudománya
56-57
3.5.2. A katonai bűnügyek nyomozása
58-59
3.6. Összegzés
59-60
IV. A KATONAI BÜNTETŐJOG TUDOMÁNYA
61-74
4.1. A katonai büntetőjog szakirodalma
61-63
4.2. A katonai büntetőjog szakirodaimának nemzetközi példái
63-65
4.3. A katonai büntetőjog tudományának magyar „kútfői”
66-73
4.3.1. A katonai büntetőjog első magyar gondolkodói
66-67
4.3.2. A katonai büntetőjog elmélete Kiegyezéstől a II. világháborúig
67-69
4.3.3. A világháborúk utáni katonai büntetőjog tudománya
69-73
4.4. Összegzés
73-74
V. A KATONAI BÜNTETŐJOG SZABÁLYOZÁSÁNAK EGYES MODELLJEI A NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS TÜKRÉBEN
75-105
5.1. A katonai büntetőjog civil evolúciója
75-76
5.2. A katonai büntetőjog és büntető-igazságszolgáltatás egyes modelljei
76-78
5.3. A katonai büntető eljárásjogi és igazságszolgáltatási rendszer hiánya
78-83
5.3.1. A katonai szakértelem viszonylagos hiánya
79-80
5.3.2. A katonai szakértelem megjelenése a civil büntető-igazságszolgáltatásban
80-83
5.4. A katonai büntető-igazságszolgáltatás atipikus (kvázi) lehetőségei
83-85
5.5. A katonai büntető-igazságszolgáltatás mint a civil igazságszolgáltatási rendszer különös megvalósulási formája
85-90
5.5.1. Az európai modellek
86-88
5.5.2. Az afrikai példák
88-89
5.5.3. Pravoszláv gyökerű példák mint a katonai büntető (szak) igazságszolgáltatás sajátos formái
89-90
5.6. Az önálló, a civil igazságszolgáltatástól elkülönülő katonai büntetőjogi rendszerek
90-102
5.6.1. Az angolszász rendszerek
90-95
5.6.2. Az újlatin (európai és amerikai) modellek
95-99
5.6.3. További európai és afrikai példák
99-101
5.6.4. Egyes ázsiai katonai igazságügyi rendszerek
101-102
5.7. Összegzés
102-105
VI. A KATONA BÜNTETŐ ANYAGI JOGI ASPEKTUSAI
107-138
6.1. A szűkebb értelemben vett katonai büntetőjog
107-108
6.2. A katonai bűncselekményes a katonai rendre veszélyesség
108-110
6.3. A katona mint speciális alany fogalma
111-114
6.4. A katonai büntethetőség akadályai
114-125
6.4.1. A parancsra elkövetett bűncselekmény miatti felelősségproblematikája
115
6.4.1.1. A parancs
5.4.1.2. Az elöljáró parancsa mint büntethetőséget kizáró ok
116-124
6.4.2. A katonai büntethetőség elévülése
124-125
6.5. A katonai büntető szankciók
126-137
6.5.1. A katonai büntetések funkciója
126-127
6.5.2. A büntetések katonai sajátosságai
127
6.5.2.1. Általános büntetőszankciók alkalmazása katonai bűncselekményekre
128-129
6.5.2.2. A katonai büntetések
129-137
6.6. Összegzés
137-138
VII. A KATONAI BÜNTETŐELJÁRÁS ALAPVONÁSAI
139-176
7.1. A katonai büntetőeljárás mint szakeljárás
139-141
7.2. A katonai büntetőeljárás hatálya
141-150
7.2.1. A katonai büntetőeljárás hatálya meghatározásának lehetőségei
141-142
7.2.2. A magyar katonai büntetőeljárás hatályos szabályozása
142-143
7.2.2.1. A katona és a katonai bűncselekmény
143-145
7.2.2.2. A katonai büntetőeljárás személyi teljessége
145-147
7.2.2.3. A szolgálattal összefüggő bűncselekmények
147-148
7.2.2.4. A katonai büntetőeljárás hatályának személyi és tárgyi konnexitása
148-150
7.3. A katonai büntetőeljárás hatóságai
150-159
7.3.1. A katonai ügyész
152-155
7.3.2. Az állományilletékes parancsnok
155-156
7.3.3. A katonai tanács
156-159
7.4. A katonai büntetőeljárásban résztvevő személyek
159-166
7.4.1. Terhelt a katonai büntetőeljárásban
159-161
7.4.2. Védő a katonai büntetőeljárásban
162-163
7.4.3. A katonai büntetőeljárás egyéb szereplői
163
7.4.3.1. Sértett a katonai büntetőeljárásban
164
7.4.3.2. Tanú a katonai büntetőeljárásban
164-165
7.4.3.3. Szakértő a katonai büntetőeljárásban
165-166
7.5. A katonai büntetőeljárás sajátos szabályai
166-172
7.5.1. A katonai büntetőeljárás megindítása és a nyomozás
166-168
7.5.2. Kényszerintézkedések katonai büntetőeljárásban
168-169
7.5.3. A nyomozás lejárása és vádemelés katonai büntetőeljárásban
169-170
7.5.4. A katonai bírósági eljárás
170-171
7.5.5. Perorvoslatok a katonai büntetőeljárásban
171-172
7.6. A katonai vétség fegyelmi eljárásban való elbírálása
172-174
7.7. Összegzés
174-176
VIII. A KATONAI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG JELLEMZŐI
177-193
8.1. A katonai büntetés-végrehajtás történeti rendeltetése
177-179
8.2. A katonai büntetés-végrehajtási jog fogalma, funkciói
179-182
8.3. Szabadságvesztés végrehajtása katonával szemben
182-191
8.3.1. A katonai szolgálatból elbocsátott elítélt szabadságvesztése
183-184
8.3.2. A katonai szolgálatban megtartható elitélt szabadságvesztése
184-185
8.3.2.1. A katonai büntetés-végrehajtási intézetek
185-189
8.3.2.2. A katona szabadságvesztése végrehajtásának hatályos szabályozása
189-191
8.4. A katonai büntetés-végrehajtás egyéb területei
191-192
8.5. Összegzés
192-193
IX. ÖSSZEFOGLALÁS
195-206
13.1. A katonai büntetőjog mint önálló diszciplína
195-198
13.1.1. A katonai büntetőjog fogalma
195-196
13.1.2. A katonai büntetőjog tudományos művelése, szakirodalma
196-197
13.1.3. A katonai büntetőjog nemzetközi összevetésben
197-198
13.2. A magyar katonai büntető anyagi- eljárás- és végrehajtási jog alapvető sajátosságai
199-202
13.2.1. A katonai büntető anyagi jog
199-200
13.2.3. A katonai büntető eljárásjog
200-201
13.2.2. A katonai büntetés-végrehajtási jog
201-202
13.3. Befejezés helyett, avagy a katonai büntetőjog átfogó és integrált szabályozásának víziója
202-203
13.4. Végkövetkeztetés
203-204
13.4. Summary
205-206
X. IRODALOMJEGYZÉK
207-223
Szerzői életrajz
224
Hátsó borító
[225]