Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

Ismertető Könyv felajánlása Gyakorlati tudnivalók Kapcsolat

A Balkán-félsziget némely országai- és tartományainak közgazdasági viszonyai corvina logo

Szerző: Keleti Károly [Klette Károly József]
Cím: A Balkán-félsziget némely országai- és tartományainak közgazdasági viszonyai
Alcím: az 1885. évi budapesti általános kiállitás országos bizottságának megbizásából
Megjelenési adatok: Pesti Könyvnyomda-RT, Budapest, 1885.

coverimage Ha a keleti pavillonnak az 1885-diki országos kiállitásban az a czélja, hogy bemutassa a magyar közönségnek az emlitett országok és tartományok nyers és ipartermelvényeit és fogyasztási czikkeit; ha az e gyüjteményből majdan alakitandó és tervszerűen s rendszeresen gyarapitandó keleti kereskedelmi muzeum hivatása lesz a kelettel üzleti összeköttetésben álló vagy abba lépendő iparosainkat s kereskedőinket folyton értesiteni az ott szükségelt vagy az onnan szerezhető árúkra nézve: ugy jelen igénytelen munkának feladata bemutatni magát a területet s népét, melyen a magyar iparnak és magyar kereskedésnek mindinkább tért kell foglalni s a melylyel minél élénkebb érintkezésbe lépni saját jól felfogott érdekünk kivánja. Mindhárom vállalat egy czél fele törekszik. Mind a három azon szükségérzetből foly, hogy a délkeleti tartományokénál fejlettebb iparunkkal hódítsuk meg e tért, melyet nálunknál élelmesebb népek már is felkerestek, eleve is versenyt okozva az általunk kifejtendő kereskedelmi tevékenységnek. Ha nem is lehet jelen müvet úttörő munkának jelezni, mert hisz nem első irok a közel keletiről, mégis be kell vallani, hogy a részemre kiszabott rövid idő alatt tett szorgalmas forrástanulmányozások között sem igen akadtam oly munkára, mely a Balkán-félszigetet épen közgazdasági szempontból eléggé ismertetné. Annál több hálával tartozunk gyakran megtámadott, de üdvös tevékenységükben ritkán eléggé méltatott konzulainknak, azon becses anyagért, melynek beszolgáltatása által e mü létrejöttét lehetővé tették. Bár a később felsorolt forrásmüvek sok hasznosat nyújtottak, e munkát jelen — bár lehet, több helyt gyarló — alakjában sem Írhatom vala meg, ha a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. minisztérium intézkedése folytán a konzulátusoknak több irányban nagybecsű anyaga nem kerül rendelkezésemre. De valamint e kútfők nyújtották á leghasznosabb anyagot, úgy viszont a műben itt-ott tapasztalható egyenlőtlen anyagbeosztás, az egyöntetűség hiánya ugyané forrásnak róvható fel. Némely országról meg tartományról bőven folyt ugyanis az anyag és rosszul esett mellőzni némely részleteket, melyek más területről talán érdekesebbek lettek volna, de, fajdalom, hiányoztak.
Kategóriák: Szociológia
Tárgyszavak: Törökország, Statisztika, Montenegro, Gazdasági statisztika, Bulgária, Románia, Balkán, Szerbia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék

Címlap
[1]
Pecsét
[2]
Előszó.
[3]
Tartalom-jegyzék.
[7]
BEVEZETÉS.
[1]
I. SZERBIA.
[19]
   I. Földrajzi fekvés, határok, kiterjedés, közigazgatási tagozat. Hegységek, folyók, éghajlat.
21
   II. Népesség, nemzetiségek, egyházi szervezet, kormányrendszer, községi szervezet. Míveltségi állapot, népiskolák, magasabb tanintézetek.
24
   III. Mezőgazdaság, a földmívelés kezdetlegessége. A termelés áttekintése: szántóföld, rét, gyümölcsös, szőlő, erdőmívelés, bányászat.
