Történeti és politikai pszichológia corvina logo

Szerkesztő: Hunyady György
További szerzők: McGuire, W.J.; Münsterberg, H.; Gergen, K.J.; Hunyady György ; Staub, Ervin; Feierabend, Ivo K.; Feierabend, Rosalind L.; Nesvold, Betty A.; Sidanius, Jim; Pratto, Felicia; Tetlock, Philip E.; Peterson, Randall S.; McGuire, Charles; Chang, Shi-Je; Feld, Peter; Diener, Ed; Diener, Marissa; Diener, Carol; Schuman, Howard; Rieger, Cheryl; Gaidys, Vladas; Markus, Gregory B.; Fischhoff, Baruch; Schwarz, Norbert; Wänke, Michaela; Bless, Herbert; Runyan, William M.; Waite, Robert G.L.; Greenstein, Fred I.; Tetlock, Phillip E.; Tyler, Anthony; Granberg, Donald; Lau, Richard L.; Klein, Jill Gabrielle; Iyengar, Shanto; Ottati, Victor; Murphy, G.; Likert, R.; Kerlinger, F.N.; Fiske, Susan T.; Smith, Richard A.; Young, Jason; Thomsen, Cynthia J.; Borgida, Eugene; Sullivan, John L.; Aldrich, John H.; Sears, David O.; Riker, William H.; Kinder, Donald R.
Cím: Történeti és politikai pszichológia
Sorozatcím: Osiris tankönyvek, 1218-9855
Fordítók: Bíró Balázs; Bíró Gábor; Borgos Anna; Borsodi Ágnes; Danczi Csaba; Gonda Xénia; Huller Ervin; Hunyady Orsolya; Karácsonyi András; Kiss Paszkál; Kugler Judit; Kustos Ferenc; László Zsuzsa; Mészáros Anita; Nádasdy Nóra; Somogyi Mónika; Szabó Judit; Szántó Regina; Tamaska Tünde; Tihanyi Rita; Torma Judit; Vadász Eszter; Vass István
Megjelenési adatok: Osiris Kiadó, Budapest, 1998. | ISSN: 1218-9855 | ISBN: 963-379-425-0

coverimage Kialakult egy tudományág, amely szakmai és közérdeklődésre tarthat számot a társadalmilag és politikailag megváltozott Magyarországon, de itt még nagyrészt csak hírből ismerjük. A pszichológia egy (vagy mondjuk másfél) szakágának tekinthető a politikai pszichológia, amely az intézményesedés minden jelét felmutatja a tudomány nemzetközi világában: társasága, tanácskozásai, folyóiratai, könyv-, sőt könyvsorozat-kiadása, összefoglaló kézikönyvei, kurzusai és nyári egyetemei mind vannak, mégpedig szaporodó számban. Erre is kitér ERVIN STAUB professzornak, a nemzetközi társaság magyarországi származású alelnökének ajánlása, amelyet a jelen kötet elé írt, és amit az alábbiakban itt közlünk. Az intézményesedés megnyilatkozási forma, egzisztenciális támasz, a folytonosság biztosítéka, aminek alapját, tartalmát és perspektíváját az a szellemi fejlemény adja, hogy szükség és lehetőség van a társadalom politikai szférájának szakszerű és rendszeres pszichológiai tanulmányozására. Ez több okból is szükségesnek bizonyult. Egyrészt a hivatásszerűen gyakorolt és magas fokon szervezett politika - mint megannyi más munkaterület - hatékonyabb és tudatosabb működéséhez méltán igényli a pszichológiai elemzési szempontokat, elvi általánosságú és gyakorlati jellegű tanácsokat. Ennek a nézőpontnak a fontosságát csak kiemeli, hogy milyen - nyilvánvaló - jelentősége van a politikai folyamatokban a személyes érintkezésnek s magának a politikai közszereplőnek. A politikus személyisége egy hatalmi erőtérben jelenik meg, de személyes mondandójával, gondolkodás- és magatartásmódjával, értéktörekvéseivel tovább formálja azt. Másrészt a demokratikus berendezkedésű társadalmakban - mondhatni definíciószerűen - a meghatározó a népakarat. Ennek természetével nem egy tudomány foglalkozik és foglalkozhat joggal, ezek között helye van a pszichológiának is, amely a maga alapvetően empirikus módján próbálja megragadni ezt a sokak megfontolásaiból, érzéseiből és döntéseiből szövődő társadalmi irányvételt. A sokak tudatában megjelenő közös tartalmak és a sokakat megosztó nézetkülönbségek mibenléte módszeres elemzéssel tárható fel, leírásuk ambícióját csak felerősíti az a gyakorlati érdek és szándék, hogy a vetélkedő politikai törekvések közötti perdöntő választások szempontjait, motívumait, aktivitási szintjét előre lehessen látni, nóta bene ezen előrelátás alapján így vagy úgy még befolyásolni lehessen. Harmadrészt a hatalom demokratikus keretein és gyakorlásán túl, történeti léptékben és társadalmi méretekben jelen volt és jelentkezik újra meg újra a jogintézményeket korlátozó vagy félresöprő más típusú politika: a tekintélyelvű berendezkedés hierarchiájától az érzelmi elfogultságokat és hullámveréseket meglovagoló szélsőséges mozgalmakig. A társadalmi konfliktusok elfojtásának és szításának ez a dinamikája, a maga nemegyszer kirívó cselekményeivel és patologikus szereplőivel, méltán tarthat igényt a pszichológus figyelmére, boncnoki éleslátására, terápiás javaslataira.
