Történeti és politikai pszichológia
Szerkesztő: Hunyady GyörgyTovábbi szerzők: McGuire, W.J.; Münsterberg, H.; Gergen, K.J.; Hunyady György ; Staub, Ervin; Feierabend, Ivo K.; Feierabend, Rosalind L.; Nesvold, Betty A.; Sidanius, Jim; Pratto, Felicia; Tetlock, Philip E.; Peterson, Randall S.; McGuire, Charles; Chang, Shi-Je; Feld, Peter; Diener, Ed; Diener, Marissa; Diener, Carol; Schuman, Howard; Rieger, Cheryl; Gaidys, Vladas; Markus, Gregory B.; Fischhoff, Baruch; Schwarz, Norbert; Wänke, Michaela; Bless, Herbert; Runyan, William M.; Waite, Robert G.L.; Greenstein, Fred I.; Tetlock, Phillip E.; Tyler, Anthony; Granberg, Donald; Lau, Richard L.; Klein, Jill Gabrielle; Iyengar, Shanto; Ottati, Victor; Murphy, G.; Likert, R.; Kerlinger, F.N.; Fiske, Susan T.; Smith, Richard A.; Young, Jason; Thomsen, Cynthia J.; Borgida, Eugene; Sullivan, John L.; Aldrich, John H.; Sears, David O.; Riker, William H.; Kinder, Donald R.
Cím: Történeti és politikai pszichológia
Sorozatcím: Osiris tankönyvek, 1218-9855
Fordítók: Bíró Balázs; Bíró Gábor; Borgos Anna; Borsodi Ágnes; Danczi Csaba; Gonda Xénia; Huller Ervin; Hunyady Orsolya; Karácsonyi András; Kiss Paszkál; Kugler Judit; Kustos Ferenc; László Zsuzsa; Mészáros Anita; Nádasdy Nóra; Somogyi Mónika; Szabó Judit; Szántó Regina; Tamaska Tünde; Tihanyi Rita; Torma Judit; Vadász Eszter; Vass István
Megjelenési adatok: Osiris Kiadó, Budapest, 1998. | ISSN: 1218-9855 | ISBN: 963-379-425-0
Kialakult egy tudományág, amely szakmai és közérdeklődésre tarthat számot a társadalmilag és politikailag megváltozott Magyarországon, de itt még nagyrészt csak hírből ismerjük. A pszichológia egy (vagy mondjuk másfél) szakágának tekinthető a politikai pszichológia, amely az intézményesedés minden jelét felmutatja a tudomány nemzetközi világában: társasága, tanácskozásai, folyóiratai, könyv-, sőt könyvsorozat-kiadása, összefoglaló kézikönyvei, kurzusai és nyári egyetemei mind vannak, mégpedig szaporodó számban. Erre is kitér ERVIN STAUB professzornak, a nemzetközi társaság magyarországi származású alelnökének ajánlása, amelyet a jelen kötet elé írt, és amit az alábbiakban itt közlünk. Az intézményesedés megnyilatkozási forma, egzisztenciális támasz, a folytonosság biztosítéka, aminek alapját, tartalmát és perspektíváját az a szellemi fejlemény adja, hogy szükség és lehetőség van a társadalom politikai szférájának szakszerű és rendszeres pszichológiai tanulmányozására. Ez több okból is szükségesnek bizonyult. Egyrészt a hivatásszerűen gyakorolt és magas fokon szervezett politika - mint megannyi más munkaterület - hatékonyabb és tudatosabb működéséhez méltán igényli a pszichológiai elemzési szempontokat, elvi általánosságú és gyakorlati jellegű tanácsokat. Ennek a nézőpontnak a fontosságát csak kiemeli, hogy milyen - nyilvánvaló - jelentősége van a politikai folyamatokban a személyes érintkezésnek s magának a politikai közszereplőnek. A politikus személyisége egy hatalmi erőtérben jelenik meg, de személyes mondandójával, gondolkodás- és magatartásmódjával, értéktörekvéseivel tovább formálja azt. Másrészt a demokratikus berendezkedésű társadalmakban - mondhatni definíciószerűen - a meghatározó a népakarat. Ennek természetével nem egy tudomány foglalkozik és foglalkozhat joggal, ezek között helye van a pszichológiának is, amely a maga alapvetően empirikus módján próbálja megragadni ezt a sokak