A fogyasztói magatartás alapjai

Szerző: Hofmeister-Tóth Ágnes
Cím: A fogyasztói magatartás alapjai
Sorozatcím: Marketing szakkönyvtár | Sorozat szerkesztő: Veres Zoltán
Megjelenési adatok: Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014. | ISSN: 1787-3703 | ISBN: 978-963-05-9532-2

Hofmeister-Tóth Ágnes kandidátus a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézet Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszékén egyetemi tanár. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd egyetemi doktori címet. 1981-ben a University of Sydney-n angol mint idegen nyelv tanári diplomát is szerzett. Pályafutását az egyetem Ipargazdaságtan tanszékén kezdte, majd 1990 és 2005 között az egyetem Marketing tanszékének oktatója. A közgazdaság-tudomány kandidátusa fokozatot 1994-ben szerezte meg az MTA-n. Tudományos kutatóként és vendégprofesszorként hosszabb-rövidebb időt töltött kutatással és oktatással különböző egyetemeken: University of Virginia Charlottesville (USA), University of Califomia Berkeley (USA), London Business School (UK), Hosei University (Tokió, Japán), City University London (UK), Purdue University West-Lafayette (USA), Northwestern University Evanston (USA), Bordeaux Business School (Franciaország), Universitat Passau, Technische Universitat Berlin (Németország), Wirschaftsuniversitat Wien (Ausztria). 2006-2013 között a Gazdálkodástudományi Kar dékánja volt, a Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszéket 2005-től nyolc éven át vezette. O szervezte meg a karon a bolognai rendszerű alapszakok bevezetését 2006-ban, majd a mesterszakok indítását 2008-ban. 0 a szakvezetője a Kereskedelem és Marketing alapszaknak. Dékáni pályafutása alatt jelentős szerepet játszott a kar nemzetköziesedésében, és a kar két nemzetközi programakkreditációjának a megszerzésében. Számos szak és tankönyv szerzője, több mint 200 tudományos közleménye jelent meg magyar, valamint angol és német nyelven. 2013-ban megkapta az MTA Marketingtudományi Albizottság publikációs nívódíját. Szakterülete a fogyasztói magatartás, fenntartható fogyasztás, kulturális különbségek, valamint a tárgyalástechnika. Több nemzetközi összehasonlító empirikus vizsgálatban vett részt. Ezek közül kiemelkedő az ACE/EVE nemzetközi érték kutatás, az EUROMOVE, a Wine consumption patterns, a Norvég alap, és a Cognitive age and Consumer behavior of the 50+ generation. OTKA kutatási projektjei: Fogyasztói Bizalom Index (1998-2002), Márkaszemélyiség és értékek (1999-2001), Borfogyasztási szokások (2000-2002), Fogyasztói elégedettség (2000-2002), a Fogyasztóvá válás folyamata Magyar-országon (2006-2009), valamint a KKV-k marketingorientációja (2009-2013). A TÁMOP kutatási projekt Fenntartható és környezettudatos fogyasztás alprojektjének vezetője volt 2010 és 2013 között. 2005-2012 között az MTA Marketingtudományi Bizottságának alelnöke volt. Tagja több hazai és külföldi szakmai-tudományos szervezetnek. 2010-ben beválasztották a brüsszeli székhelyű EFMD (European Foundation for Management Development) EPAS (European Programme Accreditation System) Bizottságba, majd 2013-ban beválasztották az EFMD igazgatótanácsába (Board of EFMD). 2013-ban a franciaországi EMLYON Business School beválasztotta nemzetközi tanácsadó testületé tagjai sorába. Szerkesztőbizottsági tagja a European Journal of Cross Cultural Competence and Management folyóiratnak, valamint a Central European Business Review-nak.

Kategóriák: Közgazdaságtudomány
Tárgyszavak: Marketing, Motiváció, Marketingstratégia, Fogyasztó, Fogyasztói döntés, Vásárlás, Vásárló
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító

Címlap

Tartalomjegyzék

5-6

A szerzőről

Előszó

Bevezetés

9-14

Kik határozzák meg, hogy a fogyasztók mit vásárolhatnak?

9-10

A fogyasztás növekedése a világban

10-12

Mi a fogyasztói magatartás?

