A vezetői számvitel alapjai corvina logo

Szerző: Kardos Barbara
További szerzők: Veress Attila; Sztanó Imre
Cím: A vezetői számvitel alapjai
Sorozatcím: Bologna-könyvsorozat. BA, 1789-5103
Megjelenési adatok: Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2012. | ISSN: 1789-5103 | ISBN: 978-963-638-418-0

coverimage A számvitel fogalmat' sokféleképpen definiálják. Általánosan elfogadott fogalomnak tekinthető, hogy a számvitel a különböző információigények kielégítésének eszköze. Másképpen fogalmazva a számvitel gyakorlati tevékenység, mely során információszolgáltatásra kerül sor. Kérdés ugyanakkor az, hogy kik az információk címzettjei. A tulajdonosok, a hitelezők, a piaci partnerek (a vevők és a szállítók), potenciális befektetők, a vállalkozás környezete, a vállalkozás vezetői, dolgozói információkat igényelnek a vállalkozás működéséről. Természetesen a különböző érdekhordozók más és más jellegű információkat igényelnek. A számvitel feladata egy-egy gazdasági társaságról pénzügyi információk meghatározása, mérése és szolgáltatása annak érdekében, hogy ezen információk felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak. A megállapítás, mérés és közlés szolgálhatja a társaság külső felhasználókkal való kommunikációját. A számvitelnek ezt az ágát pénzügyi számvitelnek nevezzük. Amennyiben a belső felhasználók megalapozott döntéseihez szükséges információkról van szó, úgy vezetői számvitelről beszélünk. A pénzügyi számvitel elsődleges célja a beszámoló összeállítása. A beszámoló összeállításának pedig az a célja, hogy megbízható és valós képet adjunk a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről a piac résztvevői részére. Annak függvényében, hogy ki az információ elsődleges címzettje, megkülönböztetünk - pénzügyi számvitelt és - vezetői számvitelt. A számvitel két részre történő „felosztása” lényegében azt a követelményt fogalmazza meg, hogy kinek nyújtunk információkat, illetve az információkat elsődlegesen ki hasznosítja. Ebből következően a pénzügyi számvitel a vállalkozáson kívüli felhasználók igényét hivatott elsődlegesen kielégíteni. A beszámoló összeállítása ezt a célt szolgálja alapvetően. A vezetői számvitel a vállalkozás vezetői (a management) részére ad a döntésekhez információkat. Szükséges azonban megjegyezni, hogy a számvitel ilyen „felosztása” ma még hazánkban sok vitára ad alkalmat, bár a külföldi szakirodalom már régóta használja ezt a közelítést. A vezetői számvitel a számvitelnek az a területe, amely olyan információkat szolgáltat a vezetők részére, amelyek segítségével - az erőforrások optimális felhasználása elősegíthető, - a teljesítmények növelhetők, - a költségek (ráfordítások) csökkenthetők, vagyis - az eredmény maximalizálható. A pénzügyi számvitel tartalmát a számviteli törvény szabályozza. Ennek az az oka, hogy a pénzügyi számvitel alapvetően a piac szereplői számára - azaz külsők részére - ad információkat.