megfontolásaiból, érzéseiből és döntéseiből szövődő társadalmi irányvételt. A sokak tudatában megjelenő közös tartalmak és a sokakat megosztó nézetkülönbségek mibenléte módszeres elemzéssel tárható fel, leírásuk ambícióját csak felerősíti az a gyakorlati érdek és szándék, hogy a vetélkedő politikai törekvések közötti perdöntő választások szempontjait, motívumait, aktivitási szintjét előre lehessen látni, nóta bene ezen előrelátás alapján így vagy úgy még befolyásolni lehessen. Harmadrészt a hatalom demokratikus keretein és gyakorlásán túl, történeti léptékben és társadalmi méretekben jelen volt és jelentkezik újra meg újra a jogintézményeket korlátozó vagy félresöprő más típusú politika: a tekintélyelvű berendezkedés hierarchiájától az érzelmi elfogultságokat és hullámveréseket meglovagoló szélsőséges mozgalmakig. A társadalmi konfliktusok elfojtásának és szításának ez a dinamikája, a maga nemegyszer kirívó cselekményeivel és patologikus szereplőivel, méltán tarthat igényt a pszichológus figyelmére, boncnoki éleslátására, terápiás javaslataira.
Kategóriák: Politikatudomány, Pszichológia, Történelem
Tárgyszavak: Szociálpszichológia, Politikai attitűd, Történelem
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Szociálpszichológia, Politikai attitűd, Történelem
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
7-9
Hunyady György - Előszó
11-16
A politikai pszichológia importja: amit ők tudnak és mi nem
11-15
A szerkesztő köszönetnyilvánítása
15-16
Irodalom
16
Ervin Staub - Ajánlás avagy: alapvető új kutatási területek jelentek meg
17-19
William J. McGuire - A poli-pszi kapcsolat: egy hosszú történet három szakasza
20-41
Az 1940-1950-es évek: a személyiség és kultúra korszaka
21-30
A személyiség és a kultúra korszakának jellegzetességei (1940-1950)
24-26
Elméleti preferenciák
24-25
Tematikus preferenciák
25-26
Módszertani preferenciák
26
A személyiség és kultúra korszakának jelentős eredményei (1940-1950)
26-30
Mikroszintű humanisztikus életút-ábrázolás
27
A nemzeti karakter humanisztikus megközelítési makroszinten
27-28
Mikroszintű tudományos vizsgálódások
28-29
Makroszintű tudományos vizsgálatok
29-30
Az 1960-1970-es évek, az attitűd és a választói magatartás korszaka
30-37
Az "attitűdök korszakának" jellegzetességei (1960-1970)
31-33
Elméleti preferenciák
31-32
Tematikus preferenciák
32
Módszertani preferenciák
33
A politikai attitűd korszakának jelentős eredményei (1960-1970)
33-37
Mikroszintű humanisztikus vizsgálatok
34
Makroszintű humanisztikus vizsgálatok
34-35
Mikroszintű tudományos vizsgálatok
35-36
Makroszintű tudományos vizsgálatok
36-37
Az 1980-1990-es évek, a politikai kogníció és a döntéselméletek korszaka
37-39
A politikai ideológia korszakának jellegzetességei (1980-1990)
37-38
A politikai ideológia korszakának jelentős eredményei (1980-1990)
38-39
Mikroszintű humanisztikus eredmények
38
Makroszintű humanisztikus eredmények
39
Mikroszintű tudományos eredmények
39
Makroszintű tudományos eredmények
39
Jövőbeni irányok
40-41
Az interdiszciplináris munka résztvevői
40-41
Egy lehetséges negyedik korszak
41
I. Történelmi szituációk és perspektívák
43-302
Hugo Münsterberg: Pszichológia és történelem
45-57
A probléma
45-57
A válasz
57
William J. McGuire: Történeti adatok használata a pszichológiában: jegyzetek Münsterbergről
58-66
A probléma
58
Tudományfilozófiai kérdések
58-62
Az alternatív ismeretelméletek
59-60