28
   IV. A mezőgazdaság részletezése. Egyes termények: buza, termelési viszonyai, szállítása; kukorica, árpa, szilva, aszalása, eladási és szállítási szokások, entrepots. Bor, asztali szőlő, palaczkbor.
33
   V. Állattenyésztés, lovak, szarvasmarha, juh, sertés: sertéskereskedés, méhészet. Állati termelvények.
38
   VI. Általános ipari, kereskedelmi és közlekedési viszonyok, a pénzrendszer.
41
   VII. Az ipar és kereskedés részletesebben. Vegyészeti ipar, ásvány-festékek, robbantó szerek, illó olajok és gyanták, gyufa, szappan, gyertyák, keményitő, olaj, kocsikenőcs, szerves festőanyagok. Malomipar-készítmények, czukor és czukorkák, csokoládé és kávé-pótlék, tésztaárúk, húsfélék. Borszesz, likőrök, szeszeczet, szilvapálinka, sör.
46
   VIII. Agyagipar, téglagyártás, durva fazekas-árú, kőedény, fayence,majolika, porczellán-gyár. Üveg, táblaüveg. Fém és fémárú: rúdvas, vaslemez, fehér bádog: lakatos-és kovácsmunkák, gazdasági eszközök: bádogos- és rézműves-munkák, bronz-árú, kések és fegyverek, vasöntvények.
53
   IX. Faipar, asztalos- és esztergályosárúk, kádárok; kosárfonó, épitő- és műfa-kereskedés. Cserzett bőrök, papucskészités, finomabb bőripar. Papir- és papirárúk.
63
   X. Textil-ipar- és posztószövés; len- és kenderárú, jutaárúk, ponyvák; pamutárúk; selyem-ipar, paszomántok, kötött árúk, nemzeti öltönyök, kalapok, fehér- és ágynemüek.
68
   XI. Butoripar, arany és ezüstmíves czikkek, kefeárú. Sokszorositó ipar, képek, hangszerek, tudományos eszközök és műszerek; épitkezés, járművek. Gépipar. Gyarmatárúk, ásványvizek. Katonai felszerelés.
78
   XII. Szerbia árúforgalma hazánkkal. A dunai közlekedés, a vasut, a posta és távirda.
83
   XIII. A hitelrendszer, pénz- és hitelintézetek, takarékpénztárak, szövetkezetek. Szerbia állandósága, állami költségvetése, az adó, a törvénykezés.
90
   F ü g g e l é k. Szerbia kereskedői.
99
II. RUMÁNIA.
[107]
   I. Az ország kiterjedése, határai; európai szinvonal, fraczia példa. Az ország hegyei, vizei, éghajlata.
109
   II. Közigazgatási beosztás és szervezet, kerületi tanács, állandó bizottság. Nemzetiség, a rumánok jellemzése, az idegenek állapota, a zsidók; osztrák-magyaralattvalók, foglalkozásuk, konzulátusaink. Hitfelekezetek. A közoktatás ügye.
113
   III. Az állam kölségvetése, bevételek, kiadások, az államadósság, az adó, államjószágok, királyi háztartás, a közoktatás költségei, az 1885/86-diki budget. Állami és kerületi adó, városi vám.
121
   IV. Az igazságszolgáltatás, polgári törvénykönyv és perrendtartás, békebiróság, büntetőtörvény és eljárás, kereskedelmi törvénykönyv; nemzetközi peres ügyek, jogi segédkezés; bélyegtörvény, váltók, szállitási szerződések.
129
   V. A mezőgazdaság, mívelési ágak, gabonaneműek, rizs-, repczetermelés, dohány, kender, gyümölcs, szőlő, erdő. A bányászat, petroleum, szén, ásványvizek. Az állattenyésztés, lovak, szarvasmarha, juh, sertés, méhészet, selyemtenyésztés, földbirtokviszonyok.
