Magyar
English
Polgári jog
Szerző:
Kecskés László Cím: Polgári jog
Alcím: A személyek joga [Átdolgozott és bővített 3. kiadás]
Sorozatcím: Institutiones juris | Dialóg Campus tankönyvek
Megjelenési adatok: Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs, 2007. | ISSN: 1218-9375 | 1418-1274 | ISBN: 978-963-9542-24-2
Jelen tankönyv kismértékű átdolgozását és jelentősebb bővítését az tette szükségessé, hogy a magyar törvényhozás rendkívül aktív volt az elmúlt években a társasági jog, a cégeljárási és végelszámolási jog, valamint a szövetkezeti jog területein. Mindegyik említett jogterületen terjedelmes szabályozási anyagot tartalmazó új törvényt fogadott el az Országgyűlés a közelmúltban, sőt az úgynevezett európai szövetkezetekkel kapcsolatban is törvényhozási módszerrel tett sajátos jogharmonizációs lépést az Európai Unió joga irányába. A jelzett lényeges magyar jogváltozásokat ismertető és értékelő szövegrészeknek a tankönyv korábbi anyagába építése szükséges bővítő szerkesztési lépés volt tehát. Ez
a kiadás a korábbiaknál részletesebb anyagokat tartalmaz a társaságok intézménytörténetéről is.
A tankönyv kéziratának újbóli bővítéséhez és újraszerkesztéséhez Szerző nagy segítséget kapott Garamvölgyi Róbert egyetemi tanársegédtől és Csöndes Mónika egyetemi tanársegédtől is, kiknek értékes munkáját igen nagyra tartja és köszöni. | A polgári jog szakirodaimában a kommentárokban és a tankönyvekben is gyakran egymást átfedő értelemmel és tartalommal alkalmazzák a személy, a jogalany, a jogalanyiság és a jogképesség kifejezéseket. A személy minőség tűnik a jogalany és a jogalanyiság kategóriái vonzáspontjának, a jogképesség pedig a jogalany és a jogalanyiság fogalmainak felfogására hat ki. Ráadásul a személy és a jogképes jogalany kategóriákat is párhuzamba szokták állítani és azokat meg is feleltetik egymásnak. Az említett fogalmak és azok egymáshoz való viszonya a magyar polgári jogi gondolkodásban nem került még teljes értékűen tisztázásra. Egy, a polgári jog általános kérdéseivel foglalkozó tankönyv egyelőre azért sem tűzheti célul az imént szóba hozott fogalmak teljes tisztázását, mert bizonyos speciális jogterületeken e tekintetben teljes a zűrzavar. Ilyennek tekinthető a jelenlegi magyar jogban a társasági jog anyaga, melyben - ahogy ez egyébként ennek a tankönyvnek a társasági jogi részleteiben is olvasható - a jogalanyisági és jogi személyiségi problémakörök egymásra torlódtak és zavaros halmazt képeznek.
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Sorozati címlap
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
[5]-[12]
Előszó a könyv 2007. évi átdolgozott, bővített harmadik kiadásához
[13]
Előszó a könyv 2005. évi átdolgozott, bővített második kiadásához
[14]
Előszó a könyv 1999. évi első kiadásához
[15]-17
1. Az ember mint jogalany
[19]-93
1.1. A „személy” fogalma
[19]-22
1.1.1. A jogalanyiság történetisége
20-21
1.1.2. A jogalanyiság terjedelme
22
1.2. A jogképesség fogalma
22-23
1.2.1. A szerzőképesség fogalma
23
1.3. Az ember jogképessége
23-51
1.3.1. Az ember jogképessége általában
23-28
1.3.2. A jogképesség korlátozásának tilalma
28-29
1.3.3. A jogképesség kezdete
29-39
1.3.3.1. Fogamzás, élveszületés
29-30
1.3.3.2. A méhmagzat feltételes jogképessége
31-32
1.3.3.3. A méhmagzat „életjoga”
32-39
1.3.4. A jogképesség megszűnése
39-51