Münsterberg fenomenológiája
59
McGuire perspektivizmusa
59-60
A pszichológia, a történelem és más tudományok kapcsolata
60-62
Münsterberg 2x2-es osztályozása
60
McGuire alternatív 2x2-es rendszere
61-62
Törekvés a pszichológia és a történelem szimbiotikus működésére
62-63
Múltbeli eredmények
62
A kulturális felvirágzás pszichohistorikus vizsgálata
62-63
A társadalmi konfliktusok pszichohistorikus vizsgálata
63
Ígéretes fejlődés a történeti adatok felhasználásában
63-65
Fejlemények a történeti idősoros adatok archiválásában
64-65
A történeti adatok elemzésének újabb módszerei
65
A válasz
66
Kenneth J. Gergen: Bevezetés a történeti szociálpszichológiába
67-89
A probléma
67
Az egyidejűtől a történetiig
67-70
Az idői metszetektől az időben kiterjesztett modellekig
70-73
A jelenségek állandóságától az időbeni feltételességéig
73-76
A történeti szociálpszichológia megjelenése
76-81
Kutatási formák a történeti szociálpszichológiában
82-85
A történeti szociálpszichológia intellektuális összefüggései
85-88
Összefoglalás
89
A válasz
89
Ervin Staub: Az erőszak társadalmi-kulturális gyökerei
90-115
A probléma
90
Példák a népirtásra és a mai fiatalkori erőszakra az Egyesült Államokban
90-115
A népirtás mint erőszakforma eredetének rövid áttekintése
91-94
A csoporterőszak valószínűségét befolyásoló kulturális sajátosságok
94-99
A lebecsülés története
94-95
A tekintélyorientáció
95
Monolitikus versus pluralisztikus kultúrák
95-96
A csoporténfogalmak
96-97
Az agresszió története
97
Az elemi szükségletek kielégítésének szintje és módjai
97-98
Az ideológia kiválasztása
98
A fiatalkori erőszak
98-99
Az agresszió szocializációs és tapasztalati forrásai
99-101
A gondoskodás hiánya, elhanyagoltság, elutasítás és szigorú bánásmód
99
A struktúra és irányítás hiánya
100
Az erőszak megfigyelése
100
Korlátozó családok
100
Önszocializáció
101
Az agresszióhoz vezető szocializáció és az agresszív tapasztalatok társadalmi-kulturális forrásai
101-102
Nehéz életkörülmények
101-102
A nehéz életkörülmények és a kultúra hatásai a gyermekek szocializációjára és tapasztalataira
102-110
Nyers bánásmód, korlátozott irányítás
102-103
A gyermekekről alkotott negatív nézetek
103
Nézetek a férfiasságról
103-104
Szegénység, előítélet és diszkrimináció
104-105
A fekete kultúra és a társadalom egésze
105-107
A galerik és az alapvető, valamint a fejlődési szükségletek kielégítése
107-108
Kisebbségi kultúrák
108-109
Egy mind erőszakosabbá váló kultúra kialakulása az Amerikai Egyesült Államokban
109-110
A hasonlóságok és különbözőségek összefoglalása
110-112
Az agresszió eredete: áttekintés és összehasonlítás
110-112
Az agresszió leküzdése: mint együttes pszichológiai-társadalmi feladat
112-115
A lebecsülés leküzdése és a "mi" határainak kiterjesztése
112-113
Az egyének ellenállásának erősítése a romboló csoportcélkitűzésekkel és -eljárásokkal szemben
113
Szülői tréning
113
Gondoskodó iskolák létrehozása
113-114
A szülők életkörülményeinek javítása
114
A jelenlevők potenciális szerepének és erejének egyéni és csoportos tudatosítása
114
A kisebbségi csoportok által elszenvedett régi sérelmekből eredő kulturális gyengeségek enyhítése
114
A konstruktív szemlélet igénye
115
A válasz
115
Ivo K. Feierabend - Rosalind L. Feierabend - Betty A. Nesvold: Társadalmi változás és politikai erőszak: nemzetközi minták
116-129
A probléma
116-117
Változás, szisztematikus frusztráció és agresszió