Kategóriák: Politikatudomány, Pszichológia, Történelem
Tárgyszavak: Szociálpszichológia, Politikai attitűd, Történelem
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
7-9
Hunyady György - Előszó
11-16
   A politikai pszichológia importja: amit ők tudnak és mi nem
11-15
   A szerkesztő köszönetnyilvánítása
15-16
   Irodalom
16
Ervin Staub - Ajánlás avagy: alapvető új kutatási területek jelentek meg
17-19
William J. McGuire - A poli-pszi kapcsolat: egy hosszú történet három szakasza
20-41
   Az 1940-1950-es évek: a személyiség és kultúra korszaka
21-30
      A személyiség és a kultúra korszakának jellegzetességei (1940-1950)
24-26
         Elméleti preferenciák
24-25
         Tematikus preferenciák
25-26
         Módszertani preferenciák
26
      A személyiség és kultúra korszakának jelentős eredményei (1940-1950)
26-30
         Mikroszintű humanisztikus életút-ábrázolás
27
         A nemzeti karakter humanisztikus megközelítési makroszinten
27-28
         Mikroszintű tudományos vizsgálódások
28-29
         Makroszintű tudományos vizsgálatok
29-30
   Az 1960-1970-es évek, az attitűd és a választói magatartás korszaka
30-37
      Az "attitűdök korszakának" jellegzetességei (1960-1970)
31-33
         Elméleti preferenciák
31-32
         Tematikus preferenciák
32
         Módszertani preferenciák
33
      A politikai attitűd korszakának jelentős eredményei (1960-1970)
33-37
         Mikroszintű humanisztikus vizsgálatok
34
         Makroszintű humanisztikus vizsgálatok
34-35
         Mikroszintű tudományos vizsgálatok
35-36
         Makroszintű tudományos vizsgálatok
36-37
   Az 1980-1990-es évek, a politikai kogníció és a döntéselméletek korszaka
37-39
      A politikai ideológia korszakának jellegzetességei (1980-1990)
37-38
      A politikai ideológia korszakának jelentős eredményei (1980-1990)
38-39
         Mikroszintű humanisztikus eredmények
38
         Makroszintű humanisztikus eredmények
39
         Mikroszintű tudományos eredmények
39
         Makroszintű tudományos eredmények
39
   Jövőbeni irányok
40-41
      Az interdiszciplináris munka résztvevői
40-41
      Egy lehetséges negyedik korszak
41
I. Történelmi szituációk és perspektívák
43-302
   Hugo Münsterberg: Pszichológia és történelem
45-57
      A probléma
45-57
      A válasz
57
   William J. McGuire: Történeti adatok használata a pszichológiában: jegyzetek Münsterbergről
58-66
      A probléma
58
      Tudományfilozófiai kérdések
58-62
         Az alternatív ismeretelméletek
59-60
            Münsterberg fenomenológiája
59
            McGuire perspektivizmusa
59-60
         A pszichológia, a történelem és más tudományok kapcsolata
60-62
            Münsterberg 2x2-es osztályozása
60
            McGuire alternatív 2x2-es rendszere
61-62
      Törekvés a pszichológia és a történelem szimbiotikus működésére
62-63
         Múltbeli eredmények
62
         A kulturális felvirágzás pszichohistorikus vizsgálata
62-63
         A társadalmi konfliktusok pszichohistorikus vizsgálata
63
      Ígéretes fejlődés a történeti adatok felhasználásában
63-65
         Fejlemények a történeti idősoros adatok archiválásában
64-65
         A történeti adatok elemzésének újabb módszerei
65
      A válasz
66
   Kenneth J. Gergen: Bevezetés a történeti szociálpszichológiába
67-89
      A probléma
67
      Az egyidejűtől a történetiig
67-70
      Az idői metszetektől az időben kiterjesztett modellekig
70-73
      A jelenségek állandóságától az időbeni feltételességéig
73-76
      A történeti szociálpszichológia megjelenése
76-81
      Kutatási formák a történeti szociálpszichológiában
82-85
      A történeti szociálpszichológia intellektuális összefüggései
85-88
      Összefoglalás
89
      A válasz
89
   Ervin Staub: Az erőszak társadalmi-kulturális gyökerei
90-115
      A probléma
