Kérdőíves módszerek a klinikai és egészségpszichológiai kutatásban és gyakorlatban I.

A pszichológiai kutatás és a gyakorlati, klinikai, terápiás munka során egyaránt alkalmazunk kérdőíves módszereket. A pszichológia sajátja, hogy a mérni kívánt jelenség vagy konstruktum gyakran közvetlenül nem megragadható, azonban következtethetünk rá a viselkedéses megfigyelésekből vagy a személy kérdőívek segítségével nyújtott önbeszámolójából. Mindezt azok az empirikus kutatások és pszichometriai elemzések teszik lehetővé, amelyek alátámasztják, hogy az adott kérdőív a kérdéses pszichológiai jelenség vagy konstruktum megbízható és érvényes mérőeszköze lehet. A megbízhatóságról és az érvényességről alkotott benyomásunk ráadásul változhat attól függően, hogy kikkel, mikor, milyen helyzetben és milyen célból használjuk az adott pszichológiai mérőeszközt. Ebből következően a kérdőívek vagy skálák fejlesztése, adaptálása, pszichometriai vizsgálata, az eredmények dokumentálása és eljuttatása a kérdőívet használókhoz folyamatos kihívást jelent a kutatóknak. Ezen a téren a hazai kutatók is intenzíven dolgoznak, fejlesztenek és adaptálnak új mérőmódszereket, ezek azonban nehezen jutnak el a felhasználókhoz. Ugyanakkor a gyakorló szakemberek is joggal várják el, hogy a munkájuk támogatásához a skálák fejlesztésével foglalkozók megfelelő eszközökkel járuljanak hozzá, illetve a rendelkezésre álló eszközök szorosan kövessék a pszichológiai gondolkodás fejlődését. A gyors fejlődés különösen igaz a klinikai és egészségpszichológia, valamint az addiktológia területére. Egyrészt ezt a rohamos gyarapodást próbáltuk megragadni ebben a gyűjteményben, másrészt biztosítani kívántuk, hogy a különböző eszközök és az ezek használatával, valamint a pszichometriai jellemzővel kapcsolatos tapasztalatok egy helyen, könnyen áttekinthető és szisztematikusan feldolgozott formában elérhetők legyenek. Jelen kötet - 71 szerző közreműködése révén - összesen 112 olyan pszichometriai skálát mutat be, amelyet a személyiségpszichológia, a klinikai és egészségpszichológia, vagy éppen az addiktológia területén dolgozó kutató vagy gyakorló szakemberek, doktoranduszok, egyetemi hallgatók egyaránt használhatnak. A bemutatásra kerülő skálák túlnyomó többsége külföldi műhelyekben fejlesztett és nemzetközi színtéren széles körben használt mérőeszköz, amelyek keresztülmentek az adaptáció szigorú folyamatán, és aminek eredményeképpen ezek jelen tudásunk szerint megbízhatónak és érvényesnek fogadhatók el. Emellett az itt bemutatásra kerülő skálák között vannak olyanok is, amelyeket hazai kutatók fejlesztettek ki, de idővel nemzetközileg is elfogadott és használt mérőeszközzé váltak. A kötet elkészítésével nem csupán a skálák egyszerű közlése volt a célunk. Arra törekedtünk, hogy a skálák elméleti hátterét, pszichometriai jellemzőit és alkalmazásuk specifikumait szisztematikus módon tárjuk az olvasók elé, komplex módon segítve ezzel ezek megismerését és használatát. A könnyebb áttekinthetőség érdekében a skálák ismertetői egységes struktúrát követnek: A kérdőív elméleti háttere rész bemutatja a kérdőív által mért konstruktumhoz kapcsolódó főbb fogalmakat, a kérdőív kidolgozását megalapozó elméleti megközelítéseket, illetve az adott kutatási területen tapasztalt mérési lehetőségek esetleges hiányosságait is, amelyek szükségessé tehették a mérőeszköz kifejlesztését.