Gyógypedagógiai alapismeretek
Szerkesztők: Mezeiné Isépy Mária; Hoffmann JuditCím: Gyógypedagógiai alapismeretek
Megjelenési adatok: Comenius Kft., Pécs, 2006.
A gyógypedagógiai asszisztens-képzés számára az első gyógypedagógia tankönyv 1996-ban jelent meg. Azóta a gyógypedagógia tudományában, a gyógypedagógiai tevékenységben és rendszerében alapvető változások történtek. Ezért vált szükségessé egy újabb tankönyv megírása.
Tizenkilenc éve vagyok gyakorló gyógypedagógus, a gyógypedagógiai asszisztensek képzésében a kezdetektől veszek részt. Talán ez az oka annak, hogy engem kértek fel e tankönyv megírására. A korábbi tankönyv írójának, Mezeiné Isépy Mária gyógypedagógiai főiskolai tanárnak a munkáját vettem alapul, a specifikus területek fejezeteinek elején olvasható történeti leírásokat, valamint a 8.6.1-8.6.4. fejezeteket szó szerint átemeltem. Amikor látássérültekkel foglalkozó gyógypedagógusként végeztem a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán, úgy éreztem, hogy egy idegen nyelvet tanultam meg, amit csak kevesen értenek: a látássérültek nyelvét. Egy másfajta gondolkodásmódot ismertem meg, mint ahogy úgy gondolom, egy nyelv az azt beszélők gondolkodásmódját is jelenti egyben. Ez a tankönyv sok sajátos „idegen nyelv” megtanulásához jelöli ki a kezdő lépést. Általános ismereteket nyújt a gyógypedagógiai tevékenység alapjainak megtanulásához. A szakmai nyelv elsajátításához közöl alapfogalmakat leendő gyógypedagógiai asszisztensek számára.
Ha nehéz megérteni, ami a könyvben található, annak sok oka lehet, többek között: 1. Nehéz köznyelvre lefordítani egy szakma nyelvét. 2. Alapvetően bonyolult rendszerű és szerteágazó a gyógypedagógia tudománya és a gyógypedagógiai tevékenység. 3. Az olvasó felületesen olvassa a könyvet.
A nehézségek ellenére legyen büszke arra, hogy ilyen nagy fába vágta a fejszét és haladjon lépésről lépésre. Segít, ha jár a tanórákra és figyelmesen, időt hagyva a megértésre olvassa a tankönyvet! Részenként haladjon és válaszoljon a fejezet végén lévő kérdésekre! Jó tanulást kívánok:
Hoffmann Judit
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nevelés, Gyógypedagógia, Speciális nevelés, Fogyatékos gyermekek, Children with disabilities Education
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Nevelés, Gyógypedagógia, Speciális nevelés, Fogyatékos gyermekek, Children with disabilities Education
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright / Impresszum
Tartalom
Bevezetés
11
1. A gyógypedagógia rövid története
[13]-21
Összefoglaló kérdések
20-21
Ajánlott irodalom
21
2. A gyógypedagógia ma
[23]-28
2.1. A gyógypedagógia mint tudomány
25-27
2.1.1. Gyógypedagógiai segítséget igénylő személyek
25-26
2.1.2. A gyógypedagógia rendszere
26
2.1.3. Szűkebb értelemben vett gyógypedagógia
26-27
Összefoglaló kérdések
27-28
Ajánlott irodalom
28
3. Fogyatékosság, fogyatékossági folyamat
[29]-36
3.1. Egészség-akadályozottság
31
3.2. A funkcionális akadályozottság
32
3.3. Fogyatékossági folyamat
32-34
3.4. SNI
34-35
3.5. Gyógypedagógiai besorolások: diagnózisok, gyógypedagógiai segítséget igénylő népességkategóriák
35
Összefoglaló kérdések
35-36
Ajánlott irodalom
36
4. A gyógypedagógiai tevékenységet érintő jogi szabályozás
[37]-48
4.1. Előzmények
39-40
4.2. A gyógypedagógiai tevékenységet érintő és szabályozó törvényeink, rendeleteink és hierarchiájuk
40-43
4.2.1. Az Alkotmány a jogegyenlőség kérdésével kapcsolatban
40
4.2.2. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló (1988. évi XXVI.) törvény
40-41
4.2.3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló (1993. évi III.) törvény
41-42
4.2.4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló (1997. évi XXXI.) törvény
42-43
4.3. A közoktatásról szóló (a 2003. évi LXI. Törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX.) törvény
43-45