90
      Példák a népirtásra és a mai fiatalkori erőszakra az Egyesült Államokban
90-115
         A népirtás mint erőszakforma eredetének rövid áttekintése
91-94
         A csoporterőszak valószínűségét befolyásoló kulturális sajátosságok
94-99
            A lebecsülés története
94-95
            A tekintélyorientáció
95
            Monolitikus versus pluralisztikus kultúrák
95-96
            A csoporténfogalmak
96-97
            Az agresszió története
97
            Az elemi szükségletek kielégítésének szintje és módjai
97-98
            Az ideológia kiválasztása
98
            A fiatalkori erőszak
98-99
         Az agresszió szocializációs és tapasztalati forrásai
99-101
            A gondoskodás hiánya, elhanyagoltság, elutasítás és szigorú bánásmód
99
            A struktúra és irányítás hiánya
100
            Az erőszak megfigyelése
100
            Korlátozó családok
100
            Önszocializáció
101
         Az agresszióhoz vezető szocializáció és az agresszív tapasztalatok társadalmi-kulturális forrásai
101-102
            Nehéz életkörülmények
101-102
         A nehéz életkörülmények és a kultúra hatásai a gyermekek szocializációjára és tapasztalataira
102-110
            Nyers bánásmód, korlátozott irányítás
102-103
            A gyermekekről alkotott negatív nézetek
103
            Nézetek a férfiasságról
103-104
            Szegénység, előítélet és diszkrimináció
104-105
            A fekete kultúra és a társadalom egésze
105-107
            A galerik és az alapvető, valamint a fejlődési szükségletek kielégítése
107-108
            Kisebbségi kultúrák
108-109
            Egy mind erőszakosabbá váló kultúra kialakulása az Amerikai Egyesült Államokban
109-110
         A hasonlóságok és különbözőségek összefoglalása
110-112
            Az agresszió eredete: áttekintés és összehasonlítás
110-112
         Az agresszió leküzdése: mint együttes pszichológiai-társadalmi feladat
112-115
            A lebecsülés leküzdése és a "mi" határainak kiterjesztése
112-113
            Az egyének ellenállásának erősítése a romboló csoportcélkitűzésekkel és -eljárásokkal szemben
113
            Szülői tréning
113
            Gondoskodó iskolák létrehozása
113-114
            A szülők életkörülményeinek javítása
114
            A jelenlevők potenciális szerepének és erejének egyéni és csoportos tudatosítása
114
            A kisebbségi csoportok által elszenvedett régi sérelmekből eredő kulturális gyengeségek enyhítése
114
            A konstruktív szemlélet igénye
115
      A válasz
115
   Ivo K. Feierabend - Rosalind L. Feierabend - Betty A. Nesvold: Társadalmi változás és politikai erőszak: nemzetközi minták
116-129
      A probléma
116-117
      Változás, szisztematikus frusztráció és agresszió
117-119
      A társadalmi változás és elégedetlenség mintái
119-125
      A hagyományos és a modern összeütközése
125-127
      A modernizáció folyamata
127-129
      A válasz
129
   Jim Sidanius - Felicia Pratto: Az elnyomás elkerülhetetlensége és a szociális dominancia dinamikája
130-164
      A probléma
130-135
      A szociális dominancia elmélete és más modellek
136-138
         A kétérték-elmélet
136
         A szociális identitás és a lefelé hasonlítás elméletei
136-137
         Valós csoportkonfliktus-elmélet
137-138
      Empirikus igazolás
138
      Egyszerű kiindulás: az etnikai státus és a társadalmi rang bemutatása
139-142
         Önértékelés és társadalmi státus
140
         Kasztfenntartási irányultság, a nem és az etnikum
140-142
      A férfiak kasztfenntartási irányultságának nemzetközi összehasonlítása
142-150
         Az ideológiai aránytalanság
144-147
         Strukturális aránytalanság és politikai pártválasztás
147-148
         A strukturális aránytalanság, az engedelmesség és a terror gyakorlata
149-150
