Az Európai Unió joga

Szerkesztők: Mohay Ágoston; Szalayné Sándor Erzsébet
További szerzők: Karoliny Eszter; Komanovics Adrienne; Mohay Ágoston; Pánovics Attila; Szalayné Sándor Erzsébet
Cím: Az Európai Unió joga
Alcím: C/2. témakör: az Európai Unió joga
Sorozatcím: Dialóg Campus szakkönyvek | Jogi szakvizsga segédkönyvek
Megjelenési adatok: Dialóg Campus, Budapest, 2015. | ISSN: 1417-7986 | 1587-6659 | ISBN: 978-615-5376-55-9

Az európai integráció gyökerei hosszú évszázadokra nyúlnak vissza, az európai országok és népek közötti egység megteremtésének lehetősége azonban egészen a második világháború befejezéséig váratott magára. A soha nem látott pusztítás hatására nyilvánvalóvá vált, hogy Európa sorsát a jövőben az országok békés együttműködésére kell alapozni. Az Európai Unió megteremtésének első lépését a híres Schuman-beszéd jelentette. 1950. május 9-én hangzott el ugyanis Robert Schuman francia külügyminiszternek az európai integráció javaslatát tartalmazó beszéde (ezért minden évben május 9-e az ún. Európa nap). A javaslat alapgondolata a szén- és acéltermelés közös irányítása egy olyan szervezet keretében, amely nyitott, tehát a későbbiekben más országok is csatlakozhatnak hozzá. Az ötlet nagyszerűsége abban rejlett, hogy a legfőbb szerve, a Főhatóság révén elejét vette a többi tagállam tudta nélkül történő fegyverkezésnek, illetve véget vetett ezzel a több évszázados francia és német háborúskodásnak. A szervezet sikeréhez hozzájárult a kedvező gazdasági helyzet, és a sajátos történelmi pillanat, a hidegháború is. Ennek köszönhetően a világháború által katasztrofális helyzetbe jutott országok gazdasága látványos növekedésnek indult, ami lehetővé tette az integrációs folyamat kiterjesztését újabb és újabb gazdasági-társadalmi területekre. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján elmondható, hogy az európai integráció tartós békét és minden eddiginél nagyobb jólétet hozott az európaiak számára. Az Európai Unió már 28 országot és mintegy 508 millió lakost számlál, a hivatalos nyelvek száma pedig 24-re nőtt (angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén). Jelen könyv az Európai Unió intézmény- és jogrendszerének tanulásához kíván segítséget nyújtani, elsősorban a jogi szakvizsgázók számára, de emellett ajánljuk mindazoknak, akik jogi szempontból alaposabban meg szeretnék ismerni ennek a rendkívül összetett, különleges, és a mindennapi életünket egyre közvetlenebbül befolyásoló szervezetnek a sajátosságait.

Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Európai Unió, Európajog, Jogharmonizáció
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító

Címlap

Tartalomjegyzék

[5]-11

Előszó

Bevezetés

[15]-20

1. Az integráció bővítése

[15]

2. Az integráció mélyítése

[15]-20

2.1. Az alapító szerződések

[15]-16

2.2. Az Egyesítési szerződés

2.3. Az Egységes Európai Okmány

16-17

2.4. A Maastrichti Szerződés

17-18

2.5. Az Amszterdami szerződés

2.6. A Nizzai szerződés

18-19

2.7. Az Alkotmányszerződés

19-20

1. Az Európai Unió alapszerződései

[21]-25

1. A Lisszaboni Szerződés

[21]

2. Az Európai Unióról szóló szerződés hatályos felépítése és főbb tartalmi rendelkezései

[21]-23

Az EUSz. felépítése a következő

[21]-22

Főbb tartalmi rendelkezések

22-23

3. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés felépítése és főbb tartalmi rendelkezései

23-25

Az EU működéséről szóló szerződés (EUMSz.) felépítése

23-24

Főbb tartalmi rendelkezések

24-25

EUMSz. 352.cikk (az EKSz. korábbi 308.cikke)