Kategóriák: Közgazdaságtudomány
Tárgyszavak: Számvitel, Költséggazdálkodás, Költségtan
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
4-6
1. Fejezet: A vezetői számvitel
7-11
   A fejezet célja
7
   1.1 A vezetői számvitel fogalma, értelmezése
7-9
   1.2 A vezetői számvitel és a pénzügyi számvitel kapcsolata
9-10
   1.3 A vezetői számvitel szerepe, tárgya és feladatai
10-11
   Ellenőrző kérdések
11
2. Fejezet: Költségtani ismeretek
13-37
   A fejezet célja
13
   2.1 Költség, ráfordítás, kiadás
13-14
   2.2 A költség fogalma, tartalma
14-16
   2.3 A költségek csoportosítása
16-36
      2.3.1 Költségnemek szerinti költségek
16-18
      2.3.2 A költségek csoportosítása összetételük, összetettségük szerint
18
      2.3.3 A költségek csoportosítása tervezésük, utalványozásuk és elszámolási módjuk szerinti
18-19
      2.3.4 A költségek csoportosítása felmerülési helyük szerint
19
      2.3.5 A költségek csoportosítása költségviselők szerint
20
      2.3.6 A költségek csoportosítása a termelési folyamattal való kapcsolatuk szerint
20
      2.3.7 A termelési költségek csoportosítása a termelés terjedelmével
20-32
         2.3.7.1 Az állandó költségek
21-22
         2.3.7.2 A változó költségek
23-29
         2.3.7.3 A költségváltozási tényező
29-32
      2.3.8 A költségek csoportosítása befolyásolhatóságuk szerint
32-36
      2.3.9 A költségek csoportosítása kalkulálhatóság szerint
36
   Ellenőrző kérdések
37
3. Fejezet: Költséggazdálkodás
39-63
   3.1 A költséggazdálkodás fogalma és értelmezése
39-46
   3.2 A költséggazdálkodás módszerei
47-63
      3.2.1 Felhasználási normák alkalmazása a költséggazdálkodásban
47-49
      3.2.2 A költségváltozási tényező alkalmazása
50
      3.2.3 A fedezeti költségszámítás célja és alkalmazása
51-56
      3.2.4 A határköltség-számítás
56-58
      3.2.5 A standard költségszámítás
58-59
      3.2.6 Az értékelemzés
60-63
   Ellenőrző kérdések
63
4. Fejezet: A költségek elszámolása
65-157
   A fejezet célja
65
   4.1 A költségek elszámolásának célja
65-66
   4.2 A költségek elszámolásának lehetőségei
66-68
   4.3 A termelési és értékesítési folyamat számvitele
68-157
      4.3.1 Saját termelésű készletek mérlegtételei, csoportosítások, alapértelmezések
69
      4.3.2 A termelési és értékesítési folyamattal kapcsolatos gazdasági események megjelenítése az eredménykimutatásban
69-72
         Esettanulmány
69-72
            a) eset
70
            b) eset
70-71
            a) eset
71
            b) eset
71-72
      4.3.3 A termelési és értékesítési folyamat könyvviteli elszámolásával kapcsolatos törvényi előírások
72-75
      4.3.4 A termelési és értékesítési folyamat elszámolásának lehetséges módszerei
75-76
      4.3.5 Bevezetés az önköltségszámításba
76-78
         "Egyből közvetlen" költségek, utólag felosztott "korábban közvetett" költségek
78
      4.3.6 Saját termelésű készletek nyilvántartási lehetőségei és a főkönyvi elszámolás
79-89
         Összköltség eredménykimutatás, kizárólag költségnem elszámolás
80-81
         Elszámolási egységáras nyilvántartás
81-84
            Példa az elszámolóáras nyilvántartásra
83-84
         Összköltség eredménykimutatás, elsődleges költségnem, másodlagos költséghely-költségviselő elszámolás
85
         Összköltség eredménykimutatás, elsődleges költségnem, másodlagos költséghely-költségviselő elszámolás
86-87
         Forgalmi eredménykimutatás, elsődleges költséghely-költségviselő, másodlagos költségnem elszámolás
87-89
      4.3.7 Speciális elszámolások
89-91
         Speciális gazdasági események a saját termelésű készleteknél
90
         Ráfordítás-jellegű speciális gazdasági események könyvelése összköltség eljárással készített eredménykimutatás és kizárólag költségnem elszámolás esetén
90
         Ráfordítás-jellegű speciális gazdasági események könyvelése forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás és költséghely-költségviselő elszámolás mellett
91
         Bevétel-jellegű speciális gazdasági események könyvelése összköltség eljárással készített eredménykimutatás és kizárólag költségnem elszámolás esetén
91
         Bevétel jellegű speciális gazdasági események könyvelése forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás és költséghely-költségviselő elszámolás mellett
91
      4.3.8 A termelési és értékesítési folyamat számvitele egy esettanulmányon keresztül
92-99
   4.4 A leggyakrabban alkalmazott módszerek és a kapcsolódó főkönyvi elszámolás
99-125
      4.4.1 A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli, termékelőállítással nem foglalkozik, ebből következően saját termelésű készlete nincs
99-102
         Példa
100-102
      4.4.2 A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli, termékelőállítással foglalkozik, ebből következően saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről azonban folyamatos nyilvántartást nem vezet!