1.3.4.1. A halál, a halál bekövetkezésének helye és időpontja
39-41
1.3.4.2. A halál tényének igazolása, halottvizsgálat, halotti anyakönyv
42-44
1.3.4.3. Temetés és temetők
44-45
1.3.4.4. A halál tényének bírói megállapítása
45-46
1.3.4.5. A holtnak nyilvánítási eljárás és jogkövetkezményei
46-51
1.4. A cselekvőképesség
52-93
1.4.1. Az életkor miatt korlátozott cselekvőképesség
56-65
1.4.1.1. Az életkor miatti korlátozott cselekvőképesség általános szabályai
56-57
1.4.1.2. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatairól általában
58-60
1.4.1.3. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú önállóan megtehető jognyilatkozatai
60-65
1.4.2. Az életkor miatti cselekvőképtelenség
66-73
1.4.2.1. Az életkor miatti cselekvőképtelenség általános szabályai
66-67
1.4.2.2. Cselekvőképtelen kiskorú önálló jognyilatkozatai
67-68
1.4.2.3. A kiskorú gyámhatóság hozzájárulásával érvényes jognyilatkozatai
69-72
1.4.2.4. A kiskorú feltétlenül érvénytelen jognyilatkozatai
72-73
1.4.3. Az életkor miatti fogyatékos cselekvőképesség jogkövetkezményei
73-75
1.4.4. Fogyatkozás miatti korlátozott cselekvőképesség
75-80
1.4.4.1. Fogyatkozás miatti korlátozott cselekvőképességről általában
75-76
1.4.4.2. A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezési eljárás
76-78
1.4.4.3. Az ügycsoportok tekintetében korlátozott cselekvőképesség
79-80
1.4.5. A korlátozottan cselekvőképes gondnokolt jognyilatkozatai
80-81
1.4.6. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés
81-85
1.4.6.1. A cselekvőképtelen gondnokolt jognyilatkozatai
84-85
1.4.7. A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen személyek
85-87
1.4.8. A zárlat
87-89
1.4.9. A gondnokrendelés
89-93
1.4.9.1. A gondnok jogai és kötelességei
91-93
2. A jogi személyek
[95]-362
2.1. Az állam jogalanyisága
95-131
2.1.1. Dogmatikai oda-visszák az állam jogalanyisága körében (dilemmák a jogi személyiség, illetve a különleges jogalanyiság vonatkozásában)
[95]-106
2.1.1.1. A kincstár mint polgári jogi jogalany
[95]-96
2.1.1.2. A fiskus intézmény kontinuitásáról
96-97
2.1.1.3. A fiskus intézményének gyökerei a római jogban
97-99
2.1.1.4. A fiskus és a fiskuselmélet a német jogfejlődésben
99-103
2.1.1.5. A kincstár szervezeti-jogi megközelítése az angol és a francia jogfejlődésben
103-105
2.1.1.6. Állami jogalanyiság a „szovjet” polgári jogban
105-106
2.1.2. Egy archív fejezet: Eltűnt-e az állam jogi személyisége a hajdani szovjet polgári jogi elméletben?
106-126
2.1.2.1. Az állam jogi személy
107-114
2.1.2.2. Az állam különleges jogalany
114-119
2.1.2.3. Újabb polgári jogi nézetek az állam jogalanyiságáról
119-126
2.1.3. Az állam polgári jogi jogalanyisága a magyar jogban
126-131
2.1.3.1. Az 1991. évi XIV. törvény és az 1997. évi CXLIV. törvény szabályozásának ellentmondásai
128-130
2.1.3.2. Az állam képviselete a polgári jogi jogviszonyokban
130-131
2.2. A helyi önkormányzatok jogi szabályozása
131-141
2.2.1. Az önkormányzat jogalanyisága
131-135
2.2.2. Az önkormányzat vagyonáról általában
135-140
2.2.2.1. A törzsvagyon
136-137
2.2.2.1.1.A törzsvagyon forgalomképtelen elemei
136
2.2.2.1.2. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes elemei
136-137
2.2.2.2. A vállalkozói vagyon
137
2.2.2.3. A bevételek
138-140
2.2.3. A vagyonnal történő gazdálkodás
140-141
2.3. A jogi személyek története