139
   VI. Hitelviszonyok, a rumániai nemzeti bank, a rumán bank, ingó-hitel-intézet, közmunka- és középitkezések társasága, a -Prevederea- földhitelintézetek.
146
   VII. Rumánia külkereskedése, behozatali többlet, az egyes országokkal folytatott kereskedés, kereskedelme monarchiánkkal, árúforgalma Magyarországgal.
149
   IX. Kereskedelmünk térvesztése Galaczban, gőzhajózásunk és vasutaink magas díjtételei, példák egyes árúczikkekből, a legkelendőbb árúk lajstroma, Magyarország termékei.
157
   X. Piaczi viszonyok, készpénzfizetés, terménykereskedés, a rumán valuta, hosszú hitel, arany- és ezüstpénz, külföldre szóló váltók, mérték- és súly, magas arany-agio, fiók-üzletek szükségessége, a rumán vasutak tarif-politikája.
176
   XI. A tengeri forgalom, érkezett és kiindult hajók, üres és rakodott hajók, állami lobogók, a folyamhajózás, a folyók szabályozása. A vasutak, költségük, a létező vonalak, az összeköttetés hazánkkal, magas tarifák. A közönséges útak.
181
   XII. Bukarest, Galacz és kereskedelme, Braila, Szulina, Küsztendzse, Plojest, Galacz kereskedő czégei.
188
   XIII. Közgazdasági viszonyok és czélzott javitások bekövetkezése.
201
III. BULGÁRIA.
[213]
   I. Földrajzi fekvés, határok, hegységek, vizek, éghajlat, növényzet, termékek, bányászat, erdőségek.
215
   II. Terület, népesség, közigazgatási beosztás, a nép tulajdonságai, vallás, nemzeti bolgár egyház, görög patriarchátus. Nemzetiségek, elosztásuk, városi elem, társadalmi viszonyok, a főváros.
219
   III. Földbirtok, mívelési viszonyok, megváltás, a termés; állattenyésztés, juh, kecske, sertés, szarvasmarha, bivaly, lótenyésztés. Rózsatermelés és rózsaolaj-sajtolás.
225
   IV. Az ipar, a textil-ipar, a -sajak-posztó, takarók, aba, lótakarók. A bolgár szőnyeg-gyártás, kétféle minőség, anilin-festés, munkafelosztás.
230
   V. A vászonszövő-ipar, a selyemipar, kötő-szövő munkák, házi szövőszékek, kétféle vászon, "peskir"-ek (kendők), csalán-szövet, a "gaitandsi" (paszományos) ipar, viz által hajtott orsók, szabóipar.
236
   VI. A bőripar, faipar, favázas épitkezés. Az agyagipar, antik utánzatok, szláv ornamentika, porhanyós agyag, fekete grafit, pipák, cserépkályhák, magyar fazekas, tégla- és cserépégetés. Vasipar, aragy- és ezüst filigrán-munkák, gépipar. Malomipar, bőr- és szeszgyártás, vegyes iparágak, az ipar emelésére irányzott törekvések.
240
   VII. Államforma, népképviselet, miniszterium. Monarchiánk képviselete, konsulok. Közigazgatás, községi adók. Mívelődési haladás, közoktatási tanács, népoktatás, tanfelügyelők, paedagogiai tanfolyamok, polgári, közép- és szakiskolák.
245
   VIII. Igazságszolgáltatás, kerületi törvényszékek, békebiróságok, málodik folyamodású biróságok, semmitőszék; kereskedelmi és váltóügyek, bűn és sajtóügyek, konsuli biráskodás. Államadósság, államköltségvetés, adózási rendszer, egyenes és közvetett adó.
