Historizmus, századforduló
Szerző: Kalmár MiklósCím: Historizmus, századforduló
Alcím: A polgári építészet kialakulása
Sorozatcím: Az építészet története
Megjelenési adatok: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. | ISBN: 963-19-2346-0 | 963-19-2243 X
A historizmus kora, a polgári építészet kialakulása című munkám tankönyvnek készült, a kialakuló polgári társadalom építészetéről szól. Az építészettörténet évszázadait tárgyaló tankönyvsorozat az őskortól napjainkig próbálja áttekinteni az építészet fejlődését. Hajnóczi Gyula, a sorozat harminchárom évvel ezelőtt kiadott első darabjának szerzője írta egy tanulmányában, hogy az építészettörténet célja a régmúlt építészetének megismerése a kortárs, vagy inkább a
jövő sikeres építészete érdekében. Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert a közvélemény szemében sokszor az építészettörténet példáit jelentő régi épületek ismerete csak műveltségi kérdés, vagy pedig néhány megszállott kincskereső vizsgálódása. Az építészethez nem elég csupán tehetség. Az építészettel foglalkozó szakemberek képzésében fontos helye van annak a történelmileg kialakult szemléletnek, amely segít az alkotás folyamatában. Ezt csak eltanulni, ellesni, szinte ösztönösen megérezni lehet, biztos recept nincs, hogy mikor, mit és hogyan tegyenek. Építészet sok ezer éve van, minden építész megküzdött a saját korában a természeti, társadalmi és emberi körülményeivel. Ha képesek vagyunk egy adott történelmi kor építészetre ható körülményeit felismerni, feldolgozni,
megérteni, akkor a régmúlt épületei valóban értékelhető példát nyújtanak korunk építészeti problémáihoz. Az építészettörténet, az építészet múltjának feltárása csak néhány száz éve foglalkozik tárgyával, és e rövid idő alatt is jelentős fejlődésen ment keresztül. Legkorábban az antik idők, főleg a görög és római, ókori építészet megoldásait tanulmányozták, azért, hogy a régiek módján alakítsák, a megismert részletekkel díszítsék épületeiket. Amikor a középkor értékei is a figyelem középpontjába kerültek, már nemcsak a részleteket, hanem az egykori alkotók szellemiségét is keresték. Az újkori példák érthetőbbek voltak, hiszen gondolkodásmódjukban már sok azonosságra leltek. A folyamat az emberi szem térbeli tájékozódásához volt hasonló, ami időben közel volt, azt részleteiben is ismerték, ami távolabb, az csak fő vonásaiban engedte feltárni magát.
Kategóriák: Építészet
Tárgyszavak: Építészettörténet, Historizmus, Századforduló, Szecesszió
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Építészettörténet, Historizmus, Századforduló, Szecesszió
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
5-6
Bevezetés
7-9
A historizmus kora
[11-70]
A historizmus és a „historizálás”
13-14
A XIX. század építészettörténetének periodizációja
15-18
A historizmus kutatásának néhány kérdése
19-27
A historizmus korának sajátosságai
19-21
Politikai és társadalmi körülmények
21-23
Az ipari forradalom és a gazdaság fejlődése
24
A kultúra a historizmus korában
24-27
A történeti szemlélet változásai az építészetben
28-33
Az épületek funkcionális fejlődése a historizmus korában
34-[70]
A hagyományos építészeti feladatok módosulása
34-42
Az új építészeti feladatok megjelenése és fejlődése
42-[70]
A historizmus kialakulása (1750-1850)
[71]-200
A historizmus építészeti eszközei
73-77
A klasszicista tömegalakítás
73
A klasszicista homlokzatalakítás
73-75
A romanizáló és gótizáló romantika tömegalakítása és homlokzatszerkesztése
75
A klasszicista téralakítás
75-76
A romanizáló és gótizáló téralakítás
76
Az alkalmazott építőanyagok és szerkezetek a klasszicizmusban
76-77
A romanizáló és gótizáló romantika anyaghasználata és szerkezetei
77
A korai klasszicizmus és a romantika építészete (1750-1800)
78-113
Az angol tájkert és a palladianizmus
79-88
A francia romantikus klasszicizmus
89-107
A klasszicizmus kialakulása Németországban
108-113
A historizálás elterjedése (1800-1850)
114-200
A klasszicizáló és a gótizáló romantika Angliában
114-135
Klasszicizáló és gótizáló romantika Franciaországban
135-143
A fejlett német klasszicizmus
143-164
A klasszicizmus és a romantika elterjedése
164-200
Oroszország klasszicista építészete
164-173
Ausztria klasszicista építészete
173-174
Itália
174-178
Görögország
178-179
Lengyelország és Csehország
179-180
Skandinávia
181-182
Klasszicizmus és romantika az Újvilágban
182-189
Klasszicizmus és romantika Magyarországon
189-200
A historizmus virágzó és hanyatló korszaka (1850-1900) Az eklektika
[201-244]
Az eklektikus építészet eszközei
203-205
Az eklektikus épület tömeg- és homlokzatalakítása
203-204
Az eklektikus térszervezés változásai
204
Az eklektika anyaghasználata és szerkezetei
204-205
Az eklektika elterjedése
206-[244]
A nagyvárosi historizmus
207-225
Drezda
207-211
Párizs
211-215
Bécs
215-225
Az eklektika Európában
226-230
Az eklektika az Egyesült Államokban
231-233
Az eklektika Magyarországon
233-[244]
A vas évszázada és a századforduló
[245]-346
A mérnöki építészet megjelenése
247-267
Az új szerkezeti anyagok szerepe
247-250
A vasszerkezetek elterjedése
250-254
A vasszerkezetű építés Franciaországban
255-263
Vasszerkezetű építés Angliában
263-267
A századforduló mozgalmai (1900-1920)
268-346
A századforduló mozgalmainak építészeti eszközei
268-270
Tömeg- és homlokzatalakítás
268-269
A századforduló térszervezése
269
Szerkezetek és anyaghasználat
269-270
A századforduló építészeti irányzatai
270-346
Az angol Arts and Crafts mozgalom
270-277
Art Nouveau
277-287
Jugendstil
288-294
Sezession
294-301
A századforduló Európa más részein
301-318
A magyar századforduló
319-328
A premodern építészet
328-341
A chicagói iskola
341-346
Melléklet
[347]-364
Irodalom
349-[352]
Névmutató
353-356
Tárgymutató
357-[362]
Képek forrása
363-364
Kolofon
364
Hátsó borító