A Közgazdasági és Közigazgatási Szemle és a Közgazdasági Szemle repertóriuma (1893-1949)

A repertórium első változatát 1983-ban adta ki a Statisztikai Kiadó Vállalat. 2004 augusztusában nyugállományba vonulván a pécsi Egyetemi Könyvtárból, fölmerült az ötlet, hogy az általam eddig elkészített 6 bibliográfiából és 17 repertóriumból minél többet vigyünk a könyvtárunk honlapjára, reményeink szerint segítve ezzel a kutatók munkáját. A digitalizálás során lehetőségünk adódott a szükséges változtatásokra és újabb szerkesztési elvek alkalmazására., így ez a munkám jelentős eltéréseket mutat az 1983-as kiadáshoz képest. A Közgazdasági Szemle előzményeinek alakulását – a cím, az évfolyamszámozás, a szerkesztők változását és a szerkesztői célkitűzéseket – így foglalta össze 1894-ben Jekelfalussy József, az akkori szerkesztő: „Csengery Antal indítványára s Hunfalvy János szerkesztésében már 1861-ben megindult a Statisztikai Közlemények czímű folyóirat, mint a nevezett bizottság kiadványa és munkálatainak eredménye; 1865-ben Statisztikai és nemzetgazdasági közlemények czímet vett fel, 1869-ben pedig Keleti Károly szerkesztésébe ment át s maradt 1871-ig bezárólag, mely évvel a folyóirat megszűnt, de már 1874-ben gr. Lónyay Menyhért kezdeményezésére új életre ébredt, Halász Imre szerkesztése alatt. Részvéthiány miatt azonban egyelőre ismét abbahagyatott s csak 1877-ben támadt fel újra s most már véglegesen, halottaiból. A folyóiratot épen egy évtizedig (1877-1886) György Endre szerkesztette, a következő két évben pedig Heltai Ferencz, míg az 1889. évtől kezdve a magyar tud. Akadémia bizalma engem tisztelt meg a nagyfontosságú, de egyúttal sok gondot és fáradtságot okozó szerkesztői tiszt betöltésével. Programmomat a szerkesztés átvételekor, röviden összefoglalva, következőleg vázoltam: A Nemzetgazdasági Szemle, mint eddig úgy ezután is tisztán objectív, tudományos álláspontról fogja méltatni a nemzetgazdaság, pénzügy és statisztika körében felmerült kérdéseket, nem különben a magyar gazdaság-történetet s kultúréletünk összes viszonyait. Hogy azonban közgazdasági életünk fejlődésére is minél közvetlenebb hatást gyakorolhasson, kiváló gondot fog fordítani a fontosabb napi kérdések alapos megvitatására... A folyóirat tartalma... kibővíttetvén, hogy ez külsőleg is kifejezést nyerjen, a Nemzetgazdasági Szemle czímét Közgazdasági és Közigazgatási Szemlé-re változtattam, egyúttal a német mintán hibásan képzett nemzetgazdaság szó helyett, a helyesebb s újabban általánosan használt közgazdaság szót alkalmazva... El is fogytak lassanként teljesen a Szemle közigazgatási írói s a folyóirat maradt tényleg az, a mi eleinte volt, tisztán közgazdasági szemle. Ily viszonyok közt nem tartom czélszerűnek a folyóirat jelenlegi czímét továbbra is megtartani, mely hamis czégérként többet ígér, mint a mennyit nyújt. A jövő évtől kezdve tehát a folyóirat egyszerűen Közgazdasági Szemle leend, megtartva a magyarosabb kifejezést továbbra is.” 1894-ben a folyóiratéhoz hasonló célokkal alakult meg a Magyar Közgazdasági Társaság (a továbbiakban MKT). Ez újabb lendületet adott a folyóiratnak is: „Ily körülmények közt egész bizalommal tekintek a Közgazdasági Szemle új korszaka elé, fáradozásom jutalmát abban keresve, hogy a magyar tud. Akadémia megbízásából szerkesztett emez egyetlen magyar közgazdasági folyóirat minél szélesebb körben szolgálja a közgazdasági tudomány és a magyar közgazdaság ügyének érdekeit.” (Közgazdasági Szemle 1894. 18. évf. 1145-1152. p.) Amint a szerkesztők is megjegyzik egy helyütt, a Közgazdasági Szemle nemcsak a Nemzetgazdasági Szemlét, hanem az MTA Statisztikai Bizottmánya által 1861-ben megindított folyóiratot is méltán tekintheti elődjének.