A jog tudománya

Szerkesztők: Jakab András; Menyhárd Attila
További szerzők: Jakab András; Földi András; Bogdandy, Armin von; Berman, Harold J.; Stolleis, Michael; Szeidl Ágnes; Fekete Balázs; Nótári Tamás; Pap András László; Aczél-Partos Adrienn; Horváth Attila; Szabó Miklós; Stipta István; Kovács Péter; Nagy Ferenc; Menyhárd Attila; Győrfi Tamás; Fleck Zoltán; Gajduschek György; Cserne Péter; Varjú Márton
Cím: A jog tudománya
Alcím: Tudománytörténeti és tudományelméleti írások, gyakorlati tanácsokkal
Fordítók: Frey Dóra; Jakab András; Könczöl Miklós; Tattay Szilárd
Megjelenési adatok: HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2015. | ISBN: 978-963-258-258-0

Nagy terjedelmű és sokszerzős jogtudományi művek mindig sokkal tovább készülnek, mint azt alkotóik eredetileg eltervezik. Ennek a kötetnek a munkálatait 2009 őszén kezdtük meg abban a reményben, hogy 2012 végére meg is jelenünk. Mint utólag kiderült, ez túlzottan optimista ütemtervet jelentett, de az elkészült végeredmény reményeink szerint kárpótolja mind az időközben minket jogosan sürgető szerzőket, mind pedig a számunkra hízelgő módon a projekt állapotáról gyakran kérdezgető kollégákat, vagyis reménybeli olvasóinkat: a magyar jogtudósokat. Ez a munka ugyanis kifejezetten nekik, a magyar jogtudósoknak szól, méghozzá a legszűkebb értelemben a szakterületükről: közel kilenc-száz oldalnyi reflexió a jogtudományról - történeti, elméleti és gyakorlatias szempontokból. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának a 2011. április 12-i kéziratvita helyszínének biztosításáért; Takács Péternek, Földi Andrásnak, Gajduschek Györgynek, Tóth Mihálynak, Kardos Gábornak, Szabó Miklósnak, Várnay Ernőnek, Mezey Barnának és Gyekiczky Tamásnak a kéziratvitán előadott opponenciájukért (némelyikük egyben szerző is a kötetben), valamint Sonnevend Pálnak és Schenk Borbálának a projekt korai szakaszában való részvételükért. A kötet megjelenésének nagyvonalú anyagi támogatásáért köszönettel tartozunk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának, a Kelemen, Mészáros, Sándor és Társai Ügyvédi Irodának, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának. Végül pedig köszönjük Frank Ádámnak a tőle megszokott kiadói nyitottságot, a rugalmas hozzáállást és a türelmet. (...) A jogtudomány az európai kultúrkörben az egyik legrégebbi és legtekintélyesebb tudományág, amely a teológia és az orvostudomány mellett már a középkori egyetemeken is kulcsszerepet töltött be: a bevezető kurzusokat jelentő hét szabad művészet (septem artes liberales) tanulmányozását követő magasabb tudományok közé tartozott, s képezte utóbb a hagyományos egyetemek karainak egyikét. A jogtudomány nem csupán tradíciókban gazdag, hanem egyúttal egy sokarcú tudomány is: a „jogtudomány” címszó alatt ugyanis számos, egymástól igencsak eltérő célkitűzésű, társadalmi funkciójú és módszertani elkötelezettségű tudományág működik.1 Nem minden alap nélküli ezért tudományunk gyakori többes számú megnevezése: jogtudományok. Mi végül e könyv címében mégis az egyes szám használata mellett döntöttünk, hiszen szociológiai és intézményi szempontból egységet alkotva viszonylag jól elkülönülünk más tudományágaktól, és ha nem akarunk tudományfilozófiai fejtegetésekbe bonyolódni (mint ahogyan nem akarunk),2 akkor csak szociológiai és intézményi tudománydefiníciókkal dolgozhatunk. Ezek szerint jogtudomány az, amit a magukat jogtudósoknak tekintő egyetemi és akadémiai közösség tagjai jogtudományi kutatásnak tekintve művelnek. Ez így persze tautologikusan hangzik, de a részletes kifejtéshez mellékeljük e vastag kötetet: arról írtunk csaknem kéttucatnyian (mi, akik jogtudósnak nevezzük magunkat), hogy mit is tekintünk jelenleg és mit tekintettünk történetileg korábban jogtudományi kutatásnak.

Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Jogelmélet, Jogszociológia, Jogösszehasonlítás, Jogdogmatika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító

Címlap

Tartalomjegyzék

5-6

Részletes tartalomjegyzék

7-21

Előszó

A magyar Jogtudomány helyzete és kilátásai (Jakab András - Menyhárd Attila)

25-47

1. A jogfejlődés és a politikai környezet hatása a hazai jogtudományra

25-34

1.1. A hazai jogtudomány kezdeteinek két fő célkitűzése: rendszerezés és a kodifikáció segítése

27-29

1.2. A szocializmus hatása az infrastruktúrára és a kérdésfeltevésekre

29-31

1.3. A rendszerváltás hatása a hazai jogtudományra

31-32

1.4. Jelenkori kihívások: nemzeti jogtudomány az európai integráció keretei között

32-34

2. A magyar jogtudomány művelésének kívánatos fejlődési irányáról

35-47

2.1. Személyi feltételek

35-38

2.2. Intézményi háttér és nagyprojektek szervezése

38-39

2.3. Tartalmi kérdések

39-44

2.3.1. Alapkérdések megválaszolása és gyakorlati használhatóság

39-40

2.3.2. Nem dogmatikai szempontok és interdiszciplinaritás

41-42

2.3.3. Az európai jogi kultúra alapértékeinek tudatos felvállalása

42-43

2.3.4. A célközönség és a kérdésfeltevés tudatossága

43-44

2.4. Nyelvi kérdések

44-45

2.5. Publikációs fórumok és elektronikus infrastruktúra

45-47

I. A jogtudományi kutatás főbb módszertani irányai

49-156

A jogdogmatikai kutatás (Szabó Miklós - Jakab András)

51-78

1. A Begriffsjurisprudenz és a modern jogtudomány

51-56

1.1. Az életidegenség vádja

52-53

1.2. A fogalmi rendszer értelme

53-55

1.3. Fogalmi rendszerépítések az angol és az amerikai jogtudományban

55-56

2. A jog fogalmi rendszere

56-65

2.1. Fogalommeghatározások

56-58

2.2. Háromféle fogalomtípus

58-63

2.3. Fogalmak és típusok

63-65

3. Tipikus jogdogmatikai kihívások és hibák

65-78

3.1. Definíció: a fogalom meghatározása

65-68

3.2. Rendszer: a fogalmak viszonya egymáshoz

68-73

3.3. Módszer: a fogalmak alkalmazása a valóságra

74-78

Jogalkotási javaslatok megfogalmazása a jogtudományban (Cserne Péter - Gajduschek György)

79-100

1. Terminológiai fogódzók: de lege ferenda javaslatok, jogpolitika, policy

79-80

2. Jogászi feladat-e ez?

80-83

3. Elméleti előkérdések: a jog instrumentális jellege és szabályozó szerepe

83-86

4. A közpolitika szemlélete, a közpolitika-elemzés alapelemei

87-93

5. A jogszabályok hatásvizsgálata

93-97

6. Hatásvizsgálat a hazai gyakorlatban: kritikai megközelítés

97-100

7. Összegzés

100

Empirikus kutatás a jogban (Fleck Zoltán - Gajduschek György)

101-131

1. Bevezetés

101-102

2. A jogszociológia mint sajátos tudományterület

102-114

2.1. Jog és társadalom, jog-és társadalomtudomány

102-108

2.2. Vázlatos tudománytörténeti áttekintés

108-114

3. Módszertan

114-131

3.1. Az empirikus kutatás módszerei - néhány elméleti különbségtétel

115-119

3.2. A kvalitatív módszer

119-122

3.3. A kvantitatív módszer

122-124

3.4. Az empirikus kutatás folyamata

124-125

3.5. Az információgyűjtés módszerei, adatfelvételi módszerek

125-128

3.6. Az adatok értelmezése, adatfeldolgozás

129-131

Politikai elvek és politikai filozófiai szempontok a jogtudományban (Győrfi Tamás)

132-156

1. A politikai elvek tartománya

132-138

1.1. Túl az alkotmányjogon

132-133

1.2. Az autoritás mint a politika konstitutív fogalma

134-138

1.2.1. Az állam autoritásigényének sajátossága

134-136

1.2.2. Két közkeletű ellenvetés

136-137

1.2.3. A politikai elvek fogalma

137-138

2. Politikai filozófiai szempontok a jogtudományban

138-156

2.1. Ideális és interpretív politikai filozófia

138-140

2.2. A hatályos jog racionalizációja

140-149

2.2.1. Az interpretív politikai filozófia karaktere

140-142

2.2.2. A jogdogmatika mint a jog értelmi összefüggésrendszere

142-143

2.2.3. A jog rendszerszerűségének kérdése

143-145

2.2.4. A jog mint erkölcsi elvek koherens rendszere

145-147

2.2.5. Politikai ideológiák mint a jogrendszer értelmezési sémái

147-149

2.3. A hatályos jog kritikája

149-152

2.3.1. A jogrendszer gyakorlatimmanens kritikája

149-150

2.3.2. A jogrendszer külsődleges kritikája

150-151

2.3.3. A kritikai jogelméletek kihívása

151-152

2.4. A jogi érvelés elmélete

152-155

2.4.1. Az érvelés politikai filozófiai előfeltevéseinek feltárása

153

2.4.2. A lehetséges értelmezések közötti választás igazolása

153-155

2.4.3. A lehetséges értelmezések közötti választás magyarázata

155

3. Összegzés

156

II. A magyar jogtudomány múltja és jelene

157-576

A magyar alkotmányjog-tudomány története és jelenlegi helyzete (Jakab András)

