Sajátos következtetési formák és tévedések az alsó tagozatban

A tanulmány kb. 2000 alsó tagozati tanuló körében végzet kísérleti felmérés tényanyagából meríti megállapításait. Ennek a tényanyagnak egy részét általánosságban már előbb is feldolgoztam [1, 2, 3]. Részleteiben azonban még mindig igen sok tanulságot rejt magában a gazdag vizsgálati anyag. A sok lehetséges vizsgálódási szempont közül most egyet ragadok ki : a következtetési formák tanulmányozását. Az alsó tagozati tanulók következtetései, még a viszonylag korlátok közé szorított kérdések keretei között is, rendkívül változatos formában jelennek meg és színes, eleven képet nyújtanak az alsó tagozati tanulók gondolkodásáról. Először azokat a következtetési formákat ismertetem, amelyek az alsó tagozati korra általában, törvényszerűen jellemzők. Utána azokat a sajátos formákat sorolom fel, amelyek már kisebb százalékban ugyan, de típusosán jelentkeznek. Végül a kimondottan téves következtetések közül a leggyakoribbakat írom le. Az alsó tagozati tanulók következtetéseinek általános sajátosságai Mit tanít e kor (6—10 év) következtetéseiről a nemzetközi pszichológiai irodalom? J. Piaget újabb munkáiban [4, 5, 6, 7, 8] e kort a konkrét műveletek korának nevezi, amelyben az egyik központi művelet az osztályozás. A 7—8 éves tanulók már képesek komplementáris osztályokkal dichotómikus felosztásokra, sőt két kritérium szerinti felosztásokra is. (Classifications multiplicatives.) J. Piaget és munkatársainak vizsgálatai szerint a 7 — 8 éves gyermekek konkrét műveletek formájában képesek pl. az alábbi dichotómikus felosztásra. (Dichotómikus az olyan felosztás, amelynél egy logikai osztályt mindig két részre tagolunk : egy alosztályra és az összes többi tagadására.