117-119
A társadalmi változás és elégedetlenség mintái
119-125
A hagyományos és a modern összeütközése
125-127
A modernizáció folyamata
127-129
A válasz
129
Jim Sidanius - Felicia Pratto: Az elnyomás elkerülhetetlensége és a szociális dominancia dinamikája
130-164
A probléma
130-135
A szociális dominancia elmélete és más modellek
136-138
A kétérték-elmélet
136
A szociális identitás és a lefelé hasonlítás elméletei
136-137
Valós csoportkonfliktus-elmélet
137-138
Empirikus igazolás
138
Egyszerű kiindulás: az etnikai státus és a társadalmi rang bemutatása
139-142
Önértékelés és társadalmi státus
140
Kasztfenntartási irányultság, a nem és az etnikum
140-142
A férfiak kasztfenntartási irányultságának nemzetközi összehasonlítása
142-150
Az ideológiai aránytalanság
144-147
Strukturális aránytalanság és politikai pártválasztás
147-148
A strukturális aránytalanság, az engedelmesség és a terror gyakorlata
149-150
A szociális dominanciaelméletben feltételezett további ok-okozati összefüggések vizsgálata
150-159
Kísérleti bemutatás
154-158
A politikai konzervativizmus és a rasszizmus összefüggése
158-159
A szociális dominancia elméletének összefoglalása és további következtetések
159-164
Távolabbi következtetések
160-164
A válasz
164
Philip E. Tetlock - Randall S. Peterson - Charles McGuire - Shi-Jie Chang - Peter Feld: A politikai csoportok dinamikájának mérése: a csoportgondolkodás modelljének vizsgálata
165-205
A probléma
165-168
A GDQS
168-171
A közös, leíró nyelvezet kidolgozása
169
Standardizált mértékrendszer kialakítása
170-171
A módszer
171-177
A mérőeszköz kifejlesztése
171-172
A folyamatjelző skálák
172
Elméleti ideáltípusok
172-173
A csoportgondolkodásról alkotott oksági modell alapelemei
173-174
Janis kiinduló Q-rendezése, 1982
174
Más forrásokból származó felmérések Q-rendezéssel
174-176
A Q-rendezési eljárás
176-177
Eredmények
177-186
A Q-rendezés módszerének megbízhatósága
177-178
A folyamatjelző skálák közötti korrelációk
178-179
A csoportgondolkodási modell történelmi támpontjai
180-183
A történelmi csoportok és elméleti ideáltípusok összehasonlítása
182
Új történelmi esetek osztályozása
182-183
A csoportgondolkodási modell belső oki kapcsolatainak vizsgálata
183-186
Megbeszélés
186-193
A csoportgondolkodási modell történelmi bizonyítékai
186-191
A csoportgondolkodási modell oki struktúrájának implikációi
191-192
A GDQS módszerére vonatkozó következtetések
192-193
A csoportgondolkodás vizsgálata
194-205
A függelék
194-203
A csoportdinamikai Q-rendezés tételei
194-203
B függelék
204-205
A 12 elméleti ideáltípus szélsőségesen jellemző tételei
204-205
A válasz
205
Ed Diener - Marissa Diener - Carol Diener: A nemzetek szubjektív jólétét előre jelző tényezők
206-233
A probléma
206-207
Az anyagi jólét
207-208
Politikai és polgári jogok
208-209
A jövedelem növekedése
209
Társadalmi összehasonlítás
209-210
Egyenlőség
210-211
Függetlenség - kölcsönös függés
211
Kulturális homogenitás
211-212
Összefoglalva
212
A módszer
212-221
Nemzeti felmérések
212-214
Mintavétel
213-214
Egyetemisták körében végzett felmérések
214
A vizsgált országok
214-215
A vizsgálatok összefoglalója
215
Az előre jelző tényezők
215-221
Vagyon
217-218
1. mérés
217
2. mérés
218
3. mérés
218
Jogok
218
1. mérés
218
2. mérés
218
3. mérés
218
Vagyoni növekedés
219
A jövedelem társadalmi összehasonlítása
219-220
1. mérés
219
2. mérés
219
3. mérés