Ellenőrző kérdések

2. Az Európai Unió intézményei, főbb hatásköreik és egymáshoz való viszonyuk

[26]-27

Ellenőrző kérdések

3. Az Európai Bizottság összetétele, működése és hatáskörei

[28]-34

1. A Bizottság összetétele

[28]-29

2. A Bizottság működése

29-30

3. A Bizottság hatáskörei

30-34

3.1. Jogszabály-kezdeményezési jogkör

30-31

3.2. Jogi aktusok elfogadása átruházott hatáskörben

31-32

3.2.1. Felhatalmozáson alapuló jogi aktusok

31-32

3.2.2. Végrehajtási aktusok

3.3. Jogalkalmazás és igazgatási tevékenység

32-33

3.4. Az úniós jog betartásának ellenőrzése

33-34

Ellenőrző kérdések

4. Az Európai Unió Tanácsának összetétele, működése és hatáskörei

[35]-42

1. Összetétel

[35]-37

1.1. A Miniszterek Tanácsa

[35]-36

1.2. A COREPER

1.3. Tanácsi munkacsoportok

1.4. Főtitkárság

1.5. A soros elnökség

2. A Tanács működése

38-39

3. A Tanács hatáskörei

39-42

3.1. Jogszabály-kezdeményezés

3.2. Jogalkotás

40-41

3.3. Végrehajtó hatáskör

3.4. Kinevezés

3.5. Egyéb hatáskörök

Ellenőrző kérdések

5. Az Európai Tanács összetétele és működése; az Európai Tanács elnökének feladatai és hatáskörei

[43]-45

1. Az Európai Tanács összetétele és működése

[43]-44

2. Az Európai Tanács feladatai

3. Az Európai Tanács elnöke

44-45

Az Európai Tanács elnöke

Ellenőrző kérdések

6. Az Európai Parlament összetétele, tagjainak választása, működése és hatáskörei

[46]-53

1. Az Európai Parlament összetétele

[46]-48

1.1. Az európai parlamenti képviselők

[46]

1.2. Az Európai Parlament elnöke és alalnökei

[46]-47

1.3. Az Elnökök Értekezlete

1.4. A képviselőcsoportok

47-48

1.5. Az Európai Parlamnet bizottságai

1.6. Egyéb szervezeti egyésgek, tisztségek

2. A Parlament működése

3. A Parlament feladat- és hatáskörei

49-53

3.1. Véleményezési jogkör

3.2. Jogalkotó hatáskör

50-51

3.3. Ellenőrző hatáskör

3.4. Kinevezési jogkör

3.5. Érdekközvetítő funkció

52-53

Ellenőrző kérdések

7. Az Európai Unió Bíróságának felépítése és működése; a Bíróság, a Törvényszék és a Közszolgálati Törvényszék hatáskörei

[54]-58

1. A Bíróság összetétele

[54]-55

2. A főtanácsnokok

55-56

3. A Törvényszék

4. A Közszolgálati Törvényszék

56-57

5. A bíróságok hivatali apparátusa

6. A bírósági rendszer összefüggései

57-58

Ellenőrző kérdések

8. Az Európai Unió tanácsadó szerveinek (Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága) szerepe a jogalkotási eljárásban

[59]-61

1. A Gazdasági és Szociális Bizottság

[59]-60

1.1. Összetétel és működés

[59

1.2. Hatáskör

2. A Régiók Bizottsága

60-61

2.1. Összetétel és működés

2.2. Hatáskör

Ellenőrző kérdések

9. Az Európai Ombudsman; az Európai Adatvédelmi Biztos

[62]-66

1. Az Európai Ombudsman tisztsége

[62]

2. Az Európai Ombudsman hatásköre

[62]-65

EUMSz. 21.cikk (3) bekezdés

[62]

Alapjogi charta 43. cikk

[62]

Alapjogi charta 41. cikk

63-65

3. Az Európai Adatvédelmi Biztos

65-66

Ellenőrző kérdések

10. Az Európai Unió hatáskörei. A hatáskör-átruházás elve; az Alaptörvény E) cikke; az Alkotmánybíróság fontosabb határozatai az uniós jog magyarországi érvényesülésével kapcsolatban

[67]-76

1. Az Európai Unió hatáskörei

[67]-69

EUMSz. 2. cikk

[67]

2. A hatáskör-átruházás elve

69-70

EUSz. 3. cikk

EUSz. 4. cikk

EUSz. 5. cikk

EUMSz. 352. cikk

3. Magyarország Alaptörvényének E) cikke

4. A Magyar Alkotmánybíróság határozatai az uniós jog magyarországi érvényesülésével kapcsolatban

71-76

30/1998.(VI.25.) AB határozat

32/2008. (III.12.) AB határozat

143/2010. (VII.14.) AB határozat

22/2012. (V.11.) AB határozat az Alaptörvény E) cikk (2) és (4) bekezdése értelmezéséről

Ellenőrző kérdések

75-76

11. Jogalkotási eljárás az Európai Unióban. A rendes és a különleges jogalkotási eljárások

[77]-80

1. A rendes jogalkotási eljárás

[77]-78

2. Különleges jogalkotási eljárások

78-80

2.1. A konzultációs eljárás

2.2. Az egyetértési eljárás

79-80

Ellenőrző kérdések

12. A nemzeti parlamentek szerepe a jogalkotási eljárásban

[81]-83

1. Nemzeti parlamentek az Unióban

[81]

EUSz. 12. cikk

[81]

2. A nemzeti parlamentek szerepe a jogalkotásban

[81]-83

2.1. A nemzeti parlamentek tájékoztatása

2.2. A szubszidiaritás elve tiszteletben tartásának ellenőrzése

82-83

Ellenőrző kérdések

13. Az Európai Unió elsődleges jogforrásai

[84]-87

1. Áttekintés: az Európai Unió jogforrási rendszere

[84]

2. Az elsődleges uniós jog

[84]-87

2.1. Alapító szerződések

2.2. Módosító szerződések

85-86

2.3. Az alapító szerződések ágazati módosítását tartalmazó kiegészítő szerződések

2.4. Csatlakozási Szerződések

2.5. Íratlan elsődleges uniós jog

86-87

Ellenőrző kérdések

14. Az Európai Unió mint a nemzetközi jog alanya; az Európai Unió által kötött nemzetközi szerződések. A nemzetközi jog és az uniós jog elhatárolása

