Közoktatás-politika és általános iskola corvina logo

Szerző: Horváth Márton
Cím: Közoktatás-politika és általános iskola
Megjelenési adatok: Akadémiai, Budapest, 1978. | ISBN: 963-05-1753-1

coverimage Az 1972 nyarán elfogadott oktatáspolitikai határozat döntött oktatási-nevelési rendszerünk továbbfejlesztéséről. A határozat szerint a továbbfejlesztés feladatait úgy kell végrehajtani, hogy közben előkészítsük egy korszerűbb oktatási rendszer kidolgozását s az arra való áttérést. A távlatokban megvalósuló iskolarendszer elméleti és gyakorlati kérdéseinek kutatásához, kidolgozásához nem nélkülözhetjük a neveléstörténet, az elmúlt 30 év pedagógiai tapasztalatait sem. Ennek minden eredményében és fogyatékosságában benne van a jövő egy része is. Közismert Leninnek az a megállapítása, hogy a társadalmi, politikai jelenséget „. .. csak akkor közelítjük meg helyesen, csak akkor férkőzhetünk hozzá megbízhatóan és biztonsággal, ha történelmi visszapillantást vetünk annak egész fejlődésére”. Ha a múltat és a jövőt együtt látjuk, a stratégia kijelölése valósabb, biztonságosabb. A dolgok összefüggése a társadalomtudományokban s így a pedagógiában is sokrétű; összefonódik a múlt, a jelen, a jövő. Következik ebből is, hogy fel kell használnunk a neveléstörténet, a pedagógiai gyakorlat tapasztalatait, s a ma gondjait úgy kell megoldani, hogy e pedagógiai célok, elhatározások illeszkedjenek egy távlati koncepcióhoz, annak szerves részévé váljanak. Kétségtelen: ez nem kevés konfliktuslehetőséget hordoz magában. A nemkívánatos következmények elkerülésében többek között segítségünkre lehet a közoktatás-politikai, nevelési tapasztalatok számbavétele, elemzése és általánosítása. A „. . . tapasztalat számbavétele és hasznosítása nélkül nem lehetséges a célok és az eredmények összevetése, az elmélet és a gyakorlat konfrontálása, a fejlesztés irányainak biztonságos kijelölése, a lehetőségek reális felmérése sem”. A neveléstörténet természetesen nem elégedhet meg az események rendszerezésével, a múlt eredményeinek, hibáinak bemutatásával és értékelésével. Fel kell tárni a neveléstörténet teljes logikáját s az abban ható törvényszerűségeket, azok főbb tanulságait. A múlt, az események idézése és szemléletes bemutatása csak fél eredmény, látni kell bennük a korszak főbb meghatározóit, a történések társadalmi-politikai összetevőit és következményeit.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Közoktatás, Általános iskola, Peadgógia, Közoktatás-politika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
5-6
Bevezetés
9-12
I. Az általános iskola a művelődéspolitika szemszögéből
13-31
   Az általános iskola helye és szerepe az ország demokratikus átalakulásának programjában
13-17
   A nemzeti művelődés „sorsa” fenntartások és ellenvélemények
17-23
   A koalíciós időszak általános iskolájának tanterve
23-31
II. A szocialista általános iskola megvalósulásának főbb kérdései az 1950-es években
32-83
   A szocialista célrendszer megvalósulásának kezdete az általános iskolákban
32-38
   A „koalíciós időszak” tanterveinek továbbfejlesztése
38-48
   A „gyorsított” fejlődés pedagógiai problémái
48-71
      A köznevelés fejlesztésének elvi platformja 1950-ben
48-53
      Az általános iskola első szocialista tanterve
54-61
      Az oktatáspolitika és a pedagógiai gyakorlat ellentmondásai
62-66
      A tanévvesztés és az „elvesztett” tanulók
66-71
   Az ellentmondások megoldásának „új szakasza”
71-83
      „Új szakasz” az általános iskola régi gondjaival
71-78
      „Kevesebbet, de jól tanítani” - az általános iskola harmadik tantervének alapelve
79-83
III. Az általános iskola folyamatos korszerűsítésének időszaka (1961-1972)
84-145
   Oktatási rendszerünk továbbfejlesztése és az általános iskola 1961-ben
84-128
      „Folytatva és mégis újrakezdve” - irányelvek és tendenciák
84-88
      Az általános iskola harmadik tanterve és a korszerűség elve
88-110
         A művelődési anyag kiválasztásának főbb elvei
88-96
         Törekvéseink nemzetközi összehasonlításban
96-102
         A „reformtankönyvek” néhány tartalmi és metodikai problémája
102-106
         A munkára nevelés követelményrendszere az általános iskola tantervében
107-110
      A megvalósulás ellentmondásai
111-128
         Az alapdokumentumok és a teljesítmények
111-118
         A reform néhány személyi és tárgyi feltétele
118-128
   A továbbfejlesztés alternatívája - 1972
128-145
      Új tartalmi és strukturális változások felé
128-135
      Gazdasági egyenlőtlenségek - művelődésbeli különbségek
135-145
IV. Az általános iskolai tantervek követelményrendszerének néhány kérdése és a tanulói teljesítmény
146-211
   A felmérések néhány elvi, módszertani kérdése
146-152
   A magyar nyelv és irodalom tanításának problémái a felmérések eredményei alapján
152-173
   Az általános iskolai történelemtanítás és a tanulók történelemszemlélete
173-189
   A számtan és mértan eredményes tanításának néhány kérdése. A felmérések tapasztalatai
189-211
V. A köznevelés továbbfejlesztésének alternatívái. Távlatok és lehetőségek
212-229
   A történelmi tapasztalatok értékeléséhez
212-219
      Az általános iskola fejlődését nem lehet statikusan szemlélni
212-214
      A korszerűség értelmezéséhez
214-216
      1972 - új történelmi lehetőség
217-219
   Köznevelési rendszerünk távlati fejlesztése
220-229
      Társadalmi-gazdasági fejlődésünk követelményei és a köznevelés tervszerű fejlesztése
220-222
      Tudományos kutatás és oktatásügyi döntés
222-223
      A jövő oktatási rendszere
223-226
      Az iskola jövője
226-229
Irodalom
230-235
Kolofon
Hátsó borító