      A szociális dominanciaelméletben feltételezett további ok-okozati összefüggések vizsgálata
150-159
         Kísérleti bemutatás
154-158
         A politikai konzervativizmus és a rasszizmus összefüggése
158-159
      A szociális dominancia elméletének összefoglalása és további következtetések
159-164
         Távolabbi következtetések
160-164
      A válasz
164
   Philip E. Tetlock - Randall S. Peterson - Charles McGuire - Shi-Jie Chang - Peter Feld: A politikai csoportok dinamikájának mérése: a csoportgondolkodás modelljének vizsgálata
165-205
      A probléma
165-168
      A GDQS
168-171
         A közös, leíró nyelvezet kidolgozása
169
         Standardizált mértékrendszer kialakítása
170-171
      A módszer
171-177
         A mérőeszköz kifejlesztése
171-172
         A folyamatjelző skálák
172
         Elméleti ideáltípusok
172-173
         A csoportgondolkodásról alkotott oksági modell alapelemei
173-174
         Janis kiinduló Q-rendezése, 1982
174
         Más forrásokból származó felmérések Q-rendezéssel
174-176
         A Q-rendezési eljárás
176-177
      Eredmények
177-186
         A Q-rendezés módszerének megbízhatósága
177-178
         A folyamatjelző skálák közötti korrelációk
178-179
         A csoportgondolkodási modell történelmi támpontjai
180-183
            A történelmi csoportok és elméleti ideáltípusok összehasonlítása
182
            Új történelmi esetek osztályozása
182-183
         A csoportgondolkodási modell belső oki kapcsolatainak vizsgálata
183-186
      Megbeszélés
186-193
         A csoportgondolkodási modell történelmi bizonyítékai
186-191
         A csoportgondolkodási modell oki struktúrájának implikációi
191-192
         A GDQS módszerére vonatkozó következtetések
192-193
      A csoportgondolkodás vizsgálata
194-205
         A függelék
194-203
            A csoportdinamikai Q-rendezés tételei
194-203
         B függelék
204-205
            A 12 elméleti ideáltípus szélsőségesen jellemző tételei
204-205
      A válasz
205
   Ed Diener - Marissa Diener - Carol Diener: A nemzetek szubjektív jólétét előre jelző tényezők
206-233
      A probléma
206-207
      Az anyagi jólét
207-208
      Politikai és polgári jogok
208-209
         A jövedelem növekedése
209
      Társadalmi összehasonlítás
209-210
      Egyenlőség
210-211
      Függetlenség - kölcsönös függés
211
      Kulturális homogenitás
211-212
      Összefoglalva
212
      A módszer
212-221
         Nemzeti felmérések
212-214
            Mintavétel
213-214
         Egyetemisták körében végzett felmérések
214
         A vizsgált országok
214-215
         A vizsgálatok összefoglalója
215
         Az előre jelző tényezők
215-221
            Vagyon
217-218
               1. mérés
217
               2. mérés
218
               3. mérés
218
            Jogok
218
               1. mérés
218
               2. mérés
218
               3. mérés
218
            Vagyoni növekedés
219
            A jövedelem társadalmi összehasonlítása
219-220
               1. mérés
219
               2. mérés
219
               3. mérés
219-220
            Egyenlőség
220
               1. mérés
220
               2. mérés
220
               3. mérés
220
            Individualizmus - kollektivizmus
220-221
               1. mérés
220
               2. mérés
220
               3. mérés
220-221
            Kulturális heterogenitás
221
               1. mérés
221
               2. mérés
221
               3. mérés
221
      Az eredmények
222-229
         Leíró adatok
222
         Az SZJL-felmérések egyezése
222-223
         Az egyes szempontokon belüli prediktív változók egyezése
224-225
         A személyes jólétet előre jelző összetevők
225-226
         Az alapvető szükségletek és a jövedelem
226-227
         Az előre jelző tényezők egymás közötti kapcsolata
