Az írás története
Szerző: Kéki BélaTovábbi szerzők: Sarbak Gábor; Somkuti Gabriella
Cím: Az írás története
Alcím: A kezdetektől a nyomdabetűig
Megjelenési adatok: Vince Kiadó Kft., Budapest, 2000. | ISBN: 963-9192-65-1
Kéki Béla (1917-1993) nem ismeretlen a könyvek világában jártas olvasók előtt, s az idősebb nemzedék még személyes emlékét is őrzi. Hosszú pályája csaknem az egész huszadik századot átfogta, és térben is kiterjedt volt: egyaránt magában foglalta Erdélyt és a mai Magyarországot. A Petrozsényben született Kéki Béla életének első fele a két háború közötti Kolozsvár pezsgő szellemi életéhez fűződik. írásai - elsősorban színi- és zenekritikák - számos napilapban és folyóiratban jelentek meg. Már a harmincas évek elejétől kezdve folytatott lapszerkesztői tevékenységet, például az Erdély magyar szellemi életében meghatározó jelentőségű Pásztortűz és Hitel című folyóiratoknál. 1941-től Kéki Béla a kolozsvári Egyetemi Könyvtár munkatársa volt. A háborús évek után, mely katonáskodást és hadifogságot is jelentett Kéki Béla számára, Budapesten telepedett le, s a könyvtárosságot most már végleg hivatásának választotta. Mintegy negyed századon át cselekvő részese, alakítója volt a magyar könyvtárügynek. 1946 és 1952 között a Széchényi Könyvtár munkatársa, majd főigazgató-helyettese, ezután a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának osztályvezetője, majd igazgatóhelyettese 1969-ban történt nyugdíjba vonulásáig. A gyakorlati könyvtári tevékenység mellett Kéki Béla kutató- és oktatómunkával is foglalkozott: hosszú éveken keresztül tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékén és a budapesti Pedagógiai Főiskolán. Választott szakterülete az írás-, könyv- és könyvtártörténet volt. írásaival és előadásaival több generációt nevelt e szakterület ismeretére. írásait mindig a szigorú tudományos igény, ugyanakkor az olvasmányos, szép stílus jellemezte. Azon kevesek közé tartozott, akiknél a világos és szép megfogalmazás megbonthatatlan egységet alkotott. Akik hallhatták előadásait, tanúsíthatják, hogy lebilincselően érdekes előadó volt, aki szakterületének lelkes szeretetét át tudta adni hallgatóinak is. Nem véletlen, hogy mint közéleti ember is rendkívül aktív volt. Kapcsolatteremtő képessége, szeretetreméltó egyénisége nagy szerepel játszott a könyvtáros szakma közösségi formáinak kialakításában. Az 1955-ben újjászerveződő könyvtáros egyesületnek hosszú időn keresztül tevékeny és irányító tagja volt. 1991-ben jelent meg a francia Georges Jean magyarra fordított munkája Az írás, az emberiség emlékezete címmel. E mű magyar változatát szakmailag Kéki Béla ellenőrizte és további három fejezettel bővítette. A francia és a magyar szerző írástörténeti műve érdekes összevetésre ad alkalmat. Míg Kéki Béla munkája mindig pontos történeti alapvetésű s rendszerezett formában szakszerű ismereteket ad (ezért is használható írástörténeti kézikönyvként, ill. tankönyvként), a francia szerző szubjektívebb, csapongó írását sokkal inkább a nagyközönségnek, az érdekességet a részletező pontosság elé helyező olvasóknak szánta. Kéki Béla posztumusz műve, A latin nyomdabetű rajzának fejlődése Gutenberg óta a Miskolci Bölcsész Egyesület kiadásában jelent meg 1994-ben. Kéki Béla ebben a munkájában is a gondolatközlés klasszikus eszközének, az írásnak, ezúttal a latin nyomdabetűnek fejlődését követi végig. Zenében, esztétikában és képzőművészetben egyaránt jártas emberként a nyomtatott szövegben is a szépséget, a harmóniát, a ritmust kereste és találta meg. Ahogy sokak szemében az építészet megfagyott zene, úgy volt az ő számára a tipográfia a dallam és a ritmus megtestesülése.