102-106
         Példa
103-106
      4.4.3 A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli, termékelőállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, a közvetlen és közvetett költségeket azonban nem különíti el egymástól
106-112
         Példa
109-112
      4.4.4 A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli, termékelőállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, a közvetlen és közvetett költségeket elkülöníti egymástól
112-125
         4.4.4.1 Az elszámolás lépései összköltség eljárással készülő eredménykimutatás esetén
113-119
            Példa
116-119
         4.4.4.2 Az elszámolás lépései forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás esetén a következők
119-125
   4.5 A költségek elszámolásának gyakorlata
125-155
      4.5.1 Elsődleges költségnem elszámolás
125-132
         Példa
127-132
      4.5.2 Elsődleges költségnem, másodlagos költséghely/költségviselő elszámolása
132-143
         Példa
135-143
      4.5.3 Elsődleges költséghely/költségviselő, másodlagos költségnem elszámolás
143-155
         Példa
145-155
   4.6 Költségkimutatások összeállítása
155-157
   Ellenőrző kérdések
157-158
5. Fejezet: Kalkulációk és önköltségszámítás
159-215
   A fejezet célja
159
   5.1 Bevezetés a kalkulációk világába
159-162
   5.2 A kalkuláció
162-166
      1. Esettanulmány
164
      2. Esettanulmány
165-166
   5.3 Önköltségszámítás
166-215
      5.3.1 Bevezetés az önköltségszámítási ismeretekbe
166-186
         5.3.1.1 Az önköltségszámítás tárgya
166-167
         5.3.1.2 Az önköltségszámítás feladata
167-168
         5.3.1.3 Az önköltség törvényi szabályozása
168-174
            Példa
170-172
            Esettanulmány
172-174
               a) variáció
172
               b) variáció
173
               c) variáció
173
               d) variáció
173-174
               e) variáció
174
         5.3.1.4 Az önköltségszámításnak egy lehetséges sémája
175-186
            Esettanulmány
183-186
      5.3.2 Az önköltségszámítással kapcsolatos elvárások
186-190
         5.3.2.1 Az önköltségszámítás alapelvei
186-187
            Költségokozat elve
186
            Költségvalódiság elve
186-187
            Költségteljesség elve
187
            Az önköltség meghatározásának következetesség elve
187
            A lökésszerűen jelentkező költségek elhatárolásának elve
187
            Költségviselő-képesség elv
187
         5.3.2.2 Az önköltségszámítással szembeni követelmények
188-190
      5.3.3 Az önköltségszámítás fajtái
190-197
         5.3.3.1 Az előkalkuláció
190-194
            Esettanulmány
192-194
         5.3.3.2 A közbenső kalkuláció
194
         5.3.3.3 Az utókalkuláció
194-197
      5.3.4 Az önköltségszámítás módszerei
197-214
         5.3.4.1 Az osztókalkuláció
198-204
            Az osztókalkuláció fajtái
198
            5.3.4.1.1 Az egyszerű osztókalkuláció
198-199
               Példa a többlépcsős egyszerű osztókalkulációra
199
            5.3.4.1.2 Az egyenértékszámos osztókalkuláció
199-204
               Példa az egylépcsős egyenértékszámos osztókalkulációra
201
               Példa a többlépcsős egyenértékszámos osztókalkulációra
202-204
         5.3.4.2 A pótlékoló kalkuláció
204-212
            5.3.4.2.1 A közvetett költségek felosztásának elvi kérdései
204-209
               Példa a pótlékoló kalkulációra (egy termelőüzemben kétféle termék gyártása)