227-229
         A rangkorrelációk
229
      Megvitatás
229-233
      A válasz
233
   Howard Schuman - Cheryl Rieger - Vladas Gaidys: Kollektív emlékek az Amerikai Egyesült Államokban és Litvániában
234-251
      A probléma
234-235
      A vizsgálat központi kérdésfelvetése
235-237
      A litvániai adatok
237-248
         A módszer
239-240
         Eredmények
240-242
            Fontosként említett események
240-242
         Generációs különbségek az emlékekben
243-248
      Következtetések
248-250
      A válasz
251
   Gregory B. Markus: A politikai attitűdök szilárdságának és változékonyságának megfigyelése, felelevenítése és „indoklása”
252-270
      A probléma
252-253
      Az adatbázis
253-254
      Eredmények
254-258
         Az attitűdökben 1973-tól 1982-ig bekövetkezett változások
254
         Az összesített attitűdök eloszlása
255
         Az egyéni attitűdszint szilárdsága
255-258
      A politikai attitűdök felelevenítése
258-265
      A saját észlelt attitűdváltozás "indoklása"
266-268
      Következtetések
268-270
      A válasz
270
   Baruch Fischhoff: Utólagos előrelátás: visszafelé gondolkodás?
271-280
      A probléma
271-280
      A válasz
280
   Norbert Schwarz - Michaela Wänke - Herbert Bless: A változások szubjektív felmérése és értékelése: néhány tanulság a társadalmi kogníció vizsgálatából
281-302
      A probléma
281
      Bevezetés
281-282
      Szisztematikus és heurisztikus folyamatok a változások szubjektív megítélésében
282-283
      Szisztematikus feldolgozási stratégiák: a múlt, a jelen és a jövő megalkotása és összehasonlítása
283-295
         A mentális reprezentáció megalkotása. Jellegzetességek és határok
283-287
         Epizódok időtartamának értelmi megjelenítése
287-288
         Az összehasonlítás művelete
289-292
         A veszteségek és nyereségek viszonylagos hatása
292-293
         Felülmúlja-e a társadalmi összehasonlítás az időbeli összevetés hatását?
295
      Heurisztikus stratégiák alkalmazása
295-296
      A változással összefüggő implicit elméletek és a múlt rekonstrukciója
296-301
         A "Hogyan érzek én ezzel kapcsolatban?" heurisztika
299-301
      Következtetések
301-302
      A válasz
302
II. Politikai szereplők és megismerésük
303-521
   William M. Runyan: Vita a pszichobiográfiáról
305-339
      A probléma
305-306
      Történeti vázlat
306-307
      Három pszichobiográfiai megközelítés
307-311
         Woodrow Wilson
307-309
         Emily Dickinson
309-310
         Wilhelm Reich
310-311
      A pszichobiográfia meghatározása
311-312
      A nem megfelelő bizonyíték kérdése
312-315
      A rekonstrukció
315-316
      A redukcionizmus
316-317
      A gyermekkori tapasztalatok és a felnőtt viselkedés kapcsolata
317-321
      A pszichológiai elmélet általánosíthatósága különböző történelmi korokra és kultúrákra
321-322
      A pszichoanalitikus elmélet helye a pszichobiográfiában
322-325
      Nem pszichoanalitikus megközelítések
326-331
         Személyiség-lélektan
326-328
         Szociálpszichológia
328
         Fejlődéslélektan
328-329
         További példák
330-331
      A képzés
331-333
      Etikai kérdések
333-337
      Következtetés
338-339
      A válasz
339
   Robert G. L. Waite: Adolf Hitler antiszemitizmusa: történelmi és pszichoanalitikus tanulmány
340-366
      A probléma
340-341
      Az antiszemitizmus
341-346
      Intellektuális hatások
346-348
      Személyes tényezők
348-352
      Projekciók
352-354
      Incesztuózus megszálltottság
354-356
      Szexuális perverzió
356-358
      Helyettesítő Ödipusz-komplexus
359-360
      Kompenzációs mechanizmusok
361-362
      A zsidó ősök kérdése
362-366
      A válasz
366
   Fred I. Greenstein: A személyiségjellemzők halmazati hatása a politikai rendszerekre
367-381
      A probléma
367-369