12-14

Felhasznált irodalom

1. A kultúra és a fogyasztói magatartás

15-52

Bevezetés

1.1. Mi a kultúra?

15-16

1.2. A kultúra tanulása

16-21

Hofstede kulturális dimenziói

18-21

Hatalmi távolság

18-19

Individualizmus/kollektivizmus

Maszkulinitás/nőiesség

19-20

Bizonytalanságkerülés

Időorientáció (konfuciusi dinamizmus)

20-21

1.3. Hogyan befolyásolja a kultúra a fogyasztói magatartást?

21-27

1.3.1. Kommunikáció és nyelv

22-23

1.3.2. Hit és vallás

1.3.3. Az idő felfogása

1.3.4. Öltözködés és megjelenés

24-25

Barbie Japánban

24-25

1.3.5. Étkezési szokások

1.3.6. Rituálék, ceremóniák

25-27

1.4. Kulturális értékek és normák

27-49

1.4.1. Az értékek és a fogyasztói magatartás kapcsolata

27-33

Mások felé irányuló értékek

Környezet felé irányuló értékek

Önmagunkra irányuló értékek

29-33

Mások felé irányuló értékek

29-30

Egyéni/kollektív

Romantikus érdeklődés

29-30

Felnőtt/gyerek viszony

Férfiasság/nőiesség

Verseny/együttműködés

Fiatalság/öregség

Környezet felé irányuló értékek

30-31

Tisztaság

Teljesítmény/státusz

Tradíció/változás

Kockázatvállalás/biztonság

Problémamegoldó/fatalista

Természet

Önmagunkra irányuló értékek

32-33

Aktív/passzív

Materializmus

Kemény munka/pihenés

Elalasztott/ azonnali jutalmazás

Érzéki megerősítés

32-33

Humor/komolyság

1.4.2. Az értékek mérése

33-38

Rokeach értékmérő rendszere (RVS)

33-38

Kahle-értéklista (List Of Values = LOV)

35-37

Schwarz-értékskála (Value Scale - SVS)

Az Y generáció értékrendje

37-38

1.4.3. Eszköz-cél lánc modell

39-40

A magyar nők számára legfontosabb a szeretteik biztonsága

1.4.4. Az értékek dinamikája és változása

1.4.5. Értékváltozások Magyarországon

41-44

A magyar fiatalok gazdaságra vágynak

42-44

A hazai tinédzserek számára fontos értéket képvisel a büntetés

42-44

1.4.6. A kulturális értékek megjelenése a reklámokban

44-45

1.4.7. Viselkedési normák, szokások

45-46

Országok és szokások

45-46

1.4.8. Makrokultúra/mikrokultúra

46-49

A magyarországi cigányság kultúrája: Etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája?

46-47

A cigány gyermek

47-48

Szubkultúrák, poszt-szubkultúrák és neo-törzsek

Kik azok a hipsterek?

Összefoglalás

Felhasznált irodalom

Ellenőrző kérdések

Feladatok

Fogalamak, tárgyszavak

51-52

2. Társadalmi rétegződés és életstílus

53-83

Bevezetés

2.1. A társadalmi rétegződés

53-60

Az ESOMAR társadalmi kategória tartalma és megoszlása

55-56

2.1.1. Státusz

56-57

2.1.2. A társadalmi osztály és a fogyasztói magatartás

58-59

Aranykalitkában (részlet)

58-59

2.1.3. Társadalmi mobilitás

59-60

13 millió forint egy láda pezsgőért

2.2. Életstílus

60-77

2.2.1. Az életstílus-fogalom eredete

2.2.2. Pszichografikai kutatások

63-65

2.2.3. Az életstílus-szegmentációk típusai

65-71

VALS (Values and lifestyles=értékek és életstílusok)

65-67

A VALS-csoportok rövid leírása

67-69

A Sinus-miliő modell

69-71

A miliők rövid leírása

70-71

Társadalmi vezető miliők

Tradicionális miliő

Többség miliők

Hedonista miliők

2.2.4. Magyarországi életstílus-vizsgálatok

71-76

Young and Rubicam (Cross Cultural Consumer Characteristics - 4Cs)

72-75

Az életstíluscsoportok rövid ismertetése

73-75

GfK életstílus-kutatás

75-76

A különböző életstíluscsoportok rövid jellemzése

2.2.5. Életstílus-kutatások felhasználási területei

76-77

2.3. Társadalmi szerepek

77-81

Billegő kalap - Változó férfiszerepek itthon

Megváltozott nemi szerepek

A dzsentri tovább él

A feminin és a maszkulin férfi

Összefoglalás

81-82

Felhasznált irodalom

Ellenőrző kérdések

Feladatok

Fogalmak, tárgyszavak

3. Referenciacsoport és csoportbefolyás

84-109

Bevezetés

3.1. A fogyasztói magatartást meghatározó társadalmi és csoporthatások

84-85

3.2. A referenciacsoport

86-94

3.2.1. A referenciacsoportok típusai

86-90

Ismert emberek mint reklámarcok

3.2.2. A csoporttal való azonosulás típusai

90-91

3.2.3. A csoportos befolyás fajtái

91-94

Példa a normatív funkcióra

92-93

EMO: Divat vagy életstílus?