[88]-91

1. Az Európai Unió, mint a nemzetközi jog alanya

[88]

2. Az Európai Unió által kötött nemzetközi szerződések

[88]-90

EUMSz.218. cikk

3. A nemzetközi jog és az uniós jog elhatárolása

90-91

Ellenőrző kérdések

15. A rendelet joghatásai, jellemzői, viszonya a nemzeti joghoz; a határozat joghatásai és jellemzői

[92]-94

1. Bevezetés

[92]

2. A rendelet joghatásai, jellemzői, viszonya a nemzeti joghoz

[92]-93

3. A határozat joghatásai, jellemzői

Ellenőrző kérdések

16. Az irányelv joghatásai, jellemzői, viszonya a nemzeti joghoz. Az átültetési kötelezettség elmulasztásának következményei

[95]-96

1. Az irányelv joghatásai, viszonya a nemzeti joghoz

[95]

2. Az átültetési kötelezettség megszegése

[95]-96

3. Az átültetési kötelezettség megsértésnek következményei

Ellenőrző kérdések

17. A jogalkotási aktusok és a nem jogalkotási aktusok elhatárolása. Az Európai Unió egyéb jogforrásai

[97]-98

1. A jogalkotási aktusok és a nem jogalkotási aktusok elhatárolása

[97]-98

2. Az Európai Unió egyéb jogforrásai

Ellenőrző kérdések

18. Az uniós jog autonómiája és elsőbbsége

[99]-103

1. Az uniós jog autonómiája

[99]-100

2. Az uniós jog alkalmazási elsőbbsége (elsődlegesség, szupremácia, primátus)

100-103

26/62.sz. Van Gend en Loos ügy

100-101

6/64.sz. Flaminio Costa kontra ENEL ügy (1964) EBHT 585

101-102

11/70. sz. Internationale Handelsgesellschaft ügy

102-103

70/77.sz. Simmenthal ügy

103

Ellenőrző kérdések

103

19. A közvetlen hatály; az alapszerződések, a rendeletek, az irányelvek vertikális és horizontális közvetlen hatálya; a közvetett hatály

[104]-111

1. A közvetlen hatály elvének kialakulása és feltételei

[104]-108

26/62.sz. Van Gend Loos ügy

[104]-105

41/74.sz. Van Duyn kontra Home Office ügy

107-108

2. A vertikális és a horizontális közvetlen hatály

108-110

152/84.sz. Marshall ügy

109

C-91/92.sz. Faccini Dori ügy

109-110

3. A közvetett hatály

110-111

14/83.sz. von Colson és Kamann kontra Land Nordrhein-Westfalen ügy

110

C-106/89. sz. Marleasing kontra La Comercial ügy

111

Ellenőrző kérdések

111

20. Az uniós polgárság intézménye, az uniós polgársághoz fűződő jogok terjedelme; az európai polgári kezdeményezés

[112]-125

1. Előzmények

[112]

2. Az uniós polgárság fogalma

113

3. Az uniós polgársághoz fűződő jogok terjedelme

113-120

3.1. A szabad mozgás és szabad tartózkodás joga

114

EUMSz.21.sz. cikk

114

3.2. A helyhatósági választásokon való részvétel joga

114-115

EUMSz.22.cikk

114-115

3.3. Az Európai Parlament képviselőinek megválasztásával kapcsolatos választójog

115-116

EUMSz.22. cikk

115

EUMSz.223.sz. cikk

115

3.4. Diplomáciai és konzuli védelem

116-117

EUMSz.23.cikk

116

3.5. Unios jogalkotásra irányuló polgári kezdeményezés

117

EUMSz.24.cikk

117

3.6. Petíciós jog

118

EUMSz.24.cikk

118

EUMSz.227.cikk

118

3.7. Az európai ombudsmanhoz fordulás joga

119-120

EUMSz.24.cikk

119

EUMSz.228.cikk

119

4. Jogesetek

120-125

C-85/96.sz. María Martínez Sala kontra Freistaat Bayern ügy

120-121

Tényállás

120-121

Ratio decidendi

121

C-184/99. sz. Grzelczyk kontraCentre public d'aide sociale d'Ottignies-Louvain-la-Neuve ügy

122-123

Tényállás

122

Ratio decidendi

122-123

C-200/02. sz. Kunqian Catherine Zhu és Man Lavette Chen kontra Secretary of State for the Home Department ügy