4.3.1. A közoktatás fogalma
43
4.3.2. 30. § Különleges gondozáshoz, rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, a képzési kötelezettség
43-44
4.3.3. A pedagógiai szakszolgálatok
44
4.3.4. A fejlesztő felkészítés (képzési kötelezettség)
44-45
4.3.5. Beilleszkedési és tanulási nehézség-rehabilitációs célú foglalkoztatás
45
4.4. A Nemzeti Alaptanterv
45-46
4.5. Irányelvek
46-47
Összefoglaló kérdések
47
Ajánlott irodalom
47-48
5. Intézmények
[49]-63
5.1. Gyógypedagógiai nevelésben és oktatásban résztvevő intézmények
53-57
5.1.1. Integráló intézmények
53-54
5.1.2. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények
54-56
5.1.3. Gyógypedagógiai ellátást is nyújtó intézmények a gyermek- és ifjúságvédelem rendszerében
56-57
5.1.4. Gyógypedagógiai ellátást is nyújtó egészségügyi intézmények
57
5.2. A gyógypedagógiai szolgáltatás intézményei
57-61
5.2.1. Egységes pedagógiai szakszolgálatokat ellátó intézmény (EPSZ)
57-58
5.2.2. Gyógypedagógiai tanácsadó, szűrő, korai fejlesztő és gondozó központok
58
5.2.3. Szakértői és rehabilitációs bizottságok
58-60
5.2.4. Nevelési tanácsadó
60
5.2.5. Beszédjavító intézmények
60-61
5.3. Szociális intézmények
61
5.4. Foglalkoztatási intézmények
61
5.5. Lakóotthonok
62
5.6. Gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban, kísérésben részt vevő civil szervezetek: egyesületek, szövetségek, alapítványok és egyházi intézmények
62
Összefoglaló kérdések
62-63
Ajánlott irodalom
63
6. A hallássérültek személyiségfejlesztésére irányuló gyógypedagógiai tevékenység
[65]-74
6.1. Történeti áttekintés
67-68
6.2. A hallássérülés fogalma
68
6.3. A hallásveszteség fokozatai és következményei
69-70
6.4. A hallássérülés okai
70
6.5. A hallássérültek gyógypedagógiai csoportosítása
70
6.6. A hallássérültek intézményes ellátása
71-72
6.6.1. Korai fejlesztés
71
6.6.2. Óvodai nevelés
71-72
6.6.3. Iskolai nevelés
72
6.7. Az általános iskolán túl
72-73
6.8. Hallássérültek érdekében tevékenykedő intézmények
73
Összefoglaló kérdések
73
Ajánlott irodalom
74
7. A látássérültek személyiségfejlesztésére irányuló gyógypedagógiai tevékenység
[75]-91
7.1. Történeti áttekintés
77-78
7.2. Látássérülés fogalma
78
7.3. A látássérült gyermekek/tanulók csoportjai
79
7.4. A látássérülés leggyakoribb okai
79
7.5. Intézmények
80-90
7.5.1. Korai fejlesztés
80-81
7.5.2. Az óvodai nevelés
81-86
7.5.3. Iskolai nevelés
86-88
7.5.4. Látássérültek szegregált oktatási intézményei
88-89
7.5.5. Az általános iskola után
89
7.5.6. Látássérültek érdekében tevékenykedő intézmények, szervezetek, alapítványok
90
Összefoglaló kérdések
90-91
Ajánlott irodalom
91
8. A beszédben akadályozottak személyiségfejlesztésére irányuló gyógyedagógiai tevékenység
[93]-104
8.1. Történeti áttekintés
95
8.2. A beszédben akadályozottság pedagógiai értelmezése, csoportosítása
95-96
8.3. A beszédben való akadályozottság okai
96
8.4. A beszédben való akadályozottság általános jellemzői
96
8.5. Súlyosság szerinti osztályozás
96-97
8.6. A beszéd rendellenességek típusai
97-102
8.6.1. Megkésett beszédfejlődés
98
8.6.2. Hangképzési (artikulációs) zavarok
98-99
8.6.3. Orrhangzós beszéd
99
8.6.4. A beszédritmus zavarai (dadogás, hadarás)
99-101
8.6.5. Beszéd-, írás-, olvasászavarok
101-102
8.7. Óvodás és iskoláskorú beszéd-rendellenességgel küzdő gyermekeket ellátó intézmények
102-103
8.8. Beszédsérültek érdekében működő szervezetek, alapítványok
103
Összefoglaló kérdések
103-104
Ajánlott irodalom
104
9. A mozgáskorlátozottak személyiségfejlesztésére irányuló gyógypedagógiai tevékenység
[105]-115
9.1. Történeti áttekintés
107
9.2. A mozgáskorlátozottság fogalma
107-108
9.2.1. A mozgáskorlátozottság
108
9.2.2. Jelleg szerinti osztályozás
108
9.2.3. Kiterjedés szerinti osztályozás
108
9.2.4. Az izomtónus állapota szerinti osztályozás
108
9.2.5. A sérülés helye szerinti osztályozás
108
