Bethlen Gábor bibliográfia (1613-1980)

Összeállításom biobibliográfia, ezért csak azoknak a műveknek a leírását tartalmazza, amelyeknek egésze, vagy terjedelmük túlnyomó többsége, vagy jól elhatárolható része (pl. egy könyv egy fejezete) Bethlen Gáborral foglalkozik. Kihagytam a lexikonokat, a tankönyveket, a Magyarország és Erdély általános történetével foglalkozó munkákat, még akkor is, ha az előbbi szempontnak megfelelnének (pl. A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. Budapest 1897–1898, Athenaeum. 1–10. köt. – Angyal Dávid: Bethlen Gábor uralkodásának kezdete. 6. köt. 1. könyv, 6. fejezet 124–164. p., és Bethlen Gábor kora. 6. köt. 2. könyv 165–422. p.). Angyal Dávid idézett munkája a korábbiak összefoglalásának és sok későbbi mű alapjának tekinthető. Az anyaggyűjtést az eddig megjelent bibliográfiák, repertóriumok, a Bethlen Gáborral kapcsolatos könyvek és cikkek hivatkozásai, egyes történészek életét és munkásságát méltató művek alapján végeztem. A bibliográfiát az 1712 előtti összes, és az általam el nem érhető 20 későbbi tételtől (65, 110, 119, 127, 146, 153, 241, 272, 310–313, 326, 435, 558, 658, 700, 726) eltekintve a művek kézbevételével készítettem, így lehetőségem nyílt a forrásmunkákban esetleg előforduló hibák kiküszöbölésére. Sajnos ez három tételnél (186, 365, 726) nem sikerült, mivel a forrásmunkákban jelzett lelőhelyük téves, és hosszú keresés után sem leltem rájuk. Leírásukat mégis szükségesnek tartottam, feltételezve, hogy ezek a művek léteznek. A második és további kiadásokat általában nem vettem fel, csak akkor, ha azok javított, bővített kiadások, vagy ha a Bethlen Gáborral kapcsolatos részek az előzőkben még nem szerepeltek (pl. verseskötetek, válogatások). Ha különnyomatról vagy egy mű ismertetéséről tudomást szereztem, ezt a leírásnál jelölöm. Nagy számukra tekintettel kivételt tettem Móricz Zsigmond Erdély-trilógiája különböző kiadásainak ismertetésével (ld. Móricz Zsigmond irodalmi munkássága. Halálának 10 évfordulójára. Összeáll. Kozocsa Sándor. Budapest 1952, Művelt Nép. 263 p., 5 t.). Az 1712 előtt megjelent könyvek leírását rövidítettem, feltüntetve azok App. (Apponyi Sándor: Hungarica), RMK és RMNY II. lelőhelyét. A Bethlen Gábornak ajánlott, vagy csak a könyvek leírásához fűzött magyarázatokban vele kapcsolatos tételeket kihagytam, bár azokban is sok értékes adatot találhatunk, pl. Háportoni Forró Pál /.transl./: Quintvs Cvrtivsnak az Nagy Sándornak macedonok kiralyanak viseltetet dolgairol irattatot historiaia,... Debrecen 1619. (RMK I. 485; RMNY II.1174). Szintén terjedelmi okok miatt maradtak ki az App., RMK és RMNY jelzettel nem rendelkező apróbb röplapok, újságlapok és röpiratok leírásai is, amelyek megtalálhatók Hubay Ilona: Magyar és magyar vonatkozású röplapok, újságlapok, röpiratok az Országos Széchényi Könyvtárban 1480–1718. Feuilles volantes,... hongrois ou relatifs a la Hongrie,... Budapest 1948, Országos Széchényi Könyvtár. 307 p. /Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai 28./ Bár az anyaggyűjtés főbb szempontjait az első bekezdésben ismertettem, szólnom kell annak néhány nehézségéről is. Sokszor merült fel az a kérdés, hogy a marginális irodalom mely része kerüljön be a bibliográfiába, és mely részét kell kihagynom. Hol húzható meg a határvonal, hogy a Bethlen Gábor személyiségét gazdagabban megvilágító, a szélesebb környezetre vonatkozó művek is arányosan szerepeljenek? Nem állítom, hogy az általam húzott határ a legjobb. Ebben az esetben három fontos vezérfonalat követtem. Egyrészt az eddigi bibliográfiák és repertóriumok összeállítóinak szempontjaihoz igazodtam. Másrészt terjedelmi okok késztettek arra, hogy a határvonalat ne terjesszem tágabbra, pl. Bethlen Gábor korának egészére. Végül, a biobibliográfia – jellegénél fogva – sokkal inkább a személyiséget állítja központba, és ezt sem hagyhattam figyelmen kívül. A bibliográfia szerkezete időrendi, a leírásokat az évenkénti tagoláson belül a következőképpen csoportosítottam: – Bethlen Gáborról szóló könyvek, – Bethlen Gáborról szóló cikkek. A könyvek a rendszó, a cikkek pedig a folyóiratok, illetve heti- és napilapok betűrendjét követik. Ez a csoportosítás azt az előnyt nyújtja, hogy az évenkénti tagoláson belül a folyóiratok, heti- és napilapok szerint is kereshető egy-egy bibliográfiai leírás. Az egyöntetűség kedvéért a magyar nyelvű tételeknek megfelelő elnevezéseket és adatsorrendet alkalmaztam. Néhány esetben az altételek nagyobb száma miatt azokat is sorszámoztam (162, 167, 219, 286, 375, 520, 566, 586, 668, 760), míg a Székely Oklevéltár (249) és az Erdélyi Országgyűlési Emlékek (260) altételeinek kötetnyi terjedelme miatt kénytelen voltam eltekinteni az analitikus feltárástól. Hálás köszönet illeti meg az Országos Széchényi Könyvtár, az Országgyűlési Könyvtár, a KSH Könyvtára, a Ráday Könyvtár, az Egyetemi Könyvtár, a Hadtörténeti Múzeum Könyvtára és a Sárospataki Nagykönyvtár kedves munkatársait és mindazokat, akik bibliográfiám teljesebbé tétele érdekében igen hasznos tanácsokat adtak és fáradoztak.