123-124

Tényállás

123

Ratio decidendi

124

C-135/08. sz. Rottmann kontra Freistaat Bayern ügy

124-125

Tényállás

124

Ratio decidendi

125

Ellenőrző kérdések

125

21. A diszkrimináció tilalma és az egyenlő bánásmód elve az uniós jogban

[126]-135

1. A diszkrimináció és egyéb kapcsolódó fogalmak

[126]-127

2. Általános és speciális rendelkezések

127-129

2.1. Primer jogforrások

127-128

EUMSz.19.cikk

128

2.2. Másodlagos jogforrások

128-129

3. A diszkrimináció tilalmát sértő intézkedések jogszerűsége

129-130

4. Jogesetek

130-135

43/75. sz. Defrenne kontra Sabena (II) ügy

130-131

Tényállás

130

Ratio decidendi

130-131

222/84. sz. Johnston kontra Chief Constable of the Royal Ulster Constabulary ügy

131-133

Tényállás

131

Ratio decidendi

131-133

C-221/89. sz. Factortame (II) ügy

133

Tényállás

133

Ratio decidendi

133

C-415/93. sz. Bosman ügy

134

Tényállás

134

Ratio decidendi

134

C-144/04. sz. Mangold kontra Rüdiger Helm ügy

134-135

Tényállás

134

Ratio decidendi

134-135

Ellenőrző kérdések

135

22. Alapjogvédelem az Európai Unióban; az Európai Unió Alapjogi Chartája; az Emberi Jogok Európai Egyezményének és az Európai Unió alapjogvédelmének kapcsolódási pontjai

[136]-142

1. Az alapító szerződések történeti változatai

[136]

2. Fejlemények a kilencvenes évektől napjainkig

[136]-138

2.1. A kilencvenes évek eleje: hogyan tovább?

[136]-137

2.2. Az uniós aktusok, a tagállami végrehajtó intézkedések, valamint az alapjogok védelme: Az Európai Unió Alapjogi Chartája

137-138

2.3. A tagállamok, mint az emberi jogok tiszteletben tartásának kötelezettjei

138

3. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének és az Európai Unió alapjogvédelmének kapcsolódási pontjai

138-141

3.1. A csatlakozás jogalapjai

139

3.2. Tartalmi és eljárási szempontok

139-140

3.3. A csatlakozási szerződés tervezete

141

Ellenőrző kérdések

142

23. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata az alapjogok terén. Az uniós hatáskörök és az alapjogok védelmének kapcsolata

[143]-153

1. Az első lépések. A közösségi aktusok felülvizsgálata

[143]-148

29/69. sz. Stauder kontra Ulm ügy

144

Tényállás

144

Ratio decidendei

144

11/70. sz. Internationale Handelsgesellschaft kontra EVGF ügy

144-145

Tényállás

144

Ratio decidendi

145

4/73. sz. J. Nold, Kohlen- und Baustoffgroßhandlung kontra Európai Közösségek Bizottsága ügy

145-146

Tényállás

145

Ratio decidendi

146

44/79. sz. Hauer kontra Rheinland-Pfalz ügy

146-147

Tényállás

146

Ratio decidendi

146-147

374/87 sz. Orkem kontra Bizottság ügy

147-148

Tényállás

147

Ratio decidendi

147-148

Megjegyzés

148

2. A tagállami aktusok emberi jogi felülvizsgálata

148-151

36/75. sz. Roland Rutili kontra Ministre de l'intérieur ügy

148-149

Tényállás

148

Ratio decidendi

149

12/86 sz. Meryem Demirel kontra Schwäbisch Gmünd ügy

149-150

Tényállás

149

Ratio decidendi

149-150

5/88. sz. Hubert Wachauf kontra Német Szövetségi Köztársaság ügy

150

Tényállás

150

Ratio decidendi

150

C-328/04. sz. ügy. Büntetőeljárás Vajnai Attila ellen

150-151

Tényállás

150-151

Ratio decidendi

151

3. Az emberi jogok védelme mint kimentési lehetőség a tagállamok számára

151-152

C-112/00 sz. Schmidberger kontra Ausztria ügy

151-152

Tényállás

151-152

Ratio decidendi

152

Ellenőrző kérdések

153

24. A tagállamokkal szemben indított kötelezettségszegési eljárások (a bírósági szakaszt megelőző rész; panasz benyújtása az Európai Bizottsághoz, a bírósági szakasz; a kötelezettségszegési eljárásban hozott ítélet jogkövetkezményei)

[154]-159

EUMSz.258.cikk

[154]

EUMSz.259.cikk

[154]

1. A kötelezettségszegési eljárás célja, jogalapja

[154]-155

2. A kereset megindítására jogosultak köre és az eljárás főbb szabályai

155-157

a) Bizottság kontra tagállam

155-156

b) Tagállam kontra tagállam

156-157

3. A bírósági szakasz főbb jellemzői

157

4. Jogkövetkezmények. Az ítélet kikényszerítésének mechanizmusa

157-158

EUMSz.260.cikk

157-158

Ellenőrző kérdések

159

25. Az uniós aktusok megsemmisítése iránti eljárás. A mulasztási eljárás

[160]-167

1. A semmisségi eljárás

[160]-164

EUMSz.263.cikk

[160]