      I. A személyiségstruktúráktól a politikai struktúráig: a kapcsolódás problémái
369-372
         Személyiségstruktúrák ≠ nézetrendszer
370-371
         Alapvető személyiségstruktúrák és politikai nézetek ≠ politikai viselkedés
371-372
         Pszichológiai prediszpozíciók és egyéni politikai cselekedetek ≠ halmazati politikai struktúrák és folyamatok
372
      II. Stratégiák a halmozódás elemzésére
372-381
         A kis léptékű politikai folyamatok közvetlen megfigyelése alapján történő építkezés
373-376
         A pszichológiai jellemzők gyakoriságának és a rendszer jellemzőinek összefüggése
377-378
         A gyakorisági elemzés módosítása: a nem additív jelenségek figyelembevétele
379-380
         Visszakövetkeztetés a rendszerek és pszichológiai követelményeik elméleti elemzéséből
380-381
      III. Összefoglalás és következtetések
381
         A válasz
381
   Philip E. Tetlock - Anthony Tyler: Churchill kognitív és retorikai stílusa: viták a náci szándékokról és India autonómiájáról
382-399
      A probléma
382-386
      A módszer
386-389
         "A náci Németországnak tett engedmények" esettanulmányhoz felhasznált dokumentumok
386
         Az "India önrendelkezése" esettanulmányhoz felhasznált dokumentumok
387
         Az integratív és kognitív komplexitás pontozása
387-389
      Eredmények
389-393
         A tartalomelemzés változói közötti kapcsolatok
389-390
         Vita a náci Németországnak tett engedményekről
390-391
         Vita India önrendelkezéséről
391-392
         A magán- vagy nyilvános közlés problémája
392-393
         A kognitív stílus következetességének kérdése
393
      Megbeszélés
393-399
         1. Kognitív struktúra politikai kontextusban
394-397
         2. A személyes vonások kérdése
397-398
         3. Az integratív és kognitív komplexitás közötti különbségek
398
         4. Megjegyzések a jó megítéléssel kapcsolatban
398-399
      A válasz
399
   Donald Granberg: A politikai percepció
400-436
      A probléma
400
      Az inger vagy az észlelő a meghatározó a percepcióban?
401-404
      Az egyensúlyelmélet
405-411
      A szociális ítéletalkotás elmélete
411-417
      Racionális választás, meggyőzés és percepciós torzítás
417-420
      A politikai jelelmélet
420-425
      A távolság észlelése
425-428
      Az észlelt különbözőség és a politikai polarizáció
429-431
      Politikai percepció és a viselkedés
431-434
      Záró észrevételek
435-436
      A válasz
436
   Richard R. Lau: Politikai sémák, a jelöltek értékelése és a választói magatartás
437-464
      A probléma
437
      A politikai információfeldolgozás sémamodellje
438-440
      A politikai sémák mérése
440-442
      A séma mérőszámainak konzisztenciája és megbízhatósága
442-445
      A politikai sémák mérőszámainak érvényessége
445-452
         Csoportséma
445-449
         Problémaséma
449-450
         Személyiségséma
450
         Pártséma
450-451
         Megkülönbözteteő érvényesség
451-452
      Politikai sémák és fogalomalkotási szintek
452-454
      A politikai sémák eredete
454-456
      A politikai sémák és a válsztói magatartás
456-459
         Párttal való azonosulás
457
         Állásponttávolságok
457
         Csoporthaszon
457
         A jelölt integritása
457
         Politikai sémák
457
         Interakciós tagok
458-459
      Összefoglalás és következtetések
459-463
      Függelék
463-464
      A válasz
464
   Jill Gabrielle Klein: A negatív információk hatása az összképre: vizsgálat a politika küzdőterén
464-486
      A probléma
464-468
      A módszer
468-469
      Az eredmények
469-474
         Összevont eredmények
469-472
            Az 1984. évi választás
470
            Az 1988. évi választás
470-471
            Választói preferencia
471-472
         Ideografikus elemzés
473-474
      Összefoglalás
474-475