207-208
               Példa a pótlékoló kalkulációra (két termék két üzemben kerül megmunkálásra)
208-209
            5.3.4.2.3 A tevékenységalapú kalkuláció
209-212
               Példa a tevékenységalapú kalkulációra
211-212
         5.3.4.3 Normatív kalkuláció
212-214
            Példa a normatív kalkulációra
213-214
         5.3.4.4 Vegyes kalkuláció
214
      5.3.5 Az önköltségszámítással kapcsolatos törvényi előírások
214-215
         Példa az önköltség megállapítására eladási árból kiindulva
215
   Ellenőrző kérdések
215
6. Fejezet: Költségelemzés
217-235
   A fejezet célja
217
   6.1 A költségelemzésről általánosságban, alapfogalmak
217-218
   6.2 Összehasonlító viszonyszámok a költségelemzésben
218-220
      Költség és költségváltozás elemzése
218
      Költségmegoszlás
218
      Költséghányad
219
      Költségszint
219-220
      Fedezeti hányad
220
   6.3 Közvetlen költségek vizsgálata
220-230
      6.3.1 A közvetlen költségek elemzésének módszerei
220-230
         6.3.1.1 A közvetlen költségek vizsgálata láncmódszerrel
221-223
            A láncmódszer általánosságban
221
            Volumenváltozás határa
221
            Fajlagos erőforrás felhasználás változásának hatása
221
            Tarifa változás hatása
222
            Tiszta volumenváltozás hatása
222
            Példa a közvetlen költségek vizsgálatára láncmódszerrel
222-223
               Megoldás
222-223
         6.3.1.2 Standardizálás (alternatív eltérésfelbontásban)
223-228
            Példa a standardizálás alapján történő közvetlen költségelemzésre
224-228
               Megoldás
224-228
         6.3.1.3 Parciális eltérésfelbontás módszere
228-230
            Példa a parciális eltérésfelbontás alapján történő közvetlen költség elemzésére
228-230
               Megoldás
229-230
   6.4 Rugalmasságon alapuló költségelemzés
230-234
      A rugalmasságon alapuló költségelemzés lépései
230
      6.4.1 A (klasszikus) flexibilis költségelemzés
230-232
         A flexibilis költségelemzésnél meghatározható eltérések
231
         Példa a flexibilis költségelemzésre
231-232
            Feladatok
231
            Megoldások
232
      6.4.2 Költségredukálás
232-234
         A költségredukálás módszeréről általánosságban
232
         Példa a költségredukálásra
233-234
            Feladatok
233
            Megoldás
233-234
   Ellenőrző kérdések
235
7. Fejezet: Eredményszámítás, Eredményelemzés
235-267
   A fejezet célja
235
   7.1 Költségelszámolás és eredménykimutatás összefüggései
235-244
      7.1.1 Összköltség eljárással készülő eredménykimutatás
237-242
      7.1.2 Forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás
242-243
      7.1.3 Az összköltség és a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás szerinti eredmény megállapítás összehasonlítása
243-244
   7.2 Fedezeti összeg
244-253
      7.2.1 Termelési volumen és a költségek kapcsolata
244-246
         Példa
245-246
      7.2.2 Költségek csoportosítása fedezeti költségszámítás sémája szerint
247
      7.2.3 Fedezeti pont meghatározása
247-248
      7.2.4 Fedezetszámítás alkalmazási területei
248
      7.2.5 Fedezeti összeg elemzése
249-253
         Példa a fedezeti összeg és fedezeti hányad elemzésére
251-253
      7.2.6 Árképzési döntések
253
   7.3 Eredményelemzés
253-267
      Eredmény elemzés szakaszai
254
      7.3.1 Jövedelem, eredmény megállapításának módjai