EUMSz. 264.cikk

161

EUMSz.266.cikk

161

EUMSz.277.cikk

161

1.1. A felülvizsgálható aktusok

161-162

1.2. A kerset megindítására jogosultak köre

162-163

a) Privilegizált kérelmezők

162

b) Kvázi-privilegizált kérelmezők

162

c) Nem privilegizált kérelmezők

162-163

1.3. Semisségi okok

163

1.4. Keresetindítási határidő

164

1.5. Jogkövetkezmények

164

2. Az általános hatállyal bíró jogi aktusok alkalmazhatatlanságára való hivatkozás (EUMSz. 277. cikk)

164-165

3. Semmisségi eljárás a közös kül- és biztonságpolitika területén (EUMSz. 275. cikk)

165

4. A mulasztási eljárás. Az eljárás megindítására jogosultak köre, keresetindítási határidő, az eljárás megindításának okai

165-167

EUMSz.265.cikk

165

4.1. A lehetséges alperesek köre és az eljárás megindításának jogalapja

166

4.2. A lehetséges felperesek köre

166

4.3. A mulasztási ítélet jogkövetkezménye

167

Ellenőrző kérdések

167

26. Az előzetes döntéshozatali eljárás

[168]-180

1. Az előzetes döntéshozatal jogalapja és tárgya

[168]

EUMSz.267.cikk

[168]

2. A bíróság fogalma az előzetes döntéshozatallal összefüggésben

169-171

2.1. Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezők köre a civilisztika területén

169-170

2.1.1. Bíróságok

169-170

2.1.2. Választottbíróságok

170

2.1.3. Szakmai kamarák

170

2.1.4. Közigazgatási szervek

170

2.2. Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezők köre a bűnügyek területén

171

2.2.1. Bíróságok

171

2.2.2. Az ügyész

171

2.2.3. A vizsgálóbíró (nyomozási bíró)

171

3. Az előzetes döntéshozatal joghatása

171-172

3.1. A kötelező erő jelentése érvényességi döntés esetén

172

3.2. A kötelező erő jelentése értelmezési döntés esetén

172

4. Az előzetes döntéshozatal kvázi-precedens jellege

172-173

5. Az előzetes döntéshozatalt kezdeményező döntés általános jellemzői

173

6. Az alapeljárás felfüggesztésének kérdése

173

7. Az előterjesztés tartalma

173-174

8. Az előterjesztett kérdések megfogalmazása

174-175

9. Az ügykezeléshez szükséges tartalmi elemek

175

10. Az előzetes döntéshozatal kötelező esetei, illetve az ez alóli kivételek

175-178

10.1. Az előterjesztési kötelezettség értelmezése

176

10.1.1. Az objektív felfogás

176

10.1.2. A szubjektív felfogás

176

10.2. Az előterjesztési kötelezettséget keletkeztető jogorvoslatok természete

176-177

C-99/00. sz. Kenny Roland Lyckeskog elleni büntetőeljárás ügye

177

10.3. Az előterjesztési kötelezettség szűkítése

177-178

10.3.1. Az Európai Bíróság már döntött a kérdésben (acte éclairé)

177-178

10.3.2. A kérdés nem releváns az ügyben

178

10.3.3. A kérdés egyértelmű (acte clair)

178

11. A sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás

178-180

Ellenőrző kérdések

180

27. Az előzetes döntéshozatali eljárás és a magyar bírósági jogalkalmazás összefüggései

[181]-186

1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 155/A. §

[181]

1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 266. §

[181]

1. Az eljárás felfüggesztése

182

2. A fellebbezés szabályozása polgári ügyekben

182-184

2.1. A 2003. évi XXX. tv. eredeti koncepciója

182-183

2.2. A Cartesio-ügy hatása a fellebbezés szabályozására

183-184

2.3. A 2009. évi LXVIII. törvény vonatkozó módosításai

184

2.4. Az 1/2009. PK-KK közös vélemény

184

3. A fellebbezés szabályozása büntetőügyekben

184-185

4. Az előterjesztési kötelezettség kérdése a magyar jog kapcsán

185-186

5. Az igazságügyért felelős miniszter tájékoztatása

186

Ellenőrző kérdések

186

28. Az állam kárfelelőssége az uniós jog megsértéséért (általános alapelvek)

[187]-190

C-6/90. és 9/90. sz. Francovich és Bonifaci kontra Olaszország ügy

[187]-188

C-46/93. és C-48/93. sz. egyesített ügyek

188-190

C-224/01. sz. Köbler kontra Ausztria ügy

190

Ellenőrző kérdések

190

29. Az Európai Unió intézményei vagy azok alkalmazottai által okozott kár megtérítése iránti eljárás

[191]-194

1. Az Unió szerződéses felelőssége

[191]

2. Az Unió felelőssége az általa szerződésen kívül okozott kárért

[191]-192

2.1. Az Unió aktusa vagy mulasztása

[191]

2.2. A kár bekövetkezte

[191]-192

5,7,13-24/66. sz. Kampffmeyer kontra Bizottság ügy

192

2.3. Az okozati összefüggés

192

3. Az Unió felelősségének jellemzői

192-194

3.1. Az Unió felelőssége a jogellenes aktusaival okozott kárért

192-193

25/62. sz. Plaumann kontra Bizottság ügy

192-193

5/71. sz. Zuckerfabrik Schöppenstedt kontra Tanács ügy

193

3.2. Az Unió felelőssége a jogszerű aktusokkal okozott kárért

193-194

4. A kártérítési felelősség elévülése

194

Ellenőrző kérdések

194

30. A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség. Igazságügyi együttműködés polgári ügyekben, ennek jelenlegi szabályozása