250
   IX. A pénzrendszer, az ércpénz árfolyama, mérték és súly. Hitelviszonyok, bolgár nemzeti bank, mezőgazdasági előleg-pénztárak, pósta-takarék-pénztárak. Vasutak : a ruszcsuk-varnai, a rumán és szerb csatlakozási, a tervezett czari-brod-vacareli és küstendil- Zsólia-ruszecsuki vonalak. Posta és távirda. Kikötők, folyamhajózás.
257
   X. A kereskedés, az árúforgalom értéke, behozatal 1881-1883-ban. Oroszország öntudatos törekvései, Bulgária kivitele 1882-1883, Ausztria-Magyarország bevitele 1881-ben. Bulgária kivitelének értéke 1881-ben, kereskedőink figyelmébe.
263
   F ü g g e l é k.
274
IV. KELET-RUMÉLIA.
[277]
   I. Kelet-Rumélia mint tartomány, határai, vizei, hegységei, éghajlata. A népesség, nemzetiségek, vallásfelekezetek.
279
   II. Erdőségek, állami erdők, vakuf- és községi erdők, fakivitel. Bányászati érczleletek, ásványforrások. Földmívelés, gabonanemüek, rizstermelés, kertészet, a föld értéke, dohány, rózsatenyésztés, szőlőszet.
282
   III. Állattenyésztés, lovak, öszvérek, szarvasmarha, tejgazdaság, bivaly, juhtenyésztés, kecskék, sertéstenyésztés, baromfi, vadállomány, halak, selyemtenyésztés, méhészet.
288
   IV. Iparviszonyok, mezőgazdasági iparágak, malomipar. Szeszégetés, sörfőzés. A textil-ipar. A kereskedés, begozatal, szállitó költségek, a bihozatali czikkek némi részletezése, magyar export hiánya.
292
   V. Alkotmány és államszervezet, török törvények, tartomány-gyülés, a végrehajtó hatalom, közigazgatási beosztás és ügyvitel. Igazságszolgáltatási beosztás és ügyvitel. Igazságszolgáltatás. A közoktatás, tanfelügyelők, elemi iskolák, középtanodák.
300
   VI. Az adók. a tartomány költségvetése, bevétel és kiadás, a török tributum leszállitása. A hitelügy, a banque ottomane fiókja, pénzváltók. mezőgazdasági előleg-pénztárak. Pénzegység, mérték és súly.
304
   VII. A közlekedés, tartományi, kerületi és községi utak. Vasutak. Pósta és távirda. A vámügy. Tengeri kikötő.
309
V. KÖZVETLEN TÖRÖK BIRTOKOK.
[313]
   Albánia.
315
      A) Éjszak-Albánia.
317
         I. Határok, földrajzi tagozat, hegységek, folyók, síkságok, erdőségek, vadállomány, halászat, ásványok.
317
         II. Népesség, családok,albánok és vlachok, hitfelekezetek, közoktatás. A törzsek érintkezése a kormánynyal. Igazságszolgáltatás, polgári- és bűnügyek, kereskedelmi törvéyszék.
322
         III. Az adóügy, állami- és községi egyenes és közvetett adók, a hegyi törzsek nemadózása, az ország-rész költségvetése; a pósta.
328
         IV. A mezőgazdaság, földmívelő és pásztor nép, csekély termelés, földbirtok-viszonyok. Égi hajlat. Gabona-termelés és kivitel, sumach, dohány, olajbogyó, bor. Erdészet, erdőbirtok-viszonyok. Állattenyésztés.
332
         V. Az ipar, kisipar és házi-ipar. Kereskedés, bizományosok, egyes árúczikkek részletezése. a behozatal értéke, kivitel. Hitelviszonyok, pénznemek. A tengerpart és kikötő, szállitási díjak, szárazföldi közlekedés.
338
         VI. A cassovai vilajet, mezőgazdasági mívelés, állattenyésztés, kiviteli czikkek, Ausztria-Magyarország részvétele az árúforgalomban, pénznemek, a kivitel értéke. Nehány kereskedői czég.