3.3. A referenciacsoportok befolyása a termékek és a márkák választására

94-102

A magyar yuppie (részlet)

96-98

3.3.1. Személyes befolyás

98-102

3.3.3.1. Közösségi oldalak

98-102

Márkák, irány a Facebook

Véleményvezetők

100-102

3.4. Az innováció terjedése

102-107

3.4.1. Az innováció meghatározása

102-107

Mely cégek költenek a legtöbbet innovációra?

106-107

Összefoglalás

107

Felhasznált irodalom

108

Ellenőrző kérdések

108

Feladatok

108

Fogalmak, tárgyszavak

109

4. Család és háztartás

110-149

Bevezetés

110

4.1. A háztartás fogalma, funkciói, szerkezete

110-132

4.1.1. A háztartás fogalma

111-112

Az 1980-as népszámlálás családfogalma

111

1990. évi népszámlálás háztartásfogalma

111

4.1.2. Családformálódás, háztartásszerkezet, családstruktúra

112-117

Otthon maradnának a magyar fiatalok

116-117

4.1.3. Munkamegosztás a háztartásban

117-120

Háztartásimunk-megosztűs - Azonosságok és különbségek Európában (részlet)

118-119

Nemzetközi kitekintés

119-120

4.1.4. A lakossági jövedelmek színvonalának és szerkezetének alakulása

120-124

A lakosság jövedelemelvárásai, szubjektív megélhetési költségek

121

A vásárlóerő alakulása

121-122

Vásárlóerő index Európában

122-124

4.1.5. A magyar háztartások kiadási szerkezete

124-132

Hová tűnt a rezsicsökkentés hatása?

125-126

Erősödött a hagyományos kereskedelmi csatornák súlya

126-127

4.1.5.1. A háztartások fogyasztása jövedelmi ötödök szerint

127-128

4.1.5.2. A háztartások fogyasztása régiók szerint

128-130

4.1.5.3. Tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság

130-132

GFK TEMAXr: Az okostelefonoké és tableteké a jövő

131-132

Információs technológia: masszív növekedés, középpontban a tabletek

131

Telekommunikáció: a jövő az okostelefonoké

131-132

4.2. Döntési szerepek a családban

132-135

4.2.1. Családi életciklus

133-135

4.3. A szinglik csoportja

135-136

4.4. Az idősek piaca

137-141

Fogyasztó 50 felett

137

Kik tartoznak a szeniorpiachoz?

138-139

4.4.1. Idősek a reklámokban

139-141

Gond van a sztereotípiákkal

139-140

Speciális réteg, speciális problémákkal

140

Maradnak a gyógyszerek?

140-141

4.5. A gyermek mint célcsoport

141-147

A gyermekek mint önálló fogyasztók

141-142

A gyermek mint befolyásoló

142-144

A gyermekek és a fogyasztói társadalom

143-144

A gyerekek mint a jövő piaca

144

4.5.1. A gyerekek és a reklámok

144-147

Hogyan szerettetik meg a gyerekekkel a hipermarketeket? (részlet)