219-220
Egyenlőség
220
1. mérés
220
2. mérés
220
3. mérés
220
Individualizmus - kollektivizmus
220-221
1. mérés
220
2. mérés
220
3. mérés
220-221
Kulturális heterogenitás
221
1. mérés
221
2. mérés
221
3. mérés
221
Az eredmények
222-229
Leíró adatok
222
Az SZJL-felmérések egyezése
222-223
Az egyes szempontokon belüli prediktív változók egyezése
224-225
A személyes jólétet előre jelző összetevők
225-226
Az alapvető szükségletek és a jövedelem
226-227
Az előre jelző tényezők egymás közötti kapcsolata
227-229
A rangkorrelációk
229
Megvitatás
229-233
A válasz
233
Howard Schuman - Cheryl Rieger - Vladas Gaidys: Kollektív emlékek az Amerikai Egyesült Államokban és Litvániában
234-251
A probléma
234-235
A vizsgálat központi kérdésfelvetése
235-237
A litvániai adatok
237-248
A módszer
239-240
Eredmények
240-242
Fontosként említett események
240-242
Generációs különbségek az emlékekben
243-248
Következtetések
248-250
A válasz
251
Gregory B. Markus: A politikai attitűdök szilárdságának és változékonyságának megfigyelése, felelevenítése és „indoklása”
252-270
A probléma
252-253
Az adatbázis
253-254
Eredmények
254-258
Az attitűdökben 1973-tól 1982-ig bekövetkezett változások
254
Az összesített attitűdök eloszlása
255
Az egyéni attitűdszint szilárdsága
255-258
A politikai attitűdök felelevenítése
258-265
A saját észlelt attitűdváltozás "indoklása"
266-268
Következtetések
268-270
A válasz
270
Baruch Fischhoff: Utólagos előrelátás: visszafelé gondolkodás?
271-280
A probléma
271-280
A válasz
280
Norbert Schwarz - Michaela Wänke - Herbert Bless: A változások szubjektív felmérése és értékelése: néhány tanulság a társadalmi kogníció vizsgálatából
281-302
A probléma
281
Bevezetés
281-282
Szisztematikus és heurisztikus folyamatok a változások szubjektív megítélésében
282-283
Szisztematikus feldolgozási stratégiák: a múlt, a jelen és a jövő megalkotása és összehasonlítása
283-295
A mentális reprezentáció megalkotása. Jellegzetességek és határok
283-287
Epizódok időtartamának értelmi megjelenítése
287-288
Az összehasonlítás művelete
289-292
A veszteségek és nyereségek viszonylagos hatása
292-293
Felülmúlja-e a társadalmi összehasonlítás az időbeli összevetés hatását?
295
Heurisztikus stratégiák alkalmazása
295-296
A változással összefüggő implicit elméletek és a múlt rekonstrukciója
296-301
A "Hogyan érzek én ezzel kapcsolatban?" heurisztika
299-301
Következtetések
301-302
A válasz
302
II. Politikai szereplők és megismerésük
303-521
William M. Runyan: Vita a pszichobiográfiáról
305-339
A probléma
305-306
Történeti vázlat
306-307
Három pszichobiográfiai megközelítés
307-311
Woodrow Wilson
307-309
Emily Dickinson
309-310
Wilhelm Reich
310-311
A pszichobiográfia meghatározása
311-312
A nem megfelelő bizonyíték kérdése
312-315
A rekonstrukció
315-316
A redukcionizmus
316-317
A gyermekkori tapasztalatok és a felnőtt viselkedés kapcsolata
317-321
A pszichológiai elmélet általánosíthatósága különböző történelmi korokra és kultúrákra
321-322
A pszichoanalitikus elmélet helye a pszichobiográfiában
322-325
Nem pszichoanalitikus megközelítések
326-331
Személyiség-lélektan
326-328
Szociálpszichológia
328
Fejlődéslélektan
328-329
További példák
330-331
A képzés
331-333
Etikai kérdések
333-337
Következtetés
338-339
A válasz
339
Robert G. L. Waite: Adolf Hitler antiszemitizmusa: történelmi és pszichoanalitikus tanulmány
340-366
A probléma
340-341