254-255
         Példa
254-255
      7.3.2 Eredménytervezés
255
      7.3.3 Optimális termelési terv (szolgáltatások optimális portfoliójának) összeállítása
255-258
         Példa
256-258
            Feladat
257
            Megoldás
257-258
      7.3.4 Mérleg szerinti, eredményt befolyásoló tényezők
258-263
         7.3.4.1 Összköltség eljárással készülő eredménykimutatás esetén
258-259
            Árbevételt befolyásoló tényezők
258
            Aktivált saját teljesítmények értékét meghatározó tényezők
258
            Egyéb bevételeket meghatározó tényezők
258
            Anyag jellegű ráfordítások értékét meghatározó tényezők
258
            Személyi jellegű ráfordítások nagyságát meghatározó tényezők
258
            Értékcsökkenési leírás értékét meghatározó tényezők
259
            Egyéb ráfordításokat meghatározó tényezők
259
            Pénzügyi műveletek eredményét meghatározó tényezők
259
            Rendkívüli eredmény nagyságát meghatározó tényetők
259
            Adófizetési kötelezettség nagyságát meghatározó tényezők
259
            Osztalék összegét befolyásoló tényezők
259
         7.3.4.2 Forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás esetén (üzleti eredményig)
259-263
            Árbevételt befolyásoló tényezők
259
            Az értékesítés közvetlen költségeinek összegét meghatározó tényezők
259
            Az értékesítés közvetett költségeinek összegét meghatározó tényezzők
259
            Egyéb bevételeket meghatározó tényezők
259
            Egyéb ráfordításokat meghatározó tényezők
259
            Példa
260-263
               Megoldás
260-263
      7.3.5 Eredményesség elemzése
263-267
         Néhány kiemelt eredményességi mutató és azok értelmezése
264-265
         Munkaarányos jövedelmezőség
265-267
         Összegezve
267
   Ellenőrző kérdések
267-268
8. Fejezet: A vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének elemzése
269-299
   A fejezet célja
269
   8.1 A mérlegelemzés
269-271
   8.2 Az egyes eszköz-és forráscsoportok belső arányainak elemzése
271-272
   8.3 A vagyoni helyzet alakulásának elemzése
272-275
      8.3.1 A tőkeerősség vizsgálata
272
      8.3.2 A kötelezettségek részaránya
273
      8.3.3 A céltartalékok aránya
274
      8.3.4 Befektetett eszközök fedezete
274
      8.3.5 A saját tőke növekedésének mértéke
274-275
      8.3.6 Tőkemultiplikátor mutatója
275
   8.4 A főbb vagyonelemek alakulásának vizsgálata
275-296
      8.4.1 Az immateriális javak elemzése
275-276
      8.4.2 A tárgyi eszközök elemzése
276-277
      8.4.3 A befektetett pénzügyi eszközök elemzése
277-278
      8.4.4 A készletek elemzése
278-279
      8.4.5 Követelések elemzése
279-280
      8.4.6 Az értékpapírok elemzése
280
      8.4.7 A pénzeszközök elemzése
280-281
      8.4.8 A saját tőke elemzése
281
      8.4.9 A céltartalékok vizsgálata
282
      8.4.10 A kötelezettségek elemzése
282
      8.4.11 Időbeli elhatárolások elemzése
282-296
         Példa a vagyoni helyzet elemzésére
283-296
   8.5 A pénzügyi helyzet alakulásának elemzése
296-299
      8.5.1 Likviditási mérlegek felhasználása az elemzésben
297-298
      8.5.2 A pénzügyi helyzet elemzéséhez használatos mutatószámok
298-299
         8.5.2.1 Az adósságállományra vonatkozó mutatószámok
298
         8.5.2.2 Likviditási mutatók
299
   Ellenőrző kérdések
299
Irodalomjegyzék
301-302
Hátsó borító