345
      B) Dél-Albánia.
351
   I. A régi Epirus, földrajzi tagozat, népesség, keresztyén és török, görögkeleti és katholikus, iskolai oktatás, közigazgatás, adó.
351
   II. Mezőgazdasági termelés, gabonaneműek, olajbogyó, pamut, selyemtenyésztés, vallonea, narancs és czitrom, czedragyümölcs, dohány, kerti termények. Erdészet, kőfejtés, só. Állattenyésztés, állati termelvények.
356
   III. Ipar, házi-ipar, szövés, fonás, bőripar, selyemipar, arany himzések, arany- és ezüst-filigrán, vasipar. Kereskedés, értéke, behozatali czikkek, kivitel.
361
   IV. Közlekedés, kikötők, az osztrák-magyar -Lloyd-, posta-forgalom, görög hajózási társulatok, hafóforgalom lobogók szerint. Szárazföldi útak, teherhordó állatok, szállitó-díjak. Janina, Prevesa. A görög vámtarifa, magyar liszt és fa ; Lovas posta, osztrák-magyar posta-hivatal, távirda.
368
   V. Piaczi árak.
376
C) A szaloniki vilajet (Macedonia).
381
   I. Földrajzi viszonyok, határok, éghajlat. Közigazgatás, népesség, foglalkozása. Érczek, vas, kőszén. Állattenyésztés, mezőgazdaság, selyemtenyésztés, gyapjú, pamut, opium, aszalt szilva.
381
   II. Ipar, pamutfonó gyár, gőzmalmok, szesz- és szappanygyár, kis-ipar. Közművelődés, népiskolák, gymnasiumok, ipar-iskola. Szalonik, mint kereskedelmi központ, hajózási vállalatok és vonataik. Pénzrendszer, mérték és súly.
388
   III. Gabonakereskedés és szokásai, fökiviteli czikkek. Ruphani kikötője. Kereskedelmi czégek Szalonikban.
394
D) A drnápolyi vilajet (Thracia).
400
   I. Földrajzi viszonyok, határok, hegyek, folyók. Ásványok, vasércz, barna szén. Mezőgazdaság, konyhakertészet, eperfa, szőlő, gyümölcs, a földek mívelése s termésök. Állattenyésztés.
400
   II. A népesség, nemzetiségek : török, bolgár, görög, örmény, zsidó, frankok. Közoktatás. Iparviszonyok, Posztógyártás, selyemfonás és szövés, bőripar, agyagipar. Árúforgalom, behozatal, kivitel. Kiválóbb kereskedelmi czégek.
408
E) Konstantinápoly.
414
   I. A török birodalom államszervezete, pénzügyei. Az 1884-iki államköltségvetés, az adósságok törlesztésére forditandó egyenleg, az állmadósságok két kategoriája, külföldi kölcsönök eredete, az adósságtorlesztés nemzetközi bizottsága, a belföldi kölcsönök.
414
   II. A kereskedelem, a benne elfoglalt elemek, idegen telepek, befolyásuk hanyatlása, a levantei kereskedés sajátosságai, hosszú hitel szükségessége, helyi ismeretek s az ország nyelvének birása. A hitelügy, pénzváltás, a banküzlet.
420
   III. A kikötő, főkiviteli czikkek, a hajóforgalom, gőzösök szaporodása, vitorlások csökkenése, ki- és berakodás, a szállitott árúk értéke, a török kereskedelmi hajózás, idegen lobogók.
426
   IV. Saját árúforgalmunk, behozatal, kivitel, jellemzésük, az egyes országok részére a kereskedésben.
433
   V. A vasutak, darobosságuk, a vasuti összeköttetés világvonalakká, Trieszt aggódásai. Posta és távirda. Törökország közgazdasági törekvései.
438
VI. ZÁRSZÓ.
[443]
Felhasznált forrásművek, kútfők és anyagok.
[453]