Az antiszemitizmus
341-346
Intellektuális hatások
346-348
Személyes tényezők
348-352
Projekciók
352-354
Incesztuózus megszálltottság
354-356
Szexuális perverzió
356-358
Helyettesítő Ödipusz-komplexus
359-360
Kompenzációs mechanizmusok
361-362
A zsidó ősök kérdése
362-366
A válasz
366
Fred I. Greenstein: A személyiségjellemzők halmazati hatása a politikai rendszerekre
367-381
A probléma
367-369
I. A személyiségstruktúráktól a politikai struktúráig: a kapcsolódás problémái
369-372
Személyiségstruktúrák ≠ nézetrendszer
370-371
Alapvető személyiségstruktúrák és politikai nézetek ≠ politikai viselkedés
371-372
Pszichológiai prediszpozíciók és egyéni politikai cselekedetek ≠ halmazati politikai struktúrák és folyamatok
372
II. Stratégiák a halmozódás elemzésére
372-381
A kis léptékű politikai folyamatok közvetlen megfigyelése alapján történő építkezés
373-376
A pszichológiai jellemzők gyakoriságának és a rendszer jellemzőinek összefüggése
377-378
A gyakorisági elemzés módosítása: a nem additív jelenségek figyelembevétele
379-380
Visszakövetkeztetés a rendszerek és pszichológiai követelményeik elméleti elemzéséből
380-381
III. Összefoglalás és következtetések
381
A válasz
381
Philip E. Tetlock - Anthony Tyler: Churchill kognitív és retorikai stílusa: viták a náci szándékokról és India autonómiájáról
382-399
A probléma
382-386
A módszer
386-389
"A náci Németországnak tett engedmények" esettanulmányhoz felhasznált dokumentumok
386
Az "India önrendelkezése" esettanulmányhoz felhasznált dokumentumok
387
Az integratív és kognitív komplexitás pontozása
387-389
Eredmények
389-393
A tartalomelemzés változói közötti kapcsolatok
389-390
Vita a náci Németországnak tett engedményekről
390-391
Vita India önrendelkezéséről
391-392
A magán- vagy nyilvános közlés problémája
392-393
A kognitív stílus következetességének kérdése
393
Megbeszélés
393-399
1. Kognitív struktúra politikai kontextusban
394-397
2. A személyes vonások kérdése
397-398
3. Az integratív és kognitív komplexitás közötti különbségek
398
4. Megjegyzések a jó megítéléssel kapcsolatban
398-399
A válasz
399
Donald Granberg: A politikai percepció
400-436
A probléma
400
Az inger vagy az észlelő a meghatározó a percepcióban?
401-404
Az egyensúlyelmélet
405-411
A szociális ítéletalkotás elmélete
411-417
Racionális választás, meggyőzés és percepciós torzítás
417-420
A politikai jelelmélet
420-425
A távolság észlelése
425-428
Az észlelt különbözőség és a politikai polarizáció
429-431
Politikai percepció és a viselkedés
431-434
Záró észrevételek
435-436
A válasz
436
Richard R. Lau: Politikai sémák, a jelöltek értékelése és a választói magatartás
437-464
A probléma
437
A politikai információfeldolgozás sémamodellje
438-440
A politikai sémák mérése
440-442
A séma mérőszámainak konzisztenciája és megbízhatósága
442-445
A politikai sémák mérőszámainak érvényessége
445-452
Csoportséma
445-449
Problémaséma
449-450
Személyiségséma
450
Pártséma
450-451
Megkülönbözteteő érvényesség
451-452
Politikai sémák és fogalomalkotási szintek
452-454
A politikai sémák eredete
454-456
A politikai sémák és a válsztói magatartás
456-459
Párttal való azonosulás
457
Állásponttávolságok
457
Csoporthaszon
457
A jelölt integritása
457
Politikai sémák
457
Interakciós tagok
458-459
Összefoglalás és következtetések
459-463
Függelék
463-464
A válasz
464
Jill Gabrielle Klein: A negatív információk hatása az összképre: vizsgálat a politika küzdőterén
