Közoktatás-politika és általános iskola

Az 1972 nyarán elfogadott oktatáspolitikai határozat döntött oktatási-nevelési rendszerünk továbbfejlesztéséről. A határozat szerint a továbbfejlesztés feladatait úgy kell végrehajtani, hogy közben előkészítsük egy korszerűbb oktatási rendszer kidolgozását s az arra való áttérést. A távlatokban megvalósuló iskolarendszer elméleti és gyakorlati kérdéseinek kutatásához, kidolgozásához nem nélkülözhetjük a neveléstörténet, az elmúlt 30 év pedagógiai tapasztalatait sem. Ennek minden eredményében és fogyatékosságában benne van a jövő egy része is. Közismert Leninnek az a megállapítása, hogy a társadalmi, politikai jelenséget „. .. csak akkor közelítjük meg helyesen, csak akkor férkőzhetünk hozzá megbízhatóan és biztonsággal, ha történelmi visszapillantást vetünk annak egész fejlődésére”. Ha a múltat és a jövőt együtt látjuk, a stratégia kijelölése valósabb, biztonságosabb. A dolgok összefüggése a társadalomtudományokban s így a pedagógiában is sokrétű; összefonódik a múlt, a jelen, a jövő. Következik ebből is, hogy fel kell használnunk a neveléstörténet, a pedagógiai gyakorlat tapasztalatait, s a ma gondjait úgy kell megoldani, hogy e pedagógiai célok, elhatározások illeszkedjenek egy távlati koncepcióhoz, annak szerves részévé váljanak. Kétségtelen: ez nem kevés konfliktuslehetőséget hordoz magában. A nemkívánatos következmények elkerülésében többek között segítségünkre lehet a közoktatás-politikai, nevelési tapasztalatok számbavétele, elemzése és általánosítása. A „. . . tapasztalat számbavétele és hasznosítása nélkül nem lehetséges a célok és az eredmények összevetése, az elmélet és a gyakorlat konfrontálása, a fejlesztés irányainak biztonságos kijelölése, a lehetőségek reális felmérése sem”. A neveléstörténet természetesen nem elégedhet meg az események rendszerezésével, a múlt eredményeinek, hibáinak bemutatásával és értékelésével. Fel kell tárni a neveléstörténet teljes logikáját s az abban ható törvényszerűségeket, azok főbb tanulságait. A múlt, az események idézése és szemléletes bemutatása csak fél eredmény, látni kell bennük a korszak főbb meghatározóit, a történések társadalmi-politikai összetevőit és következményeit.