142-144
2.4. A jogi személyekre vonatkozó elméletek
144-164
2.4.1. Általános történeti áttekintés
144-148
2.4.2. Realitás elméletek
149-153
2.4.2.1. Gierke elmélete (testi-lelki realitás)
149-150
2.4.2.2. Zitelmann elmélete (lelki realitás)
150-151
2.4.2.3. Binder újabb elmélete (erkölcsi realitás)
151-152
2.4.2.4. Saleilles elmélete (jogi realitás)
152-153
2.4.3. Fikciós elméletek
153-155
2.4.3.1. Savigny, Puchta és Kierulff elmélete
154
2.4.3.2. Bierling elmélete
154-155
2.4.4. A jogi személyt természetes személyekre bontó elméletek
155-162
2.4.4.1. Vagyonelméletek
156-160
2.4.4.1.1. Az alanytalan jogok elmélete (Windscheid)
156-157
2.4.4.1.2. A célvagyonelmélet (Brinz)
157-158
2.4.4.1.3. Szászy-Schwarz elmélete
158-160
2.4.4.2. Kelsen elmélete
160-161
2.4.4.3. Moór Gyula beszámítási elmélete
161-162
2.4.5. Szocialista elméletek
162-164
2.5. A jogi személyek általános szabályai
164-170
2.5.1. A jogi személy meghatározása
165
2.5.2. A jogi személyiség létrejöttének legfontosabb kritériumai
165-166
2.5.3. A jogi személyek fajtái
166-167
2.5.4. A jogi személy jogalanyisága
167-168
2.5.5. A jogi személy létrejötte
168-169
2.5.6. A jogi személy képviselete
169-170
2.5.6.1. A szervezeti egység jogi személyisége és képviselete
170
2.6. Egyes jogi személyek
171-362
2.6.1. A hegyközségek
171-172
2.6.2. Az erdőbirtokossági társulat
172-173
2.6.3. A vízgazdálkodási társulatok
173-175
2.6.3.1. A társulat fogalma
173-174
2.6.3.2 A társulat megalakulása
174
2.6.3.3 A társulat működése, vagyona
174-175
2.6.4. A koncessziós társaságok
176-179
2.6.4.1. A koncesszió fogalma
176
2.6.4.2. A koncessziós társaság megalakítása
176-177
2.6.4.3. A koncessziós társaság működése
177-178
2.6.4.4. A koncessziós társaság megszűnése
178-179
2.6.5. Az alapítvány
179-204
2.6.5.1. Az alapítvány története
179-180
2.6.5.2. A dogmatörténet irányai
180-183
2.6.5.3. Összehasonlító kitekintés
183-187
2.6.5.4. Az alapítvány magyar intézménytörténetének alakulása 1945-ig
187-190
2.6.5.5. Az alapítványi jog Magyarországon 1945 után
190-192
2.6.5.6. A magyar alapítványi jog új szabályozása
192-194
2.6.5.7. Az alapítványi jog újabb fejlődése
194-198
2.6.5.8. Az alapítvány főbb fogalmi elemei
199-200
2.6.5.9. Alapítvány létesítése, működése és megszűnése
200-204
2.6.6. A közalapítvány
204-205
2.6.7. Az egyesület
205-208
2.6.7.1. Az egyesület intézménytörténete
205-207
2.6.7.2. Az egyesület fogalmi elemei
207
2.6.7.3. Az egyesület alapítása
207-208
2.6.7.4. Az egyesület megszűnése
208
2.6.8 A köztestület
209-210
2.6.8.1. A köztestület története
209
2.6.8.2. A köztestület fogalmi elemei
209-210
2.6.9 A közhasznú társaság
211-217
2.6.9.1 A közhasznú társaság szabályozásának gyökerei és hatályos szabályai
211-212
2.6.9.2 A közhasznú társaság szabályozása és az intézmény lépcsőzetes megszüntetése a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben
212-216
2.6.9.3 A közhasznú társaság jogintézményi motívuma azért tovább él: nonprofit gazdasági társaság
216-217
2.6.10. A szövetkezet és a lakásszövetkezet
217-258
2 6.10.1 A szövetkezet
217-252
2.6.10.1.1 A szövetkezet kialakulásának története
217-218
2.6.10.1.2. A szövetkezet jogi szabályozásának irányai Magyarországon 1947-től napjainkig
218-221
2.6.10.1.3. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény megalkotásának indokairól
221-223