      A negatív információs hatás az elnökjelöltekről alkotott vélemények tükrében: az 1992-es választás
475-486
         Az első vizsgálat
476-483
            Módszer
476-477
               Vizsgálati személyek
476-477
               Mérés
477
            Eredmények
477-482
               Összevont szintű elemzések
477-479
               Ideografikus szintelemzések
479-482
            Megvitatás
482-483
         Második vizsgálat
483-486
            A módszer
484-484
               A vizsgálati személyek
484
               A mérés
484
            Eredmények és megvitatás
484-485
            Általános megállapítások
485-486
      A válasz
486
   Shanto Iyengar - Victor Ottati: A politikai pszichológia kognitív nézőpontból
487-521
      A probléma
487
      Bevezetés
487-490
         A politikai pszichológia kutatásának három korszaka
488
         Személyiség és politika
488-489
         Attitűdök és választás
489-490
         Megismerés és információfeldolgozás
490
      A választás attribúcós modelljei
491-497
         A gazdasági eredmények értékelése
492-493
         A felelősség attribúciói
493-494
         Bizonytalanság és gazdasági szavazás
494-497
      A "kiugró jelleg" hatása a közvéleményre
497-501
         A televíziós hírek és a problémák "kiugró jellege"
498-500
         A televíziós hírek és a problémák differenciált súlyozása a jelölt értékelésében
500-501
      Az információfeldolgozás modelljei
501-519
         Az információfeldolgozás az egyes problémákról való véleményformálás során
503-507
            A problémával kapcsolatos üzenetek kódolása és értelmezése
503-504
            Problémán belüli szerveződés
504-505
            Problémák közötti szerveződés és reprezentáció
505-507
            Az információ előhívása és kombinálása a véleményalkotáshoz egy politikai kérdésben
507
         A jelölt értékelésének információfeldolgozási modelljei
508-515
            A jelöltről szóló információ kódolása és értelmezése
508-510
            A jelöltről szóló információ szerveződése
510-511
            A jelölthöz kapcsolódó információ reprezentációja a hosszú távú memóriában
512-513
            A jelölthöz kapcsolódó információ előhívása
513
            Egységbe rendezés (integráció) és jelöltértékelés
514-515
         Érzelmek és politikai ítélet
516-519
            Érzelem és politikai információfeldolgozás
516-517
            Megismerés és érzelem viszonya a politikai ítéletalkotás meghatározásában
517-519
      Kutatási irányok a jövőben
519-521
      A válasz
521
III. Politikai attitűd - megismerés - érzelem
523-784
   G. Murphy - R. Likert: Egy attitűdmérő eljárás
525-562
      A probléma
525
      Véleményfelmérő kérdőív
525-539
      Az attitűd általánosságának problematikája
539-542
      Az eljárás
542-544
      Az attitűdskála
544-551
         Nemzetköziségskála
544-547
         Imperializmusskála
547-549
         Négerskála
549-551
      Az értékelő eljárás szigmamódszere
551-554
      Az egyszerűsített mérési eljárás
554-555
      Pszichológiai magyarázat
555-558
      Összefoglalás (részlet)
558
      A gazdasággal foglalkozó skála
559-561
      A teljes radikalizmus fogalma
561-562
      A válasz
562
   F. N. Kerlinger: A liberalizmus és konzervativizmus mérése: áttekintés
563-571
      A probléma
563
      Attitűdskála-gyűjtemények
563-564
      Strukturális és faktoranalitikus vizsgálatok
564-571
         Kerr
564
         Ferguson
565
         Eysenck
565-567
         Wilson
567-568
         Comrey és Newmeyer
568-571
      A válasz
571
   Susan T. Fiske - Richard R. Lau - Richard A. Smith: A politikai jártasság típusai és hatásaik
572-585
      A probléma
572-573
      Mi a politikai jártasság és hogyan operacionalizálható?
573-575
      Hogyan segíti a politikai jártasság a megértést?
