Az hiresneves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokságáról való historia

Ilosvai Péter deákot, ki magát egyik éneke (Szent Pál Apostol) végén csak így, a versfejekben pedig görögös latinsággal Sericeus Ilosvanus-nak nevezi, Ilosvai Selymes Péternek lehet írni, így senkisem tévesztheti össze ama másik, ke-vésbbé ismeretes Ilosvai Péterrel, ki 1560. évi április közepe után iratkozott be a wittenbergi egyetemre, onnan visszatérve pedig, Batizi Miklós evang. pap naplója szerint, tanító volt Gsenger-ben s 1562. évi július 22-én magát felakasztotta (Frankl V. A has. és kiilf. isk. tört. 184. I.). Ennek haláláról Verancsics is emlékezik 1562. aug. 25-én Forgács Ferenczhez írt levelében, debre-czeni tanítónak (operarius) mondja s öngyilkossága helyéül az ecsedi várhoz közel eső Csaholyt állítja (Ossz. m. VIII. 373. I.). Azt, hogy a két Ilosvai Péter nem egy személy, a Selymes néven kívül azon körülmény is bizonyítja, hogy lantosunk fennmaradt müvei, egynek kivételével, az 1562. év után való időből származnak. Azt az egyet, t. i. Nagy Sándor históriáját, mely 1548-ból neki tulajdonítandó, Toldy Ferencz még nem tartotta az övének. Nála s általában irodalomtörténetünkben Idari Péter neve alatt volt ismeretes. Legelébb a Széchenyi könyvtár Cata'ogusa (l’art. I. Suppl. II. 226. l.) mondja határozottan Ilosvaiénak, újabban pedig Szabó Károly és dr. Bánóczi J. nyilatkoztak ily értelemben. Mi szintén e meggyőződéshez járulunk. Az Idari Péter név, a história végső strófáinak kezdő betűiből kiolvasható eme mondatból született : cecinit Petrus in Idar. Nem igen törődtünk velCj'Tiógy lehet-e voltaképen in Indar-t, Idarinak fordítani s azzal még kevésbbé, hogy volt-e valaha Idar nevű helységünk ? Ma nincs, és úgy látszik, hogy régen sem volt. Ennek meggondolása eszünkbe juttatja, hogy a históriás énekek versfejeiben nem szokott rendesen mindvégig értelem rejleni, és hogy ha több nem, legalább az utolsó versszak kezdő betűje igen gyakran értelem nélkül, magában áll. Ilyennek tekinthetjük itt is az r betűt, melynek különválasztása után Ida név áll előttünk. Ily nevű helyet Abauj-vármegyében és Kolozsmegyében ismerünk s ezek közül az abati jvármegyei Nagy-Ida az, melyre több okunk van gondolni. Ez idötájban élt énekszerzőink, többnyire papok, tanítók, deákos emberek s majdnem kivétel nélkül a reformáczió hívei voltak. Legtöbbet közülök az új irányt követő föurak, városok pártfogása alatt álló iskoIák tanítói sorában találunk és ha valahol ily iskolák léteztéröl adatunk van s más jelek is arra felé intenek : ott a siker reményével kereskedhetünk.