[195]-205

1. A bel- és igazságügyi együttműködés kialakulása az Európai Unióban

[195]-196

2. Politikai területek

196-199

EUMSz.67.cikk

197

3. A polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés területei

199-205

a. A Tanács 1346/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a fizetésképtelenségi eljárásról

199

b. A Tanács 44/20D1/EK rendelete (2000. december 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról és az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról

199

c. A Tanács 1206/20011/EK rendeleté (2001, május 28.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről

200-201

d. A Tanács 2001/470/EK határozata (2001. május 28.) az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról polgári és kereskedelmi ügyekben

201

e. A Tanács 2003/8/EK irányelve (2003. január 27.) a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról

201-202

f. A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

202

g. Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról

202

h. Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete (2006. december 12.) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról

203

i. Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről

203

j. Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

203-204

k. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/52/EK irányelve (2008. május 21.) a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól

204

l. A Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről

204

m. Az Európai Parlament és a Tanács 655/2014/EU rendelete (2014. május 15.) polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról

204

n. Az Európai Parlament és a Tanács 650/2012/EU rendelete ( 2012. július 4.) az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről

204-205

Ellenőrző kérdések

205

31. Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben; a kölcsönös elismerés elve. A ne bis in idem elve az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában

[206]-217

1. Előzmények

[206]-207

2. A Maastrichti Szerződés

207

3. Amszterdamtól napjainkig

207-209

4. Európai anyagi büntetőjog

209

5. A kölcsönös elismerés

209-211

a. A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról

209-210

b. Az Európai Parlament és a Tanács 2M14/42/EU irányelve (2014. április 3.) a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról

210

c. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/41/EU Irányelve (2014. április 3.) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról

210

d. A bűncselekmények áldozatainak jogai

210

e. Kiszabott büntetések és intézkedések végrehajtása

211

6. A ne bis in idem elve az Európai Bíróság gyakorlatában

211-216

6.1. A kétszeres büntetés tilalma. Az elv megjelenése az uniós jogban

211

6.2. A szabadság, biztonság és jog térsége

212-213

6.3. A ne bis idem elv a Bíróság gyakorlatában

213-214

6.4. A jogesetek

214-216

C-187/01. sz. Gözütok és C-385/01. sz. Brügge egyesített ügyek

214-215

Tényállás

214

Ratio decidendi

215

C-469/03. sz. ügy. Büntetőeljárás Filomeno Mario Miraglia ellen

215

Tényállás

215

Ratio decidendi

215

C-150/05.sz. Van Straaten ügy

216

Tényállás

216

Ratio decidendi

216

Ellenőrző kérdések

217

32. A belső piac fogalma, kialakulása. Jogalkotás - dereguláció a belső piacon

[218]-221

1. A belső piac fogalma, kialakulása

[218]-219

EUSz.3.cikk (3) bekezdés

[218]

EUMSz.26.cikk (2) bekezdés

[218]

2. Jogharmonizáció - dereguláció a belső piacon

219-220

3. Az alapszabadságok rendszere és konvergenciájuk

220-221

Ellenőrző kérdések

221

33. Személyek szabad mozgása. Kivételek a személyek szabad mozgásának biztosítása alól

[222]-233

1. Személyek szabad mozgása - előzmények

[222]

2. A személyek kategóriái

[222]-223

2004/38/EK irányelv 32.cikk

223

3. Idegenrendészeti jogosultságok

223-224

4. Jogesetek

224-227

48/75.sz. Royer-ügy

225

Tényállás

225

Ratio decidendi

225

118/75.sz. Watson&Belmann ügy

225-226

Tényállás

225

Ratio decidendi

226

C-413/99.sz. Baumbast-ügy

226-227

Tényállás

226

Ratio decidendi

226-227

C-33/07.sz. Jipa-ügy

227

Tényállás

227

Ratio decidendi

227

5. Kivételek és kimentési okok a személyek szabad mozgása kapcsán

228-233

5.1. A szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlása alóli kimentési okok és kivételek rendszere az írott és az íratlan uniós jogban

228

5.2. A 2004/38/EK irányelv szerinti korlátozások közrendre, közbiztonságra és közegészségügyre való hivatkozás alapján

229

5.3. A közszolgálatban illetve a közhatalomban való alkalmazás kérdése-kivételek a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog alól

230-232

41/74.sz. Yvonne van Duyn ügy

231

Tényállás

231

Ratio decidendi

231

C-115-116/81.sz. Adoul és Cornuaille-ügy

231-232

Tényállás

231

Ratio decidendi

232

C-149/79. sz. Bizottság kontra Belgium-ügy C-473/93. sz. Bizottság kontra Luxemburg-ügy