2.6.10.1.4. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szabályairól
224-244
A törvény alkalmazási köre
224
A szövetkezet fogalma
224
A szociális szövetkezet fogalma
224
Jognyilatkozatokkal kapcsolatos rendelkezések
224-225
A szövetkezet alapításának személyi feltételei
225
Alakuló közgyűlés
225-226
Az alapszabály
226
A szövetkezet nyilvántartásba vétele
227
Törvényességi felügyelet
227
Határozatok bírósági felülvizsgálata
227
Szövetkezeti jogviták
227-228
A közgyűlés
228-230
A részközgyűlés
230
A küldöttgyűlés
230-231
A szövetkezet vezető tisztségviselői
230-231
Az igazgatóság
232
A felügyelőbizottság
232
A könyvvizsgáló
233
A szövetkezet képviselete
233
A tagsági jogviszony létrejötte
233-234
A részjegy
234
A tagnyilvántartás
234
A tagsági jogviszony tartalma
234
A vagyoni hozzájárulás
234-235
Tagi kölcsön
235
A pótbefizetés
236
A szövetkezet és a tag gazdasági együttműködése
236
Személyes közreműködés és munkavégzés a szövetkezetben
236
Juttatások és támogatások a tagok, valamint hozzátartozóik részére
236
A juttatások és támogatások finanszírozása
236
A szövetkezet adózás utáni eredményének felosztása
237
A befektető tag
237
A tagsági jogviszony megszűnése
237-238
A szövetkezet vagyona
238
A szövetkezet gazdasági tevékenysége
238
A közösségi alapra vonatkozó külön szabályok
238-239
A szövetkezet kártérítési felelőssége
239
A tag kártérítési felelőssége
239
Az átalakulás közös szabályai
239-240
Szövetkezetek egyesülése
240-241
A szövetkezetek szétválása
241
A szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása
241
Az átalakulás cégbejegyzése utáni feladatok
241
A szövetkezet megszűnése
241-242
Szövetkezeti szövetségek
242
A szövetkezeti üzletrészekkel kapcsolatos rendelkezések
243
Már működő szövetkezetekre vonatkozó rendelkezések
243
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény hatálybalépése
243
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény által hatályon kívül helyezett jogszabályok
243-244
2.6.10.1.5 Az európai szövetkezetekről (SCE) szóló 2006. évi LXIX. törvény megalkotásának indokairól
244-246
2.6.10.1.5 Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvénynek az európai szövetkezet statutumára vonatkozó szabályairól (az 1435/2003/EK tanácsi rendelet)
247-252
Hatály
247-248
Nyilvántartásba vétel
248
A cégbíróság hatásköre
248
Székhely
248-249
Az európai szövetkezet egyesüléssel történő alapítása
249
Nem egységes irányítási rendszer
249-250
Egységes irányítási rendszer
251
Székhelyáthelyezés
251-252
Az európai szövetkezet megszűnése
252
2.6.10.2 A lakásszövetkezet
252-258
2.6.10.2.1. A lakásszövetkezetek megjelenése Magyarországon
252-253
2.6.10.2.2. A lakásszövetkezet fogalma
253-255
2.6.10.2.3. A lakásszövetkezet létrejötte
255
2.6.10.2.4. A lakásszövetkezet szervezete
256-257
2.6.10.2.5. A tag jogai és kötelezettségei
257-258
2.6.10.2.6. A lakásszövetkezet megszűnése
258
2.6.11. Már csak emlék. Az állami vállalat
258-261
2.6.11.1. Az állami vállalat intézéményének fejlődése
258-259
2.6.11.2. Az állami vállalatok fajtái
259-260
2.6.11.3. Az állami vállalat létrejötte
260-261
2.6.12. A tröszt
261
2.6.13. Egyéb állami gazdálkodó szerv
261
2.6.14. Költségvetési szerv
262-263
2.6.14.1 A költségvetési szerv jellemzői
262-263
2.6.15. Egyes jogi személyek vállalata
263-264
2.6.16. A leányvállalat
264
2.6.17. A gazdasági társaságok
