A közjegyzői szervezet és ügyvitel

A közjegyzői ügyvitelre vonatkozó szabályok megértéséhez és alkalmazásához a jogi asszisztensek esetében is elengedhetetlen a közjegyzői szervezetre és a közjegyzői tevékenységre vonatkozó alapvető rendelkezések ismerete. Magyarországon a modern közjegyzőség kialakulása az osztrák minta alapján született első közjegyzői törvény - az 1874. évi XXXV. te. - megalkotása idejére datálódik. 1949-ben a szervezetet államosították, és integrálták az egységes bírósági szervezetbe, vagyis létrehozták az „állami közjegyzőség” intézményét. Ez azonban a piacgazdaság megjelenésével már nem tudta ellátni azokat a megnövekedett feladatokat, amelyeket a forgalom biztonsága, a nemzetközi együttműködés megkívánt, és nem tudott partnere lenni azoknak a külföldi szervezeteknek sem, amelyek más államokban a közjegyzőség hatókörébe illő tevékenységet látnak el. Nyilvánvalóvá vált, hogy a közjegyzőség intézményét gyökeresen át kell alakítani, úgy szervezeti rendszerét, mint működési feltételeit illetően. Ennek a felismerésnek köszönhetően a közjegyzői szervezet az utóbbi 10 évben gyökeres változásokon ment keresztül. A bírósági szervezetbe betagozódott állami közjegyzői rendszert felváltotta az űn. „latin típusú” szabadfoglalkozású, kamarai alapon szerveződő közjegyzői önkormányzati rendszer, amely az igazságügy-miniszter részbeni törvényességi felügyelete, az eljárás törvényességét tekintve pedig a bíróság felügyelete alatt működik. A változást a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLl. törvény (a továbbiakban: Ktv.) hozta meg, amely 1991. november 1-jén lépett hatályba. A törvény meghatározza a közjegyzői szervezetnek és a köz- jegyzőknek a jogrendszerben betöltött helyét, szerepét, a működésre vonatkozó alapvető elveket, a közjegyzői szervezet felépítését és tagozódását, a közjegyzővé válás feltételeit, valamint a közjegyzői szolgálat keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat, továbbá tartalmazza a fegyelmi felelősséggel összefüggő rendelkezéseket. A Ktv.-n kívül, a közjegyzői szervezettel, működéssel kapcsolatos további szabályokat a törvény felhatalmazása alapján több igazságügy-miniszteri rendelet is megállapított. Ezek közül a legfontosabbak: a Ktv. végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) 1M rendeletet (a továbbiakban Vhr.), a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendeletét, a közjegyzői állások számáról és a közjegyzők székhelyéről szóló 15/1991. (XI. 26.) IM rendeletet.