232

Tényállás

232

Ratio decidendi

232

Ellenőrző kérdések

233

34. A munkavállalók szabad mozgása. A letelepedés szabadsága önálló vállalkozók esetében

[234]-243

1. A munkavállalás szabadsága

[234]-239

1.1. A munkavállaló fogalma

[234]-236

C-66/85.sz. Lawrie-Blum ügy

[234]-235

Tényállás

[234]-235

Ratio decidendi

235

C-139/85.sz. Kempf ügy

235-236

Tényállás

235

Ratio decidendi

236

1.2. A határon átnyúló elem követelménye

236

1.3. A munkavégzésre vonatkozó jogok

237-239

53/81.sz. Levin-ügy

238

Tényállás

238

Ratio decidendi

238

344/87.sz. Bettray ügy

238-239

Tényállás

238

Ratio decidendi

239

C-379/87.sz. Groener ügy

239

Tényállás

239

Ratio decidendi

239

2. A letelepedés szabadsága önálló vállalkozók esetében

239-243

2.1. A letelepedés fogalma

240

2.2. A közhatalom gyakorlásában való részvétel kérdése

240-241

2.3. A jogosultak köre

241-242

2.4. Diszkrimináció tilalom és az akadályozás tilalma

242-243

Ellenőrző kérdések

243

35. A letelepedés szabadsága vállalkozások esetében

[244]-247

81/87.sz. Daily-Mail-ügy

[244]

Tényállás

[244]

Ratio decidendi

[244]

C-212/97.sz. Centros ügy

245

Tényállás

245

Ratio decidendi

245

C-208/00.sz. Überseering ügy

245-246

Tényállás

245

Ratio decidendi

246

C-167/01.sz. Inspire Art ügy

246

Tényállás

246

Ratio decidendi

246

C-210/06.sz. Cartesio ügy

247

Tényállás

247

Ratio decidendi

247

Ellenőrző kérdések

247

36. A diplomák, szakképesítések kölcsönös elismerése. Az ügyvédi hivatás gyakorlása az Európai Unió más tagállamában

[248]-255

1. A diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése

[248]-250

C-340/89.sz. Vlassopoulou ügy

[248]-249

Tényállás

[248]

Ratio decidendi

[248]-249

2. Az ügyvédi hivatás gyakorlása az Európai Unió más tagállamában

251-255

C-55/94.sz. Gebhard ügy

252

Tényállás

252

Ratio decidendi

252

C-309/99.sz. Wouters-ügy

253

Tényállás

253

Ratio decidendi

253

C-506/04.sz. Wilson-ügy

254

Tényállás

254

Ratio decidendi

254

C-359/09.sz. Ebert-ügy

254-255

Tényállás

254

Ratio decidendi

255

Ellenrző kérdések

255

37. Az áruk szabad mozgása, a vámok és azzal azonos hatású díjak tilalma. A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések tilalma. Az áruk szabad mozgásának megengedett korlátozása. A diszkriminatív adóztatás tilalma

[256]-274

1. Az áruk szabad mozgása

[256]-259

1.1. Az áru foglalma

[256]

1.2. Vámunió

[256]-259

C-24/68.sz. Bizottság kontra OLaszország ügy

257

Tényállás

257

Ratio Decidendi

257

7/68.sz. Bizottság kontra Olaszország-ügy („műkincs I”)

258-259

Tényállás

258

Ratio decidendi

259

2/69.sz. Diamantarbeiders ügy

259

Tényállás

259

Ratio decidendi

259

2. A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések tilalma

259-260

2.1. A kiviteli és behozatali korlátozások tilalma (Dassonville-formula)

259-260

3. Az államnak betudható intézkedések

260-261

4. Az áruforgalom szabadságát védő tagállami intézkedések tág értelmezése

261-262

5. A Keck-ítélet hatása a Dassonville-formulára

262-264

8/74.sz. Dassonville ügy

263

Tényállás

263

Ratio decidendi

263

C-267 és 268/91.sz. Keck és Mithouard ügy

263-264

Tényállás

263

Ratio decidendi

264

6. Az áruk szabad mozgásának jogszerű és arányos korlátozásai

264-267

6.1. Az EUMSz. 36. cikke alapján indokolt korlátozások-írott kimentési okok

264-266

6.2. Az íratlan kimentési okok: a Cassis-formula és kiterjesztése

266-267

7. A kereskedelmi jellegű állami monopóliumok kérdése

267-268

8. Releváns jogesetek

268-271

120/78.sz. Cassis de Dijon ügy

268

Tényállás

268

Ratio decdendi

268

178/84.sz. Bizottság kontra Németország ügy („sörtisztasági ügy”)