9.3. A mozgáskorlátozottak pedagógiai szempontú csoportosítása
109
9.4. A mozgáskorlátozottakkal való gyógypedagógiai foglalkozás területei
110
9.5. A mozgásnevelés feladatai és eszközrendszere
110-111
9.6. A nevelés, oktatás főbb sajátosságai
111
9.7. Színterek, intézmények
111-113
9.8. Mozgáskorlátozottakért tevékenykedő szervezetek, alapítványok
114
Összefoglaló kérdések
114
Ajánlott irodalom
114-115
10. Értelmi fogyatékosság (mentális retardáció)
[117]-124
10.1. Történeti áttekintés
119
10.2. A mentális retardáció fogalma
120-124
10.2.1. Az értelmi fogyatékosok (mentálisan retardáltak) támogatási szükséglete
120-121
10.2.2. Az értelmi fogyatékosság (mentális retardáció) okai
121
10.2.3. Az értelmi fogyatékosság súlyosság szerinti csoportosítása
121-122
10.2.4. Az enyhén értelmi fogyatékos fogalom meghatározása
122
10.2.5. A mentális retardáció és a tanulási korlátok egyes kategóriáinak viszonya, kapcsolódása egymáshoz
122-124
Összefoglaló kérdések
124
Ajánlott irodalom
124
11. A tanulásban akadályozottak személyiségfejlesztésére irányuló gyógypedagógiai tevékenység
[125]-130
11.1. A tanulási akadályozottság fogalma
127
11.2. A tanulásban akadályozottak sajátosságai
127-128
11.3. Tanulásban akadályozott tanuló intézményes nevelésének szervezeti formái
128-129
11.4. Az általános iskolán túl
129
11.5. Tanulásban akadályozottakért és értelmileg akadályozottakért tevékenykedő szervezetek, alapítványok
130
Összefoglaló kérdések
130
Ajánlott irodalom
130
12. Az értelmileg akadályozottak személyiségfejlesztésére irányuló gyógypedagógiai tevékenység
[131]-136
12.1. Az értelmi akadályozottság fogalma
133
12.2. Az értelmi akadályozottak sajátosságai az egyes életkorokban
133-135
12.2.1. Csecsemőkori fejlődés
133
12.2.2. Kisgyermekkor
133
12.2.3. Iskoláskor
134-135
12.2.4. Felnőttkor
135
12.3. Intézmények
135-136
Összefoglaló kérdések
136
Ajánlott irodalom
136
13. Az autizmussal élők személyiségfejlesztésére irányuló gyógypedagógiai tevékenység
[137]-145
13.1. Történeti áttekintés
139
13.2. Az autizmus fogalma
139
13.3. Az autizmus csoportosítása a szociális viselkedés alapján
139-140
13.4. Az autizmus okai
140
13.5. Az autizmussal élők jellemzése
140
13.6. Tünetei kisgyermekkorban
141
13.7. Az autizmussal élők intézményes nevelésének lehetőségei hazánkban
141-143
13.8. Lehetőségek későbbi életkorban
143
13.9. Autizmussal foglalkozó speciális intézmények
143-144
Összefoglaló kérdések
144
Ajánlott irodalom
144-145
14. A teljesítmény és viselkedészavarokkal küzdők személyiségfejelsztésére irányuló gyógypedagógiai (pszichopedagógiai) tevékenység
[147]-153
14.1. Történeti áttekintés
149-150
14.2. A viselkedészavar fogalma
150-151
14.3. A teljesítmény és viselkedészavar osztályozása
151
14.4. A viselkedészavarral összefüggő speciális feladatok
151-152
14.5. A viselkedészavarral összefüggő speciális eljárások
152
14.6. A teljesítmény- és viselkedészavarban szenvedők érdekében működő intézmények, alapítványok, civil szervezetek
152
Összefoglaló kérdése
153
Ajánlott irodalom
153
15. A halmozott fogyatékossággal élők személyiségfejlesztésére irányuló gyógypedagógiai tevékenység
[155]-162
15.1. A halmozottan sérültek sajátos nevelési igényének megfelelő ellátás, szemlélet alakulása hazánkban
157-158
15.2. A halmozott fogyatékosság értelmezése
158
15.3. A halmozott fogyatékosság osztályozása
158-160
15.3.1. Az egyes fogyatékossági kategóriákhoz csatlakozó, társuló fogyatékosság felsorolásával történő csoportosítás
159
15.3.2. Súlyossági fok szerinti osztályozás
159-160
15.4. A halmozottan fogyatékosok sajátos nevelési igénye
160
15.5. Terápiás eljárások
161
15.6. Felnőtt halmozottan sérültek lehetőségei
161
15.7. Halmozottan sérültekért tevékenykedő szervezetek, alapítványok
161
Összefoglaló kérdések
162
Ajánlott irodalom
162
16. Felhasznált irodalom
[163]-167
Hátsó borító