575-576
      Módszer
576-578
         Résztvevők
576
         Eljárás
576-578
            A kérdőívek
577
            Az újságcikkek
577-578
            Megjegyzés
578
      Eredmények
579-583
         A jártasságban megmutatkozó egyéni eltérések
579-580
         Az információfeldolgozás hatékonysága és eredményessége
580
         A politikai jártasság hatásai a politikai információfeldolgozásra
580-583
      Az adatok értékelése
584-585
      A válasz
585
   Jason Young - Cynthia J. Thomsen - Eugene Borgida - John L. Sullivan, John H. Aldrich: Amikor az önérdek számít. A konstruktum-hozzáférhetőség szerepe a politikai gondolkodásban
586-607
      A probléma
586-589
      A módszer
589-594
         Áttekintés
589-590
         A kísérleti személyek
590
         A problémameghatározó tapasztalat előzetes tesztelése
590-591
         Előhangolás
591-592
         A függő változók
592-594
            A törvényjavaslat-változó
592-593
            Forgatókönyv-változók
593-594
            Forgatókönyvskálák
594
      Eredmények
594-601
         Törvényjavaslat-változók
594-596
         Forgatókönyv-változók
596-600
         lőhangolás vagy meggyőzés?
600-601
      Megbeszélés
601-606
      "A" függelék
606
         Forgatókönyv-ingeranyagok
606
            Környezetvédelmi forgatókönyv
606
            Szociálpolitikai forgatókönyv
606
      "B" függelék
606-607
         Érvek a forgatókönyv-ingeranyagokhoz
606-607
            Környezetvédelmi forgatókönyv
606-607
      A válasz
607
   David 0. Sears: Szimbolikus politika. Társadalom-lélektani elmélet
608-638
      A probléma
608-609
      Demokráciaelmélet és az emberi természet
609-611
      A szimbolikus politika korábbi változatai
611-614
         A Murray Edelman-féle szimbolikus politika
611-614
            A politikai viselkedés empirikus kutatása
613-614
      A szimbolikus politikai pszichológiai elmélete
614-616
      Szimbolikus prediszpozíciók
616-627
         A szimbolikus jelentés
618-621
         A szimbolikus jelentés változása
621-626
            Keretbe foglalás a médiában
621-622
            Felketünk-e új prediszpozíciókat?
622-623
            A prediszpozíció hozzáillesztése a szimbolikus jelentéshez
624-626
         Szimbolikus feldolgozás
626-627
      Alternatív pszichológiai elméletek
627-630
         Motivációs elméletek
628-629
         Ésszerű választás
629
         Kognitív fösvénység
630
      Az attitűdök hozzáférhetősége
630-634
         Előhangolás
631
         Tartós hozzáférhetőség
632
         Automatikus feldolgozás
632-634
      Alkalmazás a tömegpolitikában
634-637
      Néhány következtetés
637-638
      A válasz
638
   William H. Riker: A racionális döntések elméletének politikai pszichológiája
639-657
      A probléma
639
      Tudomány és elmélet
639-640
      A racionális döntéselmélet
640-641
      A racionális döntésmodell és a politikaelmélet
641-644
      A hasznosságelmélet szerepe a racionális döntések modelljeiben
644-647
      A várható haszon hiányosságainak felnagyítása
647-651
      Az emberi célok változatossága, komplexitása és a racionális döntés elmélete
651-655
      Függelék
655-657
         Caddy, William Robert
655
         Bolden, Paul L.
655-656
         Carr, Chris
656-657
      A válasz
657
   Donald R. Kinder: Értelem és érzelem az amerikai politikai életben
658-689
      A probléma
658-661
      Affektív válasz politikai személyekre: az elnökjelöltek támogatottságának érzelmi alapjai
661-666
      Affektív válasz politikai kérdésekre: az érzelmek erőssége és a politikai meggyőződés
666-672
      Eseményekre adott érzelmi reakció: az Öböl-háború következményei
673-686
         A háborúval kapcsolatos érzelmi reakciók mintázata
674-677
         A háborúval kapcsolatos érzelmek előzményei
677-681
         A háborúval kapcsolatos érzelmi reakciók következményei
681-686
      Következtetések
686-689
      A válasz
689
   Hunyady György: Utószó
691-694
      A politikai pszichológia exportja: amit mi tudunk és ők nem
691-694
      Irodalom
694
   Bibliográfia
695-763
   Névmutató
764-780
   Tárgymutató
781-784
Hátsó borító