268-269

Tényállás

268-269

Ratio decidendi

269

C-368/95.sz. Familiapres ügy

269

Tényállás

269

Ratio decidendi

269

34/79.sz. Henn és Darby ügy

270

Tényállás

270

Ratio decidendi

270

C-2/90.sz. Bizottság kontra Belgium ügy

270

Tényállás

270

Ratio decidendi

270

C-110/05.sz. Bizottság kontra Olaszország ügy

271

Tényállás

271

Ratio decidendi

271

9. A diszkriminatív adóztatás tilalma

271-274

57/65.sz. Lütticke ügy

272

Tényállás

272

Ratio decidendi

273

112/84.sz. Humblot ügy

273

Tényállás

273

Ratio decidendi

273

170/78.sz. Bizottság kontra Egyesült Királyság ügy

273-274

Tényállás

273

Ratio decidendi

274

C-290/05.sz. Nádasdi ügy

274

Tényállás

274

Ratio decidendi

274

Ellenőrző kérdések

274

38. A szolgáltatások szabad mozgása

[275]-283

1. A szolgáltatás fogalma

[275]-276

2. A határon átnyúló elem követelménye

276-277

3. A közhatalom gyakorlásában való részvétel kérdése

277

4. A jogosultak köre

277-278

5. Diszkrimináció tilalom és az akadályozás tilalma

278-279

6. A szolgáltatások szabadságát védő tagállami kötelezettségek tág értelmezése

279-280

7. A Keck-ítélet hatása

280

8. A nyomós közérdek, valamint a közrendi, közbiztonsági és közegészségügyi okok alapján indokolt korlátozások

280

9. Releváns másodlagos jogforrások - a 2006/123/EK irányelv a belső piaci szolgáltatásokról

281

10. Jogesetek

281-283

33/74.sz. van Binsbergen ügy

282

Tényállás

282

Ratio decidendi

282

C-55/94.sz. Gebhard ügy

282-283

Tényállás

282

Ratio decidendi

283

C-384/93.sz. Alpine Investments ügy

283

Tényállás

283

Ratio decidendi

283

Ellenőrző kérdések

283

39. A tőke szabad mozgása

[284]-290

1. A tőkemozgás fogalma

[284]

2. A fizetési műveletek fogalma

[284]

3. Az akadályozás tilalma

[284]-285

4. A tagállamok kötelezettségének tág értelmezése

285

5. A közérdek alapján indokolt korlátozások a Bíróság gyakorlatában-íratlan kimentési okok

285-286

6. Az EUMSz. 65. cikkében foglalt korlátozások - írott kimentési okok

286-288

7. Véd- és egyoldalú intézkedések

288

8. Jogesetek

288-290

C-484/93.sz. Svensson és Gustavsson ügy

288

Tényállás

288

Ratio decidendi

288

286/82 és 26/83.sz. Luisi és Carbone egyesített ügyek

289

Tényállás

289

Ratio decidendi

289

C-258/93. és C-416/93.sz. Bordessa és mások egyesített ügyek

289

Tényállás

289

Ratio decidendi

289

C-503/99.sz. Bizottság kontra Belgium ügy

290

Tényállás

290

Ratio decidendi

290

Ellenőrző kérdések

290

40. A monetáris unió fogalma és Jelentősége

[291]-292

Ellenőrző kérdések

292

41. Az uniós versenyjog funkciója, jogforrásai. Antitröszt és állami támogatások

[293]-297

1. A versenyjog funkciói

[293]

2. Az uniós versenyjog forrásai

[293]-294

Az EUMSz

[293]

Az Alapjogi Charta

[293]

Rendeletek

[293]-294

Határozatok

294

Egyéb, jogi kötőerővel nem rendelkező dokumentumok

294

3. Az uniós versenyjog által tiltott magatartások

294-297

A versenykorlátozó magatartások tilalma

294-295

Az erőfölénnyel való visszaélés tilalma

295

Az állami támogatások

295-296

A vállalkozások közötti koncentrációk

296-297

Ellenőrző kérdések

297

42. A Bizottság szerepe a versenyjogban. A Bizottság eljárása a versenyjogi szabályok megsértése esetén

[298]-301

1. Az uniós és tagállami hatáskör elhatárolása

[298]-299

1.1. Versenykorlátozó megállapodások és az erőfölényes helyzettel való visszaélés

[298]

1.2. Vállalati koncentrációk

[298]

1.3. Állami támogatások

299

2. A versenyjogi szabályok alkalmazása

299-301

2.1. A versenykorlátozó megállapodások és az erőfölényes helyzettel való visszaélés alkalmazására vonatkozó eljárási szabályok

299-300

2.2. A vállalati koncentrációk ellenőrzése

300

2.3. Az állami támogatások jogszerűségének vizsgálata

301

Ellenőrző kérdések

301

Felhasznált (és ajánlott) irodalom

[302]

A hivatkozott jogesetek jegyzéke

[303]-306

Ajánlott adatbázisok, honlapok

[307]

Az EU intézményei, szervei

[307]

Az EU joganyaga, hivatalos dokumentumai

[307]

Az egyes intézmények dokumentumait tartalmazó adatbázisok

[307]

Uniós dokumentumok hivatkozások formái

[308]-310

Rendeletek

[308]-309

Irányelvek, határozatok, egyéb jogforrások

309

Az európai jogszabály-azonosító

309-310

Bírósági határozatok

310

Hivatalos kiadványok

[311]

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

[311]

Európai Bírósági Határozatok Tára

[311]

Kolofon

Hátsó borító

Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

Az Európai Unió joga

Tartalomjegyzék