464-486
A probléma
464-468
A módszer
468-469
Az eredmények
469-474
Összevont eredmények
469-472
Az 1984. évi választás
470
Az 1988. évi választás
470-471
Választói preferencia
471-472
Ideografikus elemzés
473-474
Összefoglalás
474-475
A negatív információs hatás az elnökjelöltekről alkotott vélemények tükrében: az 1992-es választás
475-486
Az első vizsgálat
476-483
Módszer
476-477
Vizsgálati személyek
476-477
Mérés
477
Eredmények
477-482
Összevont szintű elemzések
477-479
Ideografikus szintelemzések
479-482
Megvitatás
482-483
Második vizsgálat
483-486
A módszer
484-484
A vizsgálati személyek
484
A mérés
484
Eredmények és megvitatás
484-485
Általános megállapítások
485-486
A válasz
486
Shanto Iyengar - Victor Ottati: A politikai pszichológia kognitív nézőpontból
487-521
A probléma
487
Bevezetés
487-490
A politikai pszichológia kutatásának három korszaka
488
Személyiség és politika
488-489
Attitűdök és választás
489-490
Megismerés és információfeldolgozás
490
A választás attribúcós modelljei
491-497
A gazdasági eredmények értékelése
492-493
A felelősség attribúciói
493-494
Bizonytalanság és gazdasági szavazás
494-497
A "kiugró jelleg" hatása a közvéleményre
497-501
A televíziós hírek és a problémák "kiugró jellege"
498-500
A televíziós hírek és a problémák differenciált súlyozása a jelölt értékelésében
500-501
Az információfeldolgozás modelljei
501-519
Az információfeldolgozás az egyes problémákról való véleményformálás során
503-507
A problémával kapcsolatos üzenetek kódolása és értelmezése
503-504
Problémán belüli szerveződés
504-505
Problémák közötti szerveződés és reprezentáció
505-507
Az információ előhívása és kombinálása a véleményalkotáshoz egy politikai kérdésben
507
A jelölt értékelésének információfeldolgozási modelljei
508-515
A jelöltről szóló információ kódolása és értelmezése
508-510
A jelöltről szóló információ szerveződése
510-511
A jelölthöz kapcsolódó információ reprezentációja a hosszú távú memóriában
512-513
A jelölthöz kapcsolódó információ előhívása
513
Egységbe rendezés (integráció) és jelöltértékelés
514-515
Érzelmek és politikai ítélet
516-519
Érzelem és politikai információfeldolgozás
516-517
Megismerés és érzelem viszonya a politikai ítéletalkotás meghatározásában
517-519
Kutatási irányok a jövőben
519-521
A válasz
521
III. Politikai attitűd - megismerés - érzelem
523-784
G. Murphy - R. Likert: Egy attitűdmérő eljárás
525-562
A probléma
525
Véleményfelmérő kérdőív
525-539
Az attitűd általánosságának problematikája
539-542
Az eljárás
542-544
Az attitűdskála
544-551
Nemzetköziségskála
544-547
Imperializmusskála
547-549
Négerskála
549-551
Az értékelő eljárás szigmamódszere
551-554
Az egyszerűsített mérési eljárás
554-555
Pszichológiai magyarázat
555-558
Összefoglalás (részlet)
558
A gazdasággal foglalkozó skála
559-561
A teljes radikalizmus fogalma
561-562
A válasz
562
F. N. Kerlinger: A liberalizmus és konzervativizmus mérése: áttekintés
563-571
A probléma
563
Attitűdskála-gyűjtemények
563-564
Strukturális és faktoranalitikus vizsgálatok
564-571
Kerr
564
Ferguson
565
Eysenck
565-567
Wilson
567-568
Comrey és Newmeyer
568-571
A válasz
571
Susan T. Fiske - Richard R. Lau - Richard A. Smith: A politikai jártasság típusai és hatásaik
572-585
A probléma
572-573
Mi a politikai jártasság és hogyan operacionalizálható?
573-575
Hogyan segíti a politikai jártasság a megértést?