145-147

Összefoglalás

147

Felhasznált irodalom

148

Ellenőrző kérdések

148

Feladatok

148-149

Fogalmak, tárgyszavak

149

5. A percepció

150-177

Bevezetés

150

5.1. A percepció meghatározása

151

5.2. Az érzékelés és az észlelés

151-164

5.2.1. A percepció fogalma

151-152

5.2.2. Érzékszerveink és az ingerek

152-161

5.2.2.1. Látás

152-158

Érzéki csalódás a kávéház fala

153

A színek jelentése

154-155

A színek és a csomagolás

155

A színek jelentése és gyógyító felhasználásuk lehetőségei

156-157

A rózsaszín szalag

158

5.2.2.2. Illatok

158-159

5.2.2.3. Ízek

159-160

5.2.2.4. Zene és hangok

160-161

5.2.2.5. Tapintás

161

5.2.3. Az abszolút, a végső és a különbségi küszöb

162-164

Weber-szabály

163-164

5.3. Az észlelés szelektivitása és a figyelem

164-168

5.3.1. A figyelem felkeltését befolyásoló külső tényezők

165-167

a) Intenzitás és méret

165

b) Pozíció

166

c) Kontraszt

166

d) Újdonság

166-167

e) Ismétlés

167

f) Mozgás

167

5.3.2. A figyelemre ható belső tényezők

167-168

a) Érdeklődés, szükséglet, motívumok

167-168

b) Elvárások

168

5.4. A percepció rendezőelvei

168-171

Alak és háttér

169

Csoportosítás

169-171

a) Hasonlóság

170

b) Közelség/szomszédosság

170

c) A jó forma elve

170

d) A folyamatosság elve

171

Lezárás

171

5.5. Szubliminális percepció

171-172

5.6. A percepciós folyamat marketingszempontból fontos területei

172-175

5.6.1. A fogyasztók árészlelése

173-174

a) A referenciaár

173

b) Az ár mint a minőség jelzője

173

c) Asszimiláció és kontraszt

174

5.6.2. Márkaimázs és pozicionálás: észlelési térkép

174-175

Összefoglalás

175-176

Felhasznált irodalom

176

Kérdések

176

Feladatok

177

Fogalmak, kulcsszavak

177

6. Tanulási elméletek

178-200

Bevezetés

178

6.1. A tanulás fogalma

178-180

A tanulás különböző formái

179-180

6.2. Inger-válasz (S-R)elméletek

180-189

6.2.1. Klasszikus kondicionálás

180-184

6.2.1.1. A klasszikus kondicionálás és a fogyasztói magatartás

181-184

Gorn kísérlete

182

6.2.2. Operáns kondicionálás

184-189

6.2.2.1. A megerősítés módjai

186

6.2.2.2. Az operáns kondicionálás és a fogyasztói magatartás

186-189

6.3. A kognitív tanulási elméletek

189-192

6.3.1. A gondolkodás szerepe a vásálók döntéseiben

190-191

6.3.2. Tanulás megfigyeléssel

191-192

6.4. A tanulás és az agyféltekék működése

192-193

6.5. Emlékezés és felejtés

193-198

6.5.1. Memória

193-196

1. Érzéki memória

194

2. Rövid távú memória

194

3. Hosszú távú memória

195

Az internet átalakítja az agyat

195

Digitális bennszülöttek és bevándorlók

195-196

Kommunikáció: A kör bezárul

196

6.5.2. A felejtés

196-198

Összefoglalás

199

Felhasznált irodalom

199

Ellenőrző kérdések

199

Feladatok

200

Fogalmak, tárgyszavak

200

7. Motiváció és személyiség

201-233

Bevezetés

201

7.1. A motiváció fogalma

201-202

7.2. A motivációs folyamat

203-206

7.2.1. A motívumok osztályozása

203-206

Fiziológiai szükségletek (ösztönök)

204-205

Elsődleges ösztönök

205

Tanult motívumok

205-206

7.3. Motivációs elméletek

206-213

7.3.1. Maslow motivációs elmélete

207-210

A gyorsan kielégítendő vágyak világán túl - A Culinaris weboldalán olvasható ajánlás

