A pécsi múzeumi értesítők és évkönyv repertóriuma (1908-1998)

1901. október 29-én megalakult a Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület, hogy a pécsi múzeum támogatásához társadalmi közreműködést biztosítson. Ennek eredményeként rendezték és megsokszorozták a városi múzeum anyagát. 1904. november 27-én nyílt meg a múzeum. Ám az egyesület életében bekövetkező pangás mintegy ötévnyi tétlenkedés után kezdett csak oldódni, mikor az egyleti közgyűlés 1906 októberében új tisztikart választott. Számos más teendő – ásatások megindítása, a kultúrpalota ügye stb. – mellett fölmerült az az ígény, hogy az egyesületi tagok számára felolvasó üléseket szervezzenek. A választmány 1907. június 12-én dr. Angyal Pál javaslatára létrehozta a felolvasó bizottságot. Felkérte dr. Szőnyi Ottót az ásatási program elkészítésére. Marosi Arnold múzeumigazgató indítványára évkönyv kiadását határozta el. Így indult útjára – végül is évnegyedes folyóiratként – 1908 januárjától 1930-ig a „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület” Értesítője, amely még két cím- és szerkezeti változtatással (Pécs Szab. Kir. Város „Majorossy Imre Múzeumának” Értesítője 1939–1942; Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1956–) és több-kevesebb kihagyással a Baranya megyei történeti, természettudományi, régészeti, néprajzi, művészettörténeti és múzeológiai kutatás műhelyévé vált – átívelve a XX. század nagy részén. 1974-ben Csorba Noémi szakdolgozatként megírta az egyesület történetét és összeállította az értesítő (1908–1930) repertóriumát. Az 1979-ben Csereklyei Ildikó és Lukácsy Gábor összeállításában Pécsett megjelent repertórium az értesítők korszakát (1908–1942) dolgozza fel. Bár munkájuk előszavában a Janus Pannonius Múzeum 1956-ban indult évkönyvének repertóriumát már a következő évre ígérik, ám a folytatás azóta is elmaradt. Ilyen előzmények után és a történészekkel, múzeológusokkal folytatott beszélgetéseim során érett be az az elhatározásom, hogy az értesítőket és az évkönyvet együttesen átfogó, a mai napig teljes időszakot (1908–1998) felölelő repertóriumot készítsek, hogy a sokrétű pécsi múzeumi tevékenység közreadott írásos eredményeit egy repertóriumban összefoglalva nyújthassam át a kutatóknak és minden érdeklődőnek. A repertórium mindkét részében – szerzői és tárgyszavas rész – igen egyszerű a tájékozódás, hiszen a keresés betűrenden alapul. Az egyes kulcsszavakhoz tartozó bibliográfiai leírások a közlés időrendjében követik egymást. Célszerű egyszer végigfutni a teljes keresőoszlopot, mert találhatunk újabb, minket érdeklő szerzőket és témákat. A szerzői rész kulcsszavait – a szerzők neveit – már egységesített formában írom le, hogy ugyanazon szerző munkássága ne tagolódjon több kulcsszóra – megtörve ezzel a közlés időrendjét is. Az egyes leírásoknál pedig azt a formát hagytam meg, ahogy a szerző jegyezte a művét. Apróbb egységesítésre a tárgyszavas résznél is szükség volt. Néhány helységnévnél utaltam az előbbi vagy utóbbi névre. Az értesítők és az évkönyv jellegéből egyenesen következik, hogy a Baranya és a Pécs tárgyszóhoz csak olyan tételeket soroltam, amelyek a város, a vármegye vagy a tájegység egészével foglalkoznak. A többi vonatkozó tétel a téma szerinti más tárgyszavaknál található. A bibliográfiai leírás nyelve megegyezik a cikkek nyelvével. Az egyéb jegyekkel jelzett szerző (P. J.) nevét Gulyás Pál Magyar írói álnévlexikona és Sz. Debreceni Kornélia e lexikont kiegészítő kötete segítségével sem tudtam azonosítani. Megköszönöm Móró Mária Anna, a PTE Könyvtára főtanácsosának és dr. Kollega Tarsoly István főlevéltáros, a Tarsoly Kiadó igazgatójának minden értékes segítségét. A számítógépes programot Bogárdi János, a PTE Könyvtára osztályvezető-helyettese írta. Ez az alkalmazás messze kimagaslik az általam eddig használt programok közül. Külön köszönet illet minden támogatót, hogy a repertórium megjelenhetett. A mű kiállítása a Dialóg Campus Kiadót dícséri. Kívánom, hogy munkámat haszonnal lapozgassa minden érdeklődő.