159-192

1. Az alkotmányjog a jogtörténet és a természetjog között: a kezdetektől 1887-ig

159-164

2. Közjogi dogmatizmus: 1887-1948

164-166

3. A szocializmus: 1948-1990

167-172

3.1. Infrastruktúra

167-169

3.2. Módszertani kérdések

169-170

3.3. Retorika, kulcskérdések és államelmélet

170-172

4. A rendszerváltás utáni időszak és a jelenkor

172-192

4.1. Stílusok a rendszerváltás utáni alkotmányjogi gondolkodásban

172-178

4.1.1. Szövegpozitivizmus

173-177

4.1.2. Aktivizmus

177-178

4.2. Alkotmányelmélet a rendszerváltás után

178-184

4.2.1. Az alkotmányelmélet viszonya az alkotmányjog-tudományhoz

178-179

4.2.2. Alkotmányelméleti irányzatok

179-184

4.3. Jelenkori alkotmányjog-tudomány és alkotmányelmélet

184-189

4.3.1. A módszertani viták lezárulása: moderált dogmatizmus

184-185

4.3.2. Elbizonytalanodó jogi háttér és útkeresés

185-188

4.3.3. Az alkotmányelmélet integrációja az alkotmányjog-tudományba

188-189

4.4. Kapcsolat a közigazgatási jog tudományával

189

4.5. Infrastruktúra

189-190

4.5.1. Intézményi háttér és egyesületek

189-190

4.5.2. Publikációs fórumok

190

4.6. Szakmai presztízs, karrierlehetőségek és kapcsolat a gyakorlattal

191

4.7. Reformjavaslatok az oktatás és a tudomány továbbfejlesztésére

191-192

A közigazgatási jog tudománya és oktatása Magyarországon (Jakab András)

193-217

1. A közigazgatási jog tudományának története

193-207

1.1. Az önálló közigazgatási jogtudományt megelőző idők: rendészeti és kamerális tudományok (a kezdetektől 1850-ig)

193-195

1.2. A pozitivista-jogszabályleíró és a dogmatikai-fogalomelemző közigazgatási jogtudomány (1850-1945)

196-202

1.2.1. A módszertani főáram átalakulása a megváltozott tételes jogi környezet hatására

196-197

1.2.2. Kitérő: egy filozófiai igazgatástan bukása (Concha Győző)

197-198

1.2.3. A főáram elleni kihívás - komplex (jogi és szociológiai) igazgatástudomány: a Magyary-iskola

198-201

1.2.4. Infrastruktúra

202

1.3. A „komplex közigazgatás-tudomány” a szocializmus idején (1945-1990)

202-207

1.3.1. Általános környezet és módszertani következmények

202-205

1.3.2. Elnevezés: államigazgatási jog

205-206

1.3.3. Infrastruktúra

206-207

2. A jelenkori közigazgatási jogtudomány

208-215

2.1. A módszertani megújulás ígérete és a szocializmus öröksége

208-212

2.1.1. A közigazgatási jog tudományát befolyásoló újabb tényezők

208-209

2.1.2. A szocializmus módszertani öröksége

209-212

2.2. Kapcsolat más jogi diszciplínákkal

212

2.3. Infrastruktúra

212-214

2.3.1. Intézményi alapok és egyesületek

212-213

2.3.2. Publikációs fórumok

213-214

2.4. Szokásos pályafutás és a gyakorlathoz való viszony

214-215

3. A közigazgatási jog tudományának kétféle narratívája

215-216

4. A közigazgatási jog oktatása

216

5. A közigazgatási jog tudományának és oktatásának közeledése Európához

217

A polgári jog tudománya Magyarországon (Menyhárd Attila)

218-260

1. Polgári jog és jogtudomány

219-226

1.1. A polgári jog tudománya

219-221

1.2. A polgári jog tudományának feladata

221-224

1.3. A kodifikált magánjog sajátosságai és következményei

224-226

2. A polgári jog magyar tudományának útjai

226-245

2.1. Kezdeti lépések: a jog leírása és legitimitásának keresése

226-229

2.2. A kiegyezéstől a kodifikációs kísérletekig: rendszerkeresés

229-231

2.3. A két világháború közötti időszak: új utak és sokszínűség

231-234

2.4. A második világháborútól a rendszerváltozásig: a szocialista jogtudomány

234-242

2.5. A rendszerváltozás után: hagyományok, felzárkózás és önállósodás

243-245

3. A polgári jog tudományának fejlődési tendenciái és feladatai

245-260

3.1. A magánjog modellje

247-250

3.2. Közjog és magánjog

250-256

3.3. A dogmatika szerepe

256-258

3.4. A preferált vizsgálati módszerek

258-260

A büntetőjog tudománya (Nagy Ferenc)

261-333

1. Bevezetés: a büntetőjog-tudomány ismérveiről

261-263

2. A büntetőjog tudománya Magyarországon

263-264

3. A büntetőjog tudománya és dogmatikája

264-267

4. A büntetőjog és a büntetőeljárás tudományának korszakai

267-331

4.1. Büntetőjog- és tudománytörténeti előzmények Magyarországon

268-270

4.2. A büntetőjog és a büntetőeljárás tudományának hazai kezdetei (1742-1751)

270-274

4.3. A korai büntetőjogi kodifikációs kísérletek időszaka (1790-1848)

274-283

4.4. Az abszolutizmus korszaka (1848/1852 - 1860/1867)

283-284

4.5. A klasszikus kodifikáció időszaka (1860/1867-1878/1900)

284-291

4.6. Reformirányzatok a büntetőjogi irodalomban és a büntető jogalkotásban (1878/1880/1900-1948/1950)

292-305

4.6.1. A magyar kriminológiai gondolkodás kialakulása és fejlődése

292-293

4.6.2. A büntetőjogi reformirányzatok megjelenése

293-299

4.6.3. A büntetőjog és tudománya az első világháborút követően

299-305

4.7. A szocializmus korszaka (1948/1950-1989)

305-319

4.7.1. A magyar kriminológiai gondolkodás

305-309

4.7.2. Az anyagi büntetőjog tudománya

309-316

4.7.3. A büntetőeljárási jog tudományos feldolgozása

316-319

4.8. A modern jogállami büntetőjog és büntető eljárásjog tudományának korszaka (1989 után)

319-331

4.8.1. A magyar kriminológiai gondolkodás

319-325

4.8.2. Az anyagi büntetőjog tudománya

325-327

4.8.3. A büntető eljárásjog tudománya

327-331

5. Összegzés

332-333

A magyarországi nemzetközi jogtudomány rövid áttekintése (Kovács Péter)

334-354

1. A kezdetektől az első világháború végéig

334-336

2. 1918-tól a második világháború végéig

337-342

3. Az 1945 és 1989 közötti időszak

342-349

3.1. A nemzetközi jog a felsőoktatásban

342-343

3.2. Nemzetközi jogi tankönyvek

343-345

3.3. Fontosabb kutatási területek

345-349

4. A rendszerváltás után

349-354

5. A magyar nemzetközi jogtudomány művelőinek elismertsége

354

Az európai jog tudománya Magyarországon (Varjú Márton)

355-381

1. Az európai jog tudománya

356-362

1.1. A tudományterület főbb jellemzői

356-359

1.2. Külső befolyások

360-361

1.3. A tudományterület eredményei

361-362

2. Az európai jog hazai tudományának főbb korszakai és eredményei

363-371

2.1. A korai monográfiák

364-366

2.2. Szakirodalom a csatlakozási folyamat megindulásától napjainkig

366-371

3. Tudományterületi dilemmák Magyarországon

371-381

3.1. Lehetséges irányok

372-374

3.2. Tematikus kérdések

374-375

3.3. A terület hagyományos feladata

375-376

3.4. Az európaizáció mint központi téma

376-377

3.5. Az európai jog jelentősége a hazai jogtudomány számára

378-380

3.6. Tudományterületi perspektívák

380-381

A jogtörténet-tudomány kialakulása és helyzete Magyarországon (Stipta István)

382-418

1. Értelmezési keretek

382-383

2. A tudományos törvénymagyarázat kezdetei Magyarországon

383-389

2.1. Conceptio maculata: közjogi szerep

383-385

2.2. A tudományos képzés: formálódó jogtörténeti stúdiumok

385

2.3. A jogági jogtörténet kezdetei

385-388

2.4. Forráskiadás: jogismeret, magyar terminológia

388-389

3. A jogtörténet tudományának önállósulása

389-397

3.1. Realisztikus történeti jogi iskola: Frank Ignác

389-391

3.2. A történeti jogi iskola, a római jog

391-392

3.3. Az egyetemes európai jogtörténet: Wenzel Gusztáv

392-394

3.4. Pozitivizmus a jogtörténetben: Hajnik Imre

394-395

3.5. A nemzeti iskola: Timon Ákos

395-396

3.6. Jogtörténeti paradigmaváltás: Illés József

396-397

4. A két világháború közötti jogtörténetírás

397-402

4.1. Szellemtörténet: Eckhart Ferenc

397-399

4.2. A vidéki jogi karok, tudományos iskolák

399-401

5. Változások 1945 után

401-405

5.1. A megszakítottság és folyamatosság

401-402

5.2. Tematikai váltások

402-403

5.3. Fogalmi és módszertani innováció

403-405

6. A hazai jogtörténetírás mai helyzetéről

405-417

6.1. Az áttekintés keretei

405-406

6.2. Rekrutáció, a tudomány személyi bázisa

406-407

6.3. A jogtörténeti kutatás feltételrendszere

407-409

6.4. A kutatói korszakválasztás

409-410

6.5. Új preferenciák

410-411

6.6. A hosszú reformkor

411-413

6.7. A XIX. század kronológiai és tematikai dominanciája

413

6.8. Újjáéledt magyar középkor

413-415

6.9. A hazai tárgykörök túlsúlya, az újjáéledő nemzeti történetírás

415-416

6.10. Oktatástörténet, szakmódszertan

416-417

7. Összegzés

417-418

A jogösszehasonlítás magyarországi történetének és alkalmazásának alapkérdései (Fekete Balázs)

419-450

1. Előkérdések - dilemmák

419-423

1.1. A tudománytörténet-írás irányzatai

419-420

1.2. Az örök kérdés: módszer vagy tudomány?

420

1.3. Kik azok a komparatisták, avagy a kutatási területek átjárhatósága

420-422

1.4. A magyar tudománytörténet kérdései

422

1.5. A tanulmány választott módszertana

422-423

2. A modern magyar jogösszehasonlítás vázlata

423-442

2.1. A dogmatikus hazai jogtudomány megújításának egyik lehetséges útja: a történeti-evolucionista jogösszehasonlítás paradigmája

423-428

2.2. A droit comparé paradigmája: középpontban a magánjog és a jogegységesítés

428-432

2.3. Taxonómia és funkcionalizmus: a harmadik paradigma hatása a szocialista időszakban és a rendszerváltást követően

432-440

2.4. A kulturális jogösszehasonlítás kezdetei

440-442

3. A jogösszehasonlítás művelésének alapkérdései

442-450

3.1. A kutatási tárgy vagy probléma meghatározása

442-444

3.2. A vizsgált jogrendszerek kiválasztása

444-446

3.3. Információszerzés

446-448

3.4. Elégséges-e a jogszabályok vizsgálata önmagában?

448-449

3.5. Az eredmények elemzése

449-450

3.6. Egy összehasonlító jogi kutatási program felépítésének főbb pontjai

450

Jogelmélet és jogszociológia (Szabó Miklós)

451-542

1. Előzetes megjegyzések

451-452

2. A kezdetek

452-455

2.1. Az előzmények

452-454

2.2. Az első lépések

454-455

3. A jogfilozófiai intézményrendszer kialakulása

455-457

4. A modern magyar jogfilozófia első szakasza

457-464

4.1. A szociológiai indíttatás

457

4.2. Pulszky Ágost

458-459

4.3. Pikler Gyula

460-462

4.4. Somló Bódog első pályaszakasza

462-464

5. A modern magyar jogfilozófia második szakasza

465-481

5.1. A neokantiánus fordulat

465-466

5.2. Somló Bódog második pályaszakasza

467-471

5.2.1. Somló Bódog fordulata

467-468

5.2.2. Somló fő műve: a Juristische Grundlehre

468-471

5.3. Moór Gyula

472-477

5.3.1. Moór Gyula fellépése

472-473

5.3.2. Kitérő a logika felé

473-475

5.3.3. Kísérlet a szintézisre

475-477

5.4. Horváth Barna

477-481

5.4.1. Moór Gyula és Horváth Barna viszonya

477-479

5.4.2. Horváth Barna jogelmélete

479-481

6. A szegedi iskola

481-487

6.1. Az iskola

481-483

6.2. Szabó József

483-485

6.3. Losonczy István

485-486

6.4. Horváth Sándor

486-487

7. „Hatalomátvétel”: 1949

487-491

8. A „szocialista jog” teoretikus problémája és az ebből fakadó nehézségek

491-494

8.1. A szocialista jog problémája

491-493

8.2. A szocialista jogelmélet problémája

493-494

9. „Balra át”: rendszerváltás a magyar jogelméletben

494-500

9.1. Szabó Imre belépője

494-497

9.2. Szabó Imre és a szocialista norrnativizmus

497-498

9.3. Szabó Imre és a társadalomelméleti jogelmélet

498-500

10. A szocializmus jogelméletének belső differenciálódása

500-513

10.1. Az oldódás jelei

500-501

10.2. A lukácsi inspiráció

502-503

10.3. Peschka Vilmos

503-506

10.3.1. Peschka Lukács-interpretációja

503-504

10.3.2. Jogtan és társadalomelmélet Peschka munkásságában

505-506

10.4. Az egyetemi szféra

506-513

10.4.1. Akadémia és egyetem

506-507

10.4.2. Az egyetemi szféra prominensei

507-510

10.4.3. A generációs stafétaváltó: Varga Csaba

510-513

11. A szocializmus jogelméletének alternatívái a szocializmus időszakában

513-519

11.1. A jogszociológia útja

513-518

11.1.1. Az alapvetés: Kulcsár Kálmán

513-516

11.1.2. A továbblépés: Sajó András

516-518

11.2. A jogösszehasonlítás útja

518-519

12. 1989: visszatérés „az ígéret földjére”

519-541

12.1. Új feltételek a jogelmélet műveléséhez

519-521

12.2. Új viszony a régi hagyományhoz

521-523

12.3. Tovább a társadalomelméleti úton

523-529

12.3.1. Útkeresés

523-524

12.3.2. Szilágyi Péter

524-525

12.3.3. Szigeti Péter

525-526

12.3.4. Tamás András

526

12.3.5. Karácsony András

527

12.3.6. Cs. Kiss Lajos

527-528

12.3.7. Pokol Béla

528-529

12.4. Tovább a szociológia útján

529-532

12.4.1. Visegrády Antal

529-530

12.4.2. A valódi jogszociológia felé

530-532

12.5. Államelmélet - alkotmányelmélet

533-535

12.5.1. A társadalomelmélettől a politikai filozófia felé

533-534

12.5.2. A társadalomelmélettől az alkotmányelmélet felé

534-535

12.6. A gyakorlati filozófia felé

535-537

12.6.1. Módszertani vizsgálódások

535-536

12.6.2. A jog gyakorlati működése

536-537

12.7. A latin orientáció

537-539

12.8. Jog és

539-541

13. Végszó

541-542

A szocialista állam- és jogtudomány (Horváth Attila)

543-576

1. A marxizmus

545-552

1.1. Marx történelmi materializmusa

545

1.2. A történelmi korszakok

546-547

1.3. A történelem mint osztályharcok története

547

1.4. Társadalmi osztályok

548

1.5. Az állam fogalma

548-549

1.6. A kommunizmus utópiája

549-550

1.7. Marx felelősségének a kérdése

550-551

1.8. Az ún. marxizmus-leninizmus

551-552

2. A szocialista jog elmélete

552-556

3. Jogi oktatás, a jogtudomány és a jogászi hivatás megítélése

556-559

4. A szocialista jog forrásai

559-562

5. A szocialista jog jogági tagozódása

562-576

5.1. Alkotmányjogból államjog

563-566

5.2. „Burzsoá magánjog” helyett szocialista polgári jog

566-570

5.3. Szövetkezeti jog

570-571

5.4. Családjog

571-573

5.5. A szocialista büntetőjog tudománya

573-576

6. Epilógus

576

III. Gyakorlati tanácsok fiatal tudós kollégáknak

577-741

Jogi könyvtárak és jogi adatbázisok (Aczél-Partos Adrienn)

579-642

1. Tudományos szakkönyvtárak

580-589

1.1. Az Országgyűlési Könyvtár

581-585

1.2. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Könyvtára

585-587

1.3. A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Szakkönyvtára

587-588

1.4. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Frecskay János Szakkönyvtára

588-589

2. Igazságügyi könyvtárak

590-598

2.1. Az Alkotmánybíróság Könyvtára

590-591

2.2. A Kúria Könyvtára

591-592

2.3. A Fővárosi Törvényszék Könyvtára

592-594

2.4. A Legfőbb Ügyészség Könyvtára

594

2.5. Az Országos Kriminológiai Intézet Könyvtára

595-596

2.6. A Budapesti Ügyvédi Kamara Könyvtára

596

2.7. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala - Könyvtár

597-598

3. Minisztériumi könyvtárak

598-601

3.1. A Nemzetgazdasági Minisztérium Könyvtára

598-600

3.2. A Külügyminisztérium Könyvtára

600-601

4. A jogi karok könyvtárai

601-622

4.1. Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem Könyvtára

602

4.2. CEU (Central European University) Könyvtár

602-605

4.3. A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Társadalomtudományi Könyvtára

605-606

4.4. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Könyvtára

606-607

4.5. A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Könyvtára

608

4.6. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Könyvtára

608-609

4.7. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatástudományi Kar Könyvtára

609-611

4.8. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Könyvtára

611-612

4.9. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Könyvtára

612-613

4.10. A Pécsi Tudományegyetem Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtára

613-615

4.11. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kar Könyvtára

615-616

4.12. A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtára

617-619

Jogi könyvtárak Magyarországon - összefoglalás

619-622

5. Jogi adatbázisok

622-642

5.1. Bibliográfiai adatbázisok

623-626

5.1.1. Magyar jogi adatbázis

623-624

5.1.2. Külföldi jogi adatbázis

624

5.1.3. Matarka

625

5.1.4. International Bibliography of the Social Sciences (IBSS)

626

5.2. Idegen nyelvű szöveges adatbázisok

626-630

5.2.1. HeinOnline

626-628

5.2.2. WestLaw

628

5.2.3. Beck Online

628

5.2.4. Oxford Scholarship Online

629

5.2.5. Jstor (Journal Storage)

629

5.2.6. Lexis-Nexis

629-630

5.2.7. EBSCO

630

5.3. Magyar nyelvű szöveges adatbázisok

630-635

5.3.1. Corpus Juris CD

630-631

5.3.2. Rendeletek tára

631

5.3.3. Elektronikus cégközlöny

631

5.3.4. Hivatalos jogszabálytár

631-632

5.3.5. HVG-ORAC Jogkódex

632-633

5.3.6. CompLex Jogtár

633

5.3.7. OptiJus

634

5.3.8. Bírósági Határozatok Gyűjteménye

634

5.3.9. Nemzeti jogszabálytár

634

5.3.10. Magyar Közlöny Online

635

5.4. Bibliográfiai és teljes szövegű adatbázisok egyben

635-637

5.4.1. EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás)

635

5.4.2. EUR-Lex

635

5.4.3. Digitalizált Törvényhozási Tudástár

636-637

5.4.4. Általános társadalomtudományi adatbázisok

637

5.5. Webes tartalomszolgáltatás

637-641

5.5.1. Keresőportálok

638-639

5.5.2. Blogok

639-640

5.5.3. Wikipédia

640-641

5.6. További információforrások

641-642

A jogtudományi életút (Pap András László)

643-659

1. A legelső döntés: a tudományos pálya választása

643-647

2. A kezdetek

647-650

2.1. A témavezető

648-649

2.2. A kutatási téma

649

2.3. Terhelhetőség, nehézségek, szakmai krízis

649-650

3. Cím- és ranglétra: az LLM-től az akadémiai doktorságig

650-655

4. A tudományos munkaerőpiac

655-658

5. Végezetül: a pályázatokról

658-659

Magyarországi tudományos fokozatok; címek, besorolások a jogtudományban a Ratio educationistól napjainkig (Nótári Tamás)

660-684

1. A Ratio educationistól 1950-ig

660-664

1.1. Az egyetemi tanárság

660-662

1.2. Az egyetemi magántanárság

662-664

2. A szovjet mintára bevezetett tudományos fokozatok rendszere

664-669

2.1. A kandidátusi fokozat

665-666

2.2. A tudományok doktora fokozat

666-668

2.3. Az egyetemi és kutatóintézeti besorolás

668-669

3. A tudományos fokozatok és címek rendszere a rendszerváltozás után

669-683

3.1. A doktori fokozat (PhD)

670-674

3.2. A habilitáció

674-676

3.3. Az MTA doktora cím

676-681

3.4. Az akadémiai tagság

681-682

3.5. Az oktatói és kutatói besorolások

682-683

4. Összefoglalás

684

A jogtudományi munka alapjai (Fekete Balázs - Jakab András)

685-720

1. Előkérdések: téma- és műfajválasztás, a módszertan tisztázása, időterv

686-692

1.1. A téma és a kutatási kérdés lehatárolása

686-688

1.2. A leggyakoribb műfajok

688-691

1.3. További kérdések: társszerzőség, alapvető módszertani döntések, ütemezés

691-692

2. Szakirodalom keresése

693-694

3. Olvasás

694-695

4. Írás

696-709

4.1. Címadás

698

4.2. Szerkezet és más formai elemek

698-700

4.3. A stílus

700-704

4.4. Tartalmi elvárások

704-705

4.5. Korábbi tudományos eredmények felhasználása és hivatkozása

705-708

4.6. Vélemények és kritikai visszajelzések

708-709

5. Publikálás folyóiratokban

710-713

6. Előadások

713-719

6.1. Konferenciák és műhelyviták

713-714

6.2. Prezentáció, előadásmód, stílus

714-718

6.3. A konferencia mint networking

718

6.4. Konferenciák szervezése

718-719

7. Miért érdemes a jogtudományt etikusan művelni?

719-720

Jogi szövegek fordítása - gyakorlati megközelítésben (Szeidl Ágnes)

721-741

1. Honnan? Források

722-730

1.1. Szótárak, enciklopédiák, fordítóprogramok

722-726

1.1.1. Kétnyelvű szótárak

722-723

1.1.2. Egynyelvű szótárak

723-725

1.1.3. Enciklopédiák

725

1.1.4. Fordítóprogramok

725-726

1.2. Internetes keresés forrásdokumentumokban és honlapokon

726-729

1.2.1. A keresés módszere

726-727

1.2.2. Internetes források

727-729

1.3. Internetes fórumok

729-730

2. Mit? Szókincs és stilisztika

730-740

2.1. Szókincs

730-737

2.1.1. Doublets and Triplets

730-731

2.1.2. Azonos alakú, de más jelentésű szavak

731

2.1.3. Kötőszavak és visszautaló szavak

731-732

2.1.4. Szinonimák

732-733

2.1.5. Szóismétlés, azonos tövű szavak használata

733-734

2.1.6. Elöljárószavak és vonzatos igék

734

2.1.7. Jogintézmények egymásnak való megfeleltetése

735-736

2.1.8. Hamis barátok

736

2.1.9. Lefordíthatatlan kifejezések

736-737

2.2. Stílus

738-740

2.2.1. Hosszú mondatok, a központozás hiánya

738

2.2.2. Szórend

738-739

2.2.3. Régies stílus és szófordulatok a magyar nyelvben

739

2.2.4. Értelmetlen vagy nem egyértelmű mondatok lefordítása

739-740

3. A jogi szaknyelvi fordítás jelene és jövője

740-741

Függelék

743-925

Jogtörténetírás - rekonstrukció, elbeszélés, fikció? (Michael Stolleis)

745-767

745-746

746-763

2.1. A történettudomány történetéhez

747-748

2.2. A jogtörténet történetéhez

748-749

2.3. A fogalomtörténet impulzusai

749-750

2.4. Materialista jogtörténet

750-751

2.5. Makro-és mikrotörténelem

751-752

2.6. Linguistic turn

752

2.7. Szavak mint tények

753

2.8. Jogtörténet és jogi „fogalmak”

753-756

2.9. A jelen jogi tapasztalata mint Ariadné fonala?

756-757

2.10. Szavak és tények

757-758

2.11. Tények és evidenciák

759

2.12. Történészek mint szerzők

760

2.13. Képzelőerő és emlékezet

761-762

2.14. Tudományetikai korlátok

762-763

763-767

3.1. Megérteni és lefordítani

764-765

3.2. Vizsgálati cél

765-766

3.3. A jogtörténet jövőbeni feladatai

766-767

A nyugati jogtudomány kezdetei (Harold J. Berman)

768-810

1. A történelmi háttér

768-772

2. A bolognai jogi iskola

772-775

3. A tananyag és a tanítás módja

772-779

4. Az analízis és szintézis skolasztikus módszere

779-798

4.1. A skolasztikus módszer viszonya a görög filozófiában és a római jogban alkalmazott dialektikus érveléshez

780-790

4.2. A skolasztikus dialektika alkalmazása a jogtudományban

791-798

5. A jog mint az első modem nyugati tudomány

798-808

5.1. A jogtudomány módszertani sajátosságai

799-801

5.2. A jogtudomány értékpremisszái

801-804

5.3. A jogtudomány szociológiai ismérvei

804-808

6. Konklúzió

808-810

A nemzeti jogtudomány az európai jogi térségben. Kiáltvány (Ármin von Bogdandy)

811-823

1. Bevezetés

811-812

2. A kihívások

812-817

2.1. Az Európai Kutatási Térség

812-813

2.2. Az európai jogi térség

814-815

2.3. Az amerikai egyetemek

815-817

3. Mit tehetünk?

817-822

3.1. Jogösszehasonlítás

817-818

3.2. Módszertani európaizálódás

819

3.3. A tudományos identitás átalakulása

820-822

4. A jövőről. Kiáltvány az európai jogi térség tudományáért

822-823

Római jogi kutatások Magyarországon az utóbbi évtizedekben (Földi András)

824-842

A magyar jogi oktatás megújításához szükséges lépések. Reformjavaslat összehasonlító áttekintésre alapozva (Jakab András)

843-871

1. Összehasonlító áttekintés

843-858

1.1. A jogászképzés célja

843-845

1.2. A képzés összetevői

846-848

1.3. Oktatási módszer és a megfelelő intézményi formák

848-852

1.4. Struktúra

852-854

1.5. Értékelés, számonkérés

854-857

1.6. A jogi oktatás minőségének biztosítása

857-858

2. Javaslat a magyar jogi oktatás átalakítására

858-870

2.1. A jogi oktatás célja

858-859

2.2. A nyelvi kérdés

860

2.3. Hamis közhelyek az oktatási és vizsgáztatási módszerrel kapcsolatban

860-864

2.3.1. „Nem oktatunk jogesetmegoldást, mert mi itt jogtudományt művelünk”

861

2.3.2. „A jogesetmegoldás egy angolszász dolog, mi a kontinensen ilyet nem csinálunk az egyetemen”

861-862

2.3.3. „A szóbeli vizsga azért jó, mert a jogásznak tudnia kell beszélni”

862

2.3.4. „A szóbeli vizsga azért jó, mert ez személyes kapcsolatot teremt a hallgató és az oktató között”

863

2.4. Oktatási készségek és képességek

863-864

2.5. Egy javasolt tantárgyi struktúra

864-868

2.6. A felsőoktatás két általános problémája, amely a jogászképzést is sújtja

868-870

3. Mi a teendő?

870-871

A jogtudósok hétféle szerepfelfogása (Jakab András)

872-897

1. Aki elmondja a bíráknak, mi a jog: a Tudós Orákulum

873-879

2. Aki megmondja a bíráknak, mi a helyes döntés: a Próféta

879-881

3. Aki tanácsot ad a törvényhozónak, milyen legyen a jog: a Reformer

881-882

4. Aki elmagyarázza az ügyvédeknek és joghallgatóknak, hogy mit csináltak a bírák vagy a törvényhozók: az Alázatos írnok

882-885

5. Aki tanácsot ad a bíráknak a társadalmilag legjobb döntésekről: a Bölcs Pragmatista

885-889

6. Aki a jogról és a jogtudományról elmélkedik más jogtudósok számára: az Önvizsgáló Elmélkedő

889-893

7. Aki elmondja a laikus nagyközönségnek, mi a jog: a Médiasztár

893-894

8. A hét közül melyik a helyes jogtudósi szerepfelfogás?

894-895

A jogtudósok hétféle szerepfelfogása

896-897

A kötet szerzői, szerkesztői és fordítói

898-899

Személynévmutató

901-925

Hátsó borító

Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

A jog tudománya

Tartalomjegyzék