Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

Ismertető Könyv felajánlása Gyakorlati tudnivalók Kapcsolat

Büntető eljárásjogi alapkérdések corvina logo

Szerző: Herke Csongor
További szerző: Hautzinger Zoltán
Cím: Büntető eljárásjogi alapkérdések
Alcím: Jegyzet a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara jogi szakokleveles, igazságügyi ügyintéző és jogi asszisztens hallgatói számára
Megjelenési adatok: AndAnn, Pécs, 2012. | ISBN: 978-963-89224-0-3

coverimage A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszéke a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 2003. július 1-jei hatályba lépése óta is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a büntető eljárásjog című tantárgyat mindig a hatályos joganyagon alapuló tananyag közreadása mellett oktassa. Itt kell említeni Fenyvesi Csaba egyetemi docens, Herke Csongor egyetemi docens és Tremmel Flórián egyetemi tanár által írt Új magyar büntetőeljárás (2004) c. egyetemi tankönyvet, amelynek célja az volt, hogy a jogász alapképzésben részt vevő hallgatóknak a szigorlati vizsga letételéhez nyújtson elméleti és gyakorlati ismereteket. Herke Csongor a jogi szakvizsgázók számára írt Büntető eljárásjog című jogi szakvizsga jegyzetet (legutóbbi kiadása 2010-ben), valamint Hautzinger Zoltán egyetemi adjunktus és Herke Csongor társszerzőségében megjelent az Új magyar büntetőeljárás dióhéjban, később A magyar büntető eljárásjog alapvonásai című tansegédlet. Ennek a folyamatnak következő lépcsőjét jelenti ez az egyetemi jegyzet, amely a jogi szakokleveles hallgatók, jogi asszisztensképzésben részt vevők, valamint az igazságügyi főiskolások részére a 2012. január 1-jétől hatályos Be. alapján készült. Az említett képzésekben - különös tekintettel az egyetemi alapképzéshez képest rendkívül alacsony óraszámra - a büntető eljárásjogi ismeretek szűkebb körére kell koncentrálni, ezért ez a kiadvány csak az alapvető tételesjogi rendelkezéseket és az azokhoz szorosan kapcsolódó, feltétlenül elsajátítandó főbb elméleti ismereteket tartalmazza. Tekintettel arra, hogy ezeken a képzéseken általánossá vált az írásbeli vizsga, a könyv tartalmazza azokat az alapvető kérdéseket is, amelyekre a hallgatóknak a vizsgán válaszolni kell. A terjedelmi korlátok miatt egyes rendkívül fontos, de bonyolultabb elméleti kérdésekre (jogerő, bizonyításelmélet stb.) egyáltalán nem térünk ki, ezek bővebb kifejtése vagy az elsajátításukhoz szükséges hosszabb magyarázatok a fentebb már említett egyetemi tankönyvben megtalálhatók. Aki pedig még ennél is alaposabb ismeretekre vágyik, az Irodalomjegyzékben megjelölt források feldolgozásával bővítheti ismereteit. E gondolatokkal kívánnak hasznos időtöltést és eredményes tanulást a szerzők. 1
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Bűnvádi eljárás, Nyomozás, Büntető eljárásjog, Büntetőjog, Bizonyítás, Tárgyalás, Bizonyíték, Kényszerintézkedés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
I-IV
Előszó
1
I. A bűntető eljárás alapjai
3-19
   1.1. Alapfogalmak
3-8
      1.1.1. A büntetőeljárás és a büntetőjogi felelősség önálló elbírálása
3
      1.1.2. A büntető eljárásjog fogalma
4