Kategóriák: Könyvtár- és Információtudomány
Tárgyszavak: Írástörténet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Írástörténet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
5-7
Előszó
9-10
Az írás története
11-108
Az írás jelentősége
11-12
Az írás előzményei
12-17
Tulajdonjegy (billog)
11-12
Rováspála
13
Hírnökbot
13-14
Csomójelek
14-15
Kagylófüzérek
15-16
Barlangrajzok
16-17
A fejlődés útja a képírástól a betűig
17-19
Képírás (piktográfia)
17-18
Fogalomírás (ideográfia)
18
Szó- és szótagírás
18-19
Betűírás
19
Képírásos emlékek
19-23
Az észak-amerikai indiánok írása
19-21
A kohau rongo-rongo
21-23
A mezopotámiai ékírás
23-28
Népek a Tigris és az Eufrátesz között
23
A sumerek írása
23-24
Agyagtáblák, pecséthengerek, sztélék
24-25
Grotefend és Rawlinson
26-27
És megindultak az ásatások
27-28
Az egyiptomi hieroglif írás
28-35
Állam a Nílus völgyében
28
Művészet és írás a fáraók idején
28-29
A rosette-i kő
29
Champollion megfejti a hieroglif írást
29-31
Hieroglif jelek, hieratikus és démotikus írás
31-32
A papirusztekercs
32-34
A pergamen első alkalmazása
35
A hettiták kétféle írása
35-39
Híd Ázsia és Délkelet-Európa között
35-36
Felfedeznek egy népet
36-37
A hettita hieroglif jelek rejtélye
37-39
A krétai írások
39-42
Ásatások Kréta szigetén
39
Az írásos emlékek megfejtésének akadályai
39-41
Új módszerek a láthatáron
41
A 88 szótagjel
42
Az aztékok és a maják írása
43-47
A spanyolok meghódítják Mexikót
43
A mexikói indián kultúra pusztulása
44
Vallanak a fennmaradt kódexek
44-47
A kódexek három csoportja
47
A kínai írás
48-52
A Sang-Jin korszak története-jóscsontokon
48
Az írás mint a kultúra egységének záloga
48-50
Feltalálják a papírt
50
A legrégibb nyomtatott könyv
50-51
Az írásreform kérdése
51-52
A koreai és a vietnami írás
52-54
Sze-Csong betűi
52
A vietnamiak írása
52-54
A japán írás
54-59
Európa és Japán kapcsolatai
54
A japán írás kialakulása
55
A hiragana és a katakana
55-58
Két és fél ezer kandzsi
58-59
A Toshiba írógép
59
Az átírás latin betűre
59
Az első betűírások
60-66
A protosínai írás
60-61
Az ugariti betűírás
61-62
A föníciai alfabétum
62-64
Az arámiak írása
64-66
A héber írás
66-68
A gezeri naptár betűi
66
A kvadráta kialakulása
66-68
Az arab írások
68-73
A Koránt a kúfi betűivel írták
68-69
A naszkhi kiszorítja a kúfit
70-71
Az írás mint díszítő motívum
71
A perzsa és a török írás
71-72
A papírgyártás elterjedése
72-73
A görög írás
73-78
Két virágkor
73
A görögök átveszik a föníciai ábécét
73-76
A dór és az ión alfabétum
76-77
A cserépszavazás írástörténeti jelentősége
77-78
A latin betű és fejlődése
78-90
Róma és a görög műveltség
78-79
A latin betű eredete
79-81
A római kapitális és származékai
81-84
A karoling minuszkula
84-85
A gótikus írás
85-86
A humanista írás
87
Viasztábla, tekercs, kódex
87-89
A latin betű térhódítása
89-90
A germán rúnák
90-92
Szétfoszlott legendák
90-91
Hrabanus Maurus feljegyzi a futharkot
91-92
A glagolita és a cirill írás
92-98
A cseh, lengyel, horvát írásbeliség és a glagolita írás
94-95
A cirill írás
95-96
I. Péter cár írásreformja
96-97
A románok cirill írása és áttérésük a latin betűre
98
Kharosthi, bráhmi és dévanágari
98-104
A protoindiai írás
99
A szanszkrittől a hindiig
99-101
A kharosthi és a bráhmi írás
101-103
A dévanágari és néhány sajátossága
103-104
A magyarság írása
104-108
A székely-magyar rovásírás
104-107
Latin betűs írásunk kialakulása
107-108
A latin nyomdabetű fejlődése
109-154
A reneszánsz küszöbén
109
A fejlődés útja a textúrától az antikváig
109-113
A húsz betűtől a huszonhatig
113-114
A 42-soros Biblia
114-117
Az antikva elindul hódító útjára
118-121
Aldus Manutius
121-123
Az írásbeliség megoszlása
123-131
Barokk formák a nyomdászatban
132-140
A klasszicista betű
141-147
A hanyatlás tünetei
147-149
William Morris és a szecesszió
149-152
A groteszk
152-154
Utószó (Sarbak Gábor)
155-156
Függelék
157-175
Szómagyarázatok
159-164
Ajánlott magyar nyelvű könyvek
165-166
Név- és tárgymutató
167-175