Hét fejezet a kulturális örökségturizmusról

A szabadidő fogalma nem is olyan régi. Nem azonos a munkán túli idővel. Életkori és topológiai meghatározottsága is van. Szociológiai jelenség, amennyiben a társadalom különböző osztályaiban, rétegeiben vizsgáljuk és arra vagyunk kíváncsiak, mi a különbség a vizsgált kohorcokban. A szabadidő ritmust ad, az életben legalább akkora a szerepe mint a zenében a szünetnek. A szabadidő újfajta filozófiájának korát éljük. Több is, kevesebb is a szabadidő, s jelentősége az életpályákban fel is értékelődik. A szabadidő keresése, megtalálása és felhasználása nevelés, végső soron művelődési folyamat eredménye. Az elmúlt évtizedekben lezajló életstílus-változás több kiadást engedélyez a kulturálisnak tekintett termékek fogyasztására. A fogyasztási javakon belül felértékelődik az információ, s a fogyasztás egyre nagyobb területei vonódnak az üzlet hatása alá, miközben az élmény keresésének hullámain új megvilágításba kerül maga a kultúra is. Az élménytársadalom létrehozta az élménypiacot: a kulturális (időfelhasználási, ismeretszerzési) szükségletek kielégítése sokféleképpen és magas színvonalon történik, legyen bár kérdéses az értékválasztás, az értékdefiníció. A szép élet vágya az élet esztétizálását vonta magával, ami a sikerkultusszal és a hedonizmussal társulva a testre szabott szolgáltatásokat, a végső individualizációt keresi. Az élménykeresés indíttatása a kreatív önmegvalósítás útjainak és módjainak sokaságára lel. A stimuláló környezetre vágyót, a művészetek, a szórakozás, a városi mitológiák egyéni átélésének lehetőségei várják. Egyre jobban elhárulnak az akadályok a mobilitás elől, s aki teheti, szabadon hódolhat az újdonságok kultuszának. Mindez része az emberi boldogság keresésének, kutatása megnyitja az utat a boldogságtan tudományos alapjainak a megalapozására. Az élményszerzés általában - többnyire - helyváltoztatással jár. Egyszerűen adódik a kapcsolódás az egyre növekvő méreteket öltő újkori népvándorlásként jelentkező turizmushoz. Ennek lényege éppen az élményszerzéssel járó környezetváltoztatás, melynek során a mást, máshol, máskor és mással cselekedni óhajtó ember olyan termékeket és szolgáltatásokat fogyaszt, amelyek részben védelmező környezeti buborékénak fenntartását szolgálják, részben viszont a megszokottól teljesen eltérő világ megtapasztalását segítik elő.