575-576
Módszer
576-578
Résztvevők
576
Eljárás
576-578
A kérdőívek
577
Az újságcikkek
577-578
Megjegyzés
578
Eredmények
579-583
A jártasságban megmutatkozó egyéni eltérések
579-580
Az információfeldolgozás hatékonysága és eredményessége
580
A politikai jártasság hatásai a politikai információfeldolgozásra
580-583
Az adatok értékelése
584-585
A válasz
585
Jason Young - Cynthia J. Thomsen - Eugene Borgida - John L. Sullivan, John H. Aldrich: Amikor az önérdek számít. A konstruktum-hozzáférhetőség szerepe a politikai gondolkodásban
586-607
A probléma
586-589
A módszer
589-594
Áttekintés
589-590
A kísérleti személyek
590
A problémameghatározó tapasztalat előzetes tesztelése
590-591
Előhangolás
591-592
A függő változók
592-594
A törvényjavaslat-változó
592-593
Forgatókönyv-változók
593-594
Forgatókönyvskálák
594
Eredmények
594-601
Törvényjavaslat-változók
594-596
Forgatókönyv-változók
596-600
lőhangolás vagy meggyőzés?
600-601
Megbeszélés
601-606
"A" függelék
606
Forgatókönyv-ingeranyagok
606
Környezetvédelmi forgatókönyv
606
Szociálpolitikai forgatókönyv
606
"B" függelék
606-607
Érvek a forgatókönyv-ingeranyagokhoz
606-607
Környezetvédelmi forgatókönyv
606-607
A válasz
607
David 0. Sears: Szimbolikus politika. Társadalom-lélektani elmélet
608-638
A probléma
608-609
Demokráciaelmélet és az emberi természet
609-611
A szimbolikus politika korábbi változatai
611-614
A Murray Edelman-féle szimbolikus politika
611-614
A politikai viselkedés empirikus kutatása
613-614
A szimbolikus politikai pszichológiai elmélete
614-616
Szimbolikus prediszpozíciók
616-627
A szimbolikus jelentés
618-621
A szimbolikus jelentés változása
621-626
Keretbe foglalás a médiában
621-622
Felketünk-e új prediszpozíciókat?
622-623
A prediszpozíció hozzáillesztése a szimbolikus jelentéshez
624-626
Szimbolikus feldolgozás
626-627
Alternatív pszichológiai elméletek
627-630
Motivációs elméletek
628-629
Ésszerű választás
629
Kognitív fösvénység
630
Az attitűdök hozzáférhetősége
630-634
Előhangolás
631
Tartós hozzáférhetőség
632
Automatikus feldolgozás
632-634
Alkalmazás a tömegpolitikában
634-637
Néhány következtetés
637-638
A válasz
638
William H. Riker: A racionális döntések elméletének politikai pszichológiája
639-657
A probléma
639
Tudomány és elmélet
639-640
A racionális döntéselmélet
640-641
A racionális döntésmodell és a politikaelmélet
641-644
A hasznosságelmélet szerepe a racionális döntések modelljeiben
644-647
A várható haszon hiányosságainak felnagyítása
647-651
Az emberi célok változatossága, komplexitása és a racionális döntés elmélete
651-655
Függelék
655-657
Caddy, William Robert
655
Bolden, Paul L.
655-656
Carr, Chris
656-657
A válasz
657
Donald R. Kinder: Értelem és érzelem az amerikai politikai életben
658-689
A probléma
658-661
Affektív válasz politikai személyekre: az elnökjelöltek támogatottságának érzelmi alapjai
661-666
Affektív válasz politikai kérdésekre: az érzelmek erőssége és a politikai meggyőződés
666-672
Eseményekre adott érzelmi reakció: az Öböl-háború következményei
673-686
A háborúval kapcsolatos érzelmi reakciók mintázata
674-677
A háborúval kapcsolatos érzelmek előzményei
677-681
A háborúval kapcsolatos érzelmi reakciók következményei
681-686
Következtetések
686-689
A válasz
689
Hunyady György: Utószó
691-694
A politikai pszichológia exportja: amit mi tudunk és ők nem
691-694
Irodalom
694
Bibliográfia
695-763
Névmutató
764-780
Tárgymutató
781-784
Hátsó borító