      1.1.3. A büntetőeljárás funkciói
4-5
      1.1.4. A büntetőeljárás szakaszai
5-[6]
      1.1.5. A büntetőeljárás jogforrásai
7
      1.1.6. A Be. szerkezete
7-8
      1.1.7. A Be. hatálya
8
   1.2. A bűntetőeljárás alapelvei
9-19
      1.2.1. A bírósági eljáráshoz való jog
9-10
      1.2.2. A kontradiktórium elve
10-12
      1.2.3. Az ártatlanság vélelme
12-13
      1.2.4. Az önvádra kötelezés tilalma
13-14
      1.2.5. A védelem elve
14-16
      1.2.6. A hivatalból való eljárás (officialitás) elve
16-17
      1.2.7. A jogorvoslati jogosultság elve
18
      1.2.8. Az anyanyelv használatának elve
18-19
II. A büntetőeljárás alanyai
21-42
   2.1. Az eljáró hatóságok
22-35
      2.1.1. A nyomozó hatóság
22-24
         2.1.1.1. A nyomozó hatóság típusai
22-23
         2.1.1.2. A nyomozó hatóság hatásköre és illetékessége
23-24
      2.1.2. Az ügyész
24-26
         2.1.2.1. Az ügyész feladata
24-26
         2.1.2.2. Az ügyész hatásköre és illetékessége
26
      2.1.3. A bíróság
26-33
         2.1.3.1. Joghatóság, hatáskör, illetékesség
27
         2.1.3.2. Az eljáró bíróságok és hatáskörük
27-30
         2.1.3.3. Az eljáró bíróságok illetékessége
30-32
         2.1.3.4. Az eljáró bíróság kijelölése
32-33
      2.1.4. Az eljáró hatóság tagjainak kizárása
33-35
   2.2. Az eljárás résztvevői
35-42
      2.2.1. A terhelt
35-37
         2.2.1.1. A terhelt fogalma
36
         2.2.1.2. A terhelt jogállása
36-37
      2.2.2. A védő
37-39
         2.2.2.1. A védő kizárása
38
         2.2.2.2. A védő jogállása
38-39
      2.2.3. A sértett
39-42
         2.2.3.1. A sértett jogállása
39-40
         2.2.3.2. A sértett mint magánvádló
40-41
         2.2.3.3. A magánfél
41-42
      2.2.4. Az eljárás egyéb résztvevői
42
III. A bizonyítás és a bizonyítékok
43-56
   3.1. A bizonyítás fogalma és a bizonyítási rendszerek
43-45
   3.2. A bizonyíték fogalma, fajtái
45
   3.3. A bizonyítás eszközei
45-54
      3.3.1. A tanúvallomás
46-49
         3.3.1.1. A tanú jogállása
46
         3.3.1.2. A tanú vallomástételének akadályai
46-48
         3.3.1.3. A tanú védelme
48-49
         3.3.1.4. A hatósági tanú
49
      3.3.2. A szakvélemény
49-52
         3.3.2.1. A szakértő jogállása
50-51
         3.3.2.2. A szakvélemény felépítése
51
         3.3.2.3. A szakvélemény értékelése
51
         3.3.2.4. Speciális szakértők
52
      3.3.3. A tárgyi bizonyítási eszköz
52-53
      3.3.4. Az okirat
53
      3.3.5. A terhelt vallomása
53-54
   3.4 A bizonyítási eljárások
54-56
      3.4.1. A szemle
54-55
      3.4.2. A helyszíni kihallgatás
55
      3.4.3. A bizonyítási kísérlet
55-56
      3.4.4. A felismerésre bemutatás
56
      3.4.5. A szembesítés
56
      3.4.6. A szakértők párhuzamos meghallgatása
56
IV. A kényszerintézkedések
57-79
   4.1. A kényszerintézkedések fogalma és felosztása
58-59
   4.2. A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések
60-72
      4.2.1. Az őrizetbe vétel
60-61
      4.2.2. Az előzetes letartóztatás
61-69
         4.2.2.1. A letartóztatás feltételei
61-63
         4.2.2.2. A letartóztatás tartama
63-64
         4 2.2 3. A letartóztatás elrendelése
65
         4.2.2.4. A letartóztatást helyettesítő intézmények
