A nyelv és a nyelvek

Ha azt mondanánk, hogy az olvasó tudja, mit tartalmaz ez a könyv, anélkül, hogy kezébe kellene vennie, bár túloznánk, mégsem tévednénk nagyot. Valószínűtlen ugyanis, hogy az, aki el tudja olvasni a címlapot, ne beszélne valamilyen nyelvet. Márpedig, ha tud egy nyelvet, akkor pontosan az a csodálatosan bonyolult, gazdag, hajlékony és kifejező rendszer van a birtokában, amelyről ez a könyv szól. Persze rossz reklámot csinálnánk nemcsak magunknak vagy munkánknak, de a nyelvtudománynak is, ha mindezt bárki szigorúan szó szerint venné. Az ugyan igaz, hogy bizonyos értelemben mindegyikünknek van egy nyelvi rendszere, ez azonban korántsem olyan könnyen előhívható, mint a filmszalagról a fénykép. S az is tény, hogy a nyelv nem „egy vagy kétdimenziós" jelenség. Egyszerre társadalmi és egyéni, történetileg és időtlenül létező, állandó és változó, sokféle és mégis egységes. Mivel a nyelvnek oly sok alakja van, nem egy út vezet el hozzá. Könyvünkben arra törekszünk, hogