Bizánci művészet corvina logo

Szerző: Kádár Zoltán
Cím: Bizánci művészet
Megjelenési adatok: Corvina, Budapest, 1987. | ISBN: 963-13-2390-0

coverimage „Hellasz meghalt a Kelet ölelésében.” Josef Strzygowski megállapítása utalás arra, hogy az ókort követő művészet milyen ellentétes hatások összefonódásából született. A középkor sokszínű, szövevényes kultúrájának egyik legproblematikusabb fejezete az ókor és középkor találkozásánál létrejött bizánci művészet története. Meddig él még tovább a nyugatrómai birodalom bukása után a hellenisztikusrómai művészet a keletrómai birodalom keretében? Mit őriz meg a születő kereszténység ideológiáját kifejező bizánci művészet az antik, pogány formanyelvből? Hogyan alakul át az antik művészet öröksége a különféle keleti hatások alatt? Nehezen eldönthető kérdések. De még náluk is bonyolultabb ez: hol és meddig terjed térben és időben a bizánci művészet: mennyire lépi át a birodalom határait, miként éli túl Bizánc bukását? Mindezekre a kérdésekre egy korlátozott terjedelmű munka keretében választ adni szinte lehetetlen. Különösen messze vezet a bizánci művészet hatásának vizsgálata, hiszen ez úgyszólván az egész középkori művészetben kimutatható, Etiópiától Britanniáig, Hispániától Örményországig, sőt a keresztény kultúrától idegen területen, pl. Belső-Ázsiában, sőt Kína keleti határánál is. Művészet és államhatalom kapcsolatának kérdését Bizánc vonatkozásában külön is hangsúlyoznunk kell. Már a római császárkor folyamán egyre erősödött a császárkultusz, a triumfális ideológia hatása a művészet, különösen a monumentális műfajok alakulására. Bizáncban az uralkodó, a baszileiosz és a magas rangú hivatalnokréteg a legfőbb mecénás, és ez nem kis mértékben nyomja rá bélyegét a művészet alakulására. Másrészt viszont a keletrómai birodalomban a császárkultusz a legszorosabban összefügg a vallásos ideológiával, hiszen a császár - bizánci felfogás szerint - Krisztus földi helytartója. Mindebből következik, hogy a bizánci művészet megértéséhez szükséges e kor vallásos gondolkodásmódjának ismerete is. A vázolt kérdések sokrétűsége és a könyv meghatározott terjedelme indokolttá teszi, hogy témánkat térben és időben leszűkítsük, és megmaradjunk a bizánci birodalom földrajzi és időrendi keretein belül. A birodalom határain kívül eső bizánci alkotásokról csak annyiban esik majd szó, amennyiben jelentősek a bizánci művészet fejlődése szempontjából. Ilyen utalások elsősorban az idegen földön alkotó bizánci művészek esetében indokoltak. Az időbeli határokat tekintve Itália művészetét a VI. század előtt nem tárgyaljuk, ez a késő antik és ókeresztény művészetről szóló könyv feladata. A bizánci birodalom művészetén belül a kezdeti korszak emlékanyagával foglalkozunk a legrészletesebben: egyrészt azért, mert ez a korszak kapcsolja össze az ókort a középkorral, másrészt, mert ennek az időszaknak az építészeti megoldásai és ikonográfiái formarendje a bizánci művészet későbbi fejlődésére döntő hatást gyakoroltak. A korai perióduson belül, amikor Bizánc még világbirodalom volt, természetesen azokra az emlékekre helyezzük a hangsúlyt, amelyek a bizánci stílus kialakulása szempontjából a legfontosabbak.
Kategóriák: Képző-, vizuális művészet
Tárgyszavak: Művészet, Bizánci, Byzantine
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Védőborító
Címlap
Impresszum
Tartalom
[5]-[6]
Bevezetés
7
BIZÁNC: A "MÁSODIK RÓMA"
8-14
KORA BIZÁNCI MŰVÉSZET (395-726)
15-90
   Építészet
16-33
   Festészet
33-63
      A mozaik
33-50
      A freskó
50-52
      Az ikon
53-57
      A miniatúra
58-63
   Monumentális szobrászat
63-72
   Iparművészet
73-86
      Az elefántcsont-faragás
73-78
      A fémművesség
79-82
      A textília
82-86
   A kora bizánci művészet jellemző vonásai
86-90
A KÉPROMBOLÁS KORA (726-843)
91-96
   Képrombolók és képtisztelők harca
91-94
   Monumentális festészet
95
   Textília
96
KÖZÉP BIZÁNCI MŰVÉSZET (843-1204)
97-161
   Fénykor és hanyatlás
97-98
   Építészet
98-104
   Festészet
104-141
      A mozaik
104-122
      A freskó
122-128
      Az ikon
128-130
      A miniatúra
130-141
   Monumentális szobrászat
141-142
   Iparművészet
142-160
      Az elefántcsont-faragás
142-151
      A fémművesség
151-159
      A textília
159-160
   A közép bizánci művészet jellemző vonásai
160-161
MŰVÉSZET A LATIN CSÁSZÁRSÁG ALATT (1204-1261)
162-170
   Nyugatiak Bizáncban
162-167
      Ikonfestészet
162-167
   Bizánci festők a Balkán északi területén a XIII. században
167-170
KÉSŐ BIZÁNCI MŰVÉSZET (1261-1453)
171-199
   Újjászületés és bukás
171-172
   Építészet
172-178
   Festészet
178-195
      A mozaik
178-181
      A freskó
181-185
      Az ikon
185-190
      A miniatúra
190-195
   Ipairművészet
195-197
   A késő bizánci művészi jellemző vonásai
198-199
IRODALOM
201-208
IDEGEN SZAVAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK MAGYARÁZATA
209-211
IDŐRENDI TÁBLÁZAT
[212]-[218]
Kolofon
Hátlap