264-362
2.6.17.1. A gazdasági társaságok általában
264-325
2.6.17.1.1. A gazdasági társaságok csoportosítása
265-266
2.6.17.1.2. A gazdasági társaságok fogalmi elemei
267-268
2.6.17.1.3 A társaságok korai intézménytörténetének európai vázlata
268-286
2.6.17.1.3.1. A kereskedelmi társaságok megjelenése a középkorban
268-276
2.6.17.1.3.2. A társaságok differenciálódása és típusosodása
276-286
2.6.17.3.3. A társasági jog kodifikációjának kezdetei
286-296
2.6.17.1.4 A magyar társasági jog fejődésének rövid vázlata
296-300
2.6.17.1.4.1 A kezdetektől 1945-ig
296-297
2.6.17.1.4.2. 1946-tól 1988-ig
297-298
2.6.17.1.4.3. Az 1988. évi VI. törvény
298-299
2.6.17.1.4.4 Az 1997. évi CXLIV. törvény
299-300
2.6.17.1.5 A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény
300-318
2.6.17.1.5.1 A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény megalkotására ható kodifikációs célok
300-301
2.6.17.1.5.2 A 2006. évi IV. törvény kodifikálása során hasznosított EU-jogi és külföldi jogi tapasztalatok
301-304
2.6.17.1.5.3 A 2006. évi IV. törvény legfontosabb, koncepcionális jellegű szabályozási kérdései
304-318
2.6.17.1.6 A gazdasági társaságok általános szabályai
318-325
2.6.17.1.6.1 A gazdasági társaságok alapító okiratának kötelező tartalma
318-321
2.6.17.1.6.2 A gazdasági társaságok szervezete
321-324
2.6.17.1.6.3 A gazdasági társaságok megszűnése
325
2.6.17.2 A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok
325-356
2.6.17.2.1 Az egyesülés
325-327
2.6.17.2.1.1. Az egyesülés intézménytörténete
325-326
2.6.17.2.1.2. Az egyesülés jellemzői
326-327
2.6.17.2.2. Korlátolt felelősségű társaság
327-329
2.6.17.2.2.1. A korlátolt felelősségű társaság magyar intézménytörténetének vázlata
328
2.6.17.2.2.2. A korlátolt felelősségű társaság jellemzői
328-329
2.6.17.2.3 A részvénytársaság
330-335
2.6.17.2.3.1 A részvénytársaság intézménytörténete
330
2.6.17.2.3.2. A részvénytársaságról általában
330-331
2.6.17.2.3.3. A részvénytársaságokhoz kapcsolódó alapfogalmak
331-332
2.6.17.2.3.4. A részvénytársaság jellemzői
332-335
2.6.17.2.3.5 Az egyszemélyes részvénytársaság
335
2.6.17.2.4. A közös vállalat
335-338
2.6.17.2.4.1. A közös vállalat intézménytörténete
335-336
2.6.17.2.4.2 A közös vállalat jellemzői
336-338
2.6.17.2.5. Az európai részvénytársaság (Societas Europea (SE))
338-349
2.6.17.2.5.1. Az európai részvénytársaság alapítása
342-343
2.6.17.2.5.2. Az európai részvénytársaságra vonatkozó főbb szabályok a Tanács 2157/2001/EK rendelete alapján
343-348
2.6.17.2.5.3. Az európai részvénytársaságra vonatkozó magyar szabályozás (az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény)
348-349
2.6.17.2.6. Az európai gazdasági egyesülés (ege)
349-356
2.6.17.2.6.1. A Tanács 2137/85/EGK rendeletének szabályai az európai gazdasági egyesülés alapítására vonatkozóan
353-354
2.6.17.2.6.2. Az európai gazdasági egyesülésről szóló magyar törvényi rendelkezések (a 2003. évi XLIX. törvény)
355-356
2.6.17.3. Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok
356-362
2.6.17.3.1. A közkereseti társaság
356-359
2.6.17.3.1.1. A közkereseti társaság története
357
2.6.17.3.1.2. A közkereseti társaság jellemzői
358-359
2.6.17.3.2. A betéti társaság
359-361
2.6.17.3.2.1 A betéti társaság intézménytörténete
359-360
2.6.17.3.2.2. A betéti társaság jellemzői
360-361