209

7.3.2. McClelland motivációs elmélete

210-211

7.3.3. Motivációs konfliktus

211

7.3.4. Motivációkutatás a marketingben

212-213

7.4. A személyiség

213-225

7.4.1. Freud és a marketing

215-218

7.4.2. Az énképelmélet

218-222

7.4.3. Márkaszemélyiség

222-225

7.5. Az érzelmek szerepe

225-229

7.5.1. Az érzelmek szerepe a vásárlási döntésben

228-229

Cipőmanufaktúrák

229

Összefoglalás

230-231

Felhasznált irodalom

231-232

Ellenőrző kérdések

232

Feladatok

232-233

Fogalmak, tárgyszavak

233

8. Az attitűd

234-257

Bevezetés

234

8.1. Az attitűd fogalma és elméleti megalapozása

234-238

8.1.1. A különböző attitűddefiníciók közös vonásai

235

8.1.2. Az attitűd többdimenziós felfogása

236-238

Danone Activia

238

Méz

238

8.2. Az attitűd jellemző vonásai

238-239

Az attitűdnek tárgya van

238-239

Az attitűdnek iránya, foka és intenzitása van

239

Az attitűdnek struktúrája van

239

Az attitűd tanulható

239

8.3. Az attitűd funkciói

240-242

1. Igazító vagy alkalmazkodási funkció

240

2. Az énvédő funkció

241

3. Az értékkifejező funkció

241-242

4. Az ismeret funkció

242

8.4. Az attitűd kialakításának forrásai

242-246

Személyes tapasztalat

242-243

Szükségletek

243

Szelektív észlelés

243

Személyiség

244

Csoportkapcsolatok

244-245

a) Család

244

b) Referenciacsoportok

244

c) Kultúra és szubkultúra

245

Egyéb befolyásoló tényezők

245-246

Fluor és Péterfy Bori a Vodafone kampányában

245-246

8.5. Az attitűd és a magatartás

246-248

1. Az attitűd erőssége

246-247

2. Más attitűdök létezése

247

3. Az attitűdre való reakcióképesség

247

4. A társadalmi környezet szituációs tényezői

247-248

Hadjárat a palackozott víz ellen: Aki aggódik a környezetért, a csapvizet választja

248

8.6. Az attitűd mérése

248-252

8.6.1. Az attitűdkomponensek mérése

251-252

8.7. Az attitűd megváltoztatása

252-255

Mi mindent tehetünk egészségünkért?

254-255

Összefoglalás

255

Felhasznált irodalom

255-256

Ellenőrző kérdések

256

Feladatok

256-257

Fogalmak, tárgyszavak

257

9. Vásárlási döntési folyamat

258-300

Bevezetés

258

9.1. A vásárlási szituáció osztályozása

258-261

9.1.1. A szituációs befolyás jellemzői

260

9.1.2. A szituációs befolyás típusai

261

9.2. A vásárlói döntések típusai

261-266

9.2.1. Impulzusvásárlás

262-264

Boltkór: Mikortól betegség a vásárlás

263-264

"Csak megjutalmazom magam"

263

Mikortól kóros a vásárlás?

263-264

9.2.2. Rutindöntések, szokásokon alapuló döntések

264-265

9.2.3. Korlátozott problémamegoldás

265-266

9.2.4. Kiterjesztett "igazi" vásárlási döntés

266

9.3. A vásárlási döntési folyamat szakaszai

266-300

9.3.1. Problémafelismerés

267-268

9.3.2. Információkeresés és -értékelés

268-275

A szájreklám néha fontosabb, mint a hirdetések

269-270

Vásárlás előtt leginkább ismerőseinkre hallgatunk

270-271

Az online és az offline források használatának gyakorisága

271-273

Az Internet mint információforrás

273

9.3.2.1. Milyen tényezők befolyásolják az információkeresést?

273-274

9.3.2.2. Az észlelt kockázat

274-275

Hogyan kezelik a fogyasztók a kockázatot?

275

9.3.3. Az értékelés és a választás szakasza

276-279

Kompenzációs döntési szabályok

277-278

Nem kompenzációs döntési szabályok

278

Ezek a legszerethetőbb márkák

279

9.3.4. Üzletválasztás és vásárlás

280-292

Az üzlet imázsa

280-282

Magyarország legjobb bevásárlóközpontjai - 2013. április 16., International Service Check

280-282

Elsődlegesen vizsgált szempontok

281-282

Kiszolgálás színvonala az ételudvarban

282

A kiszolgálás színvonala a szupermarketekben

282

Kiskereskedelmi hirdetés

283

Az üzlet elhelyezkedése és mérete

283

9.3.4.1. Üzleten belüli döntések

283-289

Mi befolyásolja a nem tervezett vásárlásokat?

283-289

Pozíció

285-286

A nők és az idősebbek tudatosabb vásálók

287-288

9.3.4.2. Vásárlás

289-292

Fizetési módok, banki átutalás, utánvétel, online bakkártyás fizetés

289-291

A vásárlás élmény vagy munka?

291-292

Shoppingolni

291-292

9.3.5. Vásárlás utáni folyamatok

292-300

A termék elhasználása, eldobása

293

A vásárlás értékelése: elégedettség/elégedetlenség

293-297

Panaszkodnak-e a fogyasztók?

295-296

Így higgyünk a reklámoknak - Csak kamu a sok akció

296-297

Összefoglalás

298

Felhasznált irodalom

298-299

Ellenőrző kérdések

299

Feladatok

300

Fogalmak

300

Hátsó borító

Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

A fogyasztói magatartás alapjai

Tartalomjegyzék