65-69
         4.2.2.5. Kártalanítás
69
      4.2.3. Az ideiglenes kényszergyógykezelés
70-71
      4.2.4. Az elővezetés
71-72
   4.3. A személyi szabadságot nem korlátozó kényszerintézkedések
73-79
      4.3.1. A házkutatás
73-74
      4.3.2. A motozás
74
      4.3.3. A lefoglalás
74-76
      4.3.4. A számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés
76-77
      4.3.5. A zár alá vétel
77
      4.3.6. A biztosítási intézkedés
78
      4.3.7. A rendbírság
78
      4.3.8. Testi kényszer alkalmazása
78-79
V. A nyomozás
80-98
   5.1. A büntetőeljárás megindítása
81-84
      5.1.1. A feljelentési jogosultság és kötelezettség
82-83
      5.1.2. A feljelentés módja
83
      5.1.3. A nyomozás megindítása
83-84
   5.2. A nyomozás megkezdése
84-85
   5.3. A nyomozás teljesítése
86-96
      5.3.1. A nyomozás teljesítésének fő szabályai
86-89
      5.3.2. A nyomozás felfüggesztése
90-91
      5.3.3. A nyomozási bíró eljárása
92-93
      5.3.4. Jogorvoslat a nyomozás során
93-96
   5.4. A nyomozás lezárása
96-98
      5.4.1. A nyomozás megszüntetése
96-98
      5.4.2. A nyomozás befejezése
98
VI. A közbenső eljárás
99-109
   6.1. A vádemelés
99-107
      6.1.1. A vád fogalma, fajai
99-100
      6.1.2. A vád és az ügydöntő határozat viszonya (tettazonosság)
100-101
      6.1.3. Az ügyészi revbió és a vádemelés
101-106
      6.1.4. A vád elejtése és módosítása
107
   6.2. A tárgyalás előkészítése
107-109
VII. A bírósági eljárás
110-148
   7.1. Az elsőfokú bírósági eljárás
112-118
      7.1.1. A tárgyalás menete
112-114
      7.1.2. A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása
114-115
      7.1.3. A bizonyítás mellőzése és kiegészítése
115-116
      7.1.4. Az ügydöntő határozatok
116-118
   7.2. A másodfokú bírósági eljárás
118-134
      7.2.1. A perorvoslatok fogalma és felosztása
118-119
      7.2.2. A fellebbezés
119-121
      7.2.3. A másodfokú eljárás szabályai
121-124
      7.2.4. A felülbirálat terjedelme
124-125
      7.2.5. A súlyositási tilalom
125-128
      7 2.6. A tényálláshoz kötöttség elve és a megalapozatlanság
128-130
      7.2.7. Az eljárási szabálysértések
130-132
      7.2.8. A hatályon kívül helyező végzés tartalma és a megismételt eljárás különös szabályai
132-133
      7.2.9. A kifogás a bírósági eljárás elhúzódása miatt
133-134
   7.3. A harmadfokú bírósági eljárás
135-137
   7.4. A rendkívüli perorvoslatok
137-148
      7.4.1. A perújítás
137-140
      7.4.2. A felülvizsgálat
140-144
      7.4.3. Alkotmányjogi panasz
144-145
      7.4.4. A törvényességi jogorvoslat
146-147
      7.4.5. A jogegységi eljárás
147-148
VIII. A különeljárások
149-169
   8.1. A fiatalkorúak elleni büntetöeljárás
151-153
   8.2. A magánvádas eljárás
154-158
      8.2.1. A magánvádas eljárás
154-155
      8.2.2. A pótmagánvádas eljárás
155-158
   8.3. A katonai büntetöeljárás
158-160
   8.4. A bíróság elé állítás
161-162
   8.5. A tárgyalás mellőzéses eljárás
162-163
   8.6. Tárgyalásról lemondás
163-165
   8.7. A terhelt távollétében való eljárás
165-167
   8.8. A kiemelt ügyekben való eljárás
167-169
IX. A különleges eljárások
171-172
Irodalomjegyzék
173-174
A szerzők
175
Hátsó borító