2.6.17.3.3 A gazdasági társaságok egyes típusainak előfordulási gyakorisága Magyarországon a rendszerváltozástól napjainkig
362
3. Magánjogi egyszerú társaságok (polgári jogi társaság, közös háztartásban élők vagyoni viszonyai, építőközösség) és a társasház-közösség
[363]-411
3.1. A polgári jogi társaság
[363]-365
3.2. A közös háztartásban élők vagyoni viszonyai
365-371
3.2.1. Az élettársak hányattatásai 1977-ig és a kodifikáció
365-366
3.2.2. Az élettársakra vonatkozó szabályozás alkotmányos felülvizsgálata
366-371
3.2.3. Az élettársak vagyoni viszonyai
371
3.2.4. Más hozzátartozók vagyoni viszonyai
371
3.3. Az építőközösség és a társasház-közösség
372-411
3.3.1. Az építőközösség
372-376
3.3.2. A társasháztulajdon és a társasház-közösség fogalma
376-411
3.3.2.1. Ókori emlékek
377
3.3.2.2. Későbbi külföldi jogi szabályozások
377-378
3.3.2.3. A fiumei emeletjog
379
3.3.2.4. Sopron, Eperjes és Erdély: a házrészek intézménye
379-380
3.3.2.5. Társasházi előképek
380
3.3.2.6. Az első társasház-törvény (1924. évi XII. törvény)
381-383
3.3.2.7. Társasházak Magyarországon a II. világháború után
383-387
3.3.2.8. A társasház-rendelet [az 1977. évi 11. tvr. (Thtvr.) a társasházról]
387-388
3.3.2.9. A második társasház-törvény [az 1997. évi CLVII. törvény]
388-392
3.3.2.10. A harmadik társasházi törvény [2003. évi CXXXIII.törvény]
392-393
3.3.2.11. A társasház tulajdonjogi viszonyai
393-397
3.3.2.11.1. A külön tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek és a tulajdonjog korlátai
395-397
3.3.2.11.2. A közös tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek
397
3.3.2.12. A társasház házirendje
398
3.3.2.13. A társasház alapítása, alapító okirat
398-400
3.3.2.14. A társasház szervezet: szervezeti és működési szabályzata, a társasház közgyűlésére vonatkozó szabályok
400-405
3.3.2.14.1 A szervezeti és működési szabályzat
400-402
3.3.2.14.2. Az alakuló közgyűlés, a közgyűlés
402-403
3.3.2.14.3. Közös képviselő, intézőbizottság, számvizsgáló bizottság
403-405
3.3.2.15. Eljárási eszközök az új törvény szerint
405
3.3.2.16. Társasház-kezelés, ingatlankezelés
405-406
3.3.2.17. A 2003. évi Tht. hatálybalépésének egyes kérdései
406
3.3.2.18. A társasház-közösség
407-410
3.3.2.19. Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója
410-411
4. A személyhez fűződő jogok polgári jogi védelme
[413]-451
4.1. A személyiségi jogok elmélettörténete
[413]-417
4.2. A személyhez fűződő jogok védelmének főszabálya
417-421
4.3. Az egyes nevesített személyhez fűződő jogok
421-447
4.3.1. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése
422-424
4.3.2. A lelkiismereti szabadság sérelme
424
4.3.3. A személyes szabadság jogellenes korlátozása
424
4.3.4. A testi épség és az egészség megsértése
425
4.3.5. A becsület és az emberi méltóság megsértése
425
4.3.6. A névviseléshez való jog
426-429
4.3.7. A jóhírnév sérelme
429-439
4.3.7.1. A sajtó-helyreigazítás
432-439
4.3.8. Visszaélés képmással, hangfelvétellel
439-443
4.3.9. A titok polgári jogi védelme
443-445
4.3.10. A magánlakás, illetve a jogi személy céljaira szolgáló helyiség védelme
445
4.3.11. Számítógépes vagy más módon történő adatkezeléssel és adatfeldolgozással kapcsolatos védelem
446-447
4.4. A személyhez fűződő jogok megsértésének polgári jogi szankciói
448-451
A könyvben hivatkozott fontosabb munkák jegyzéke
[453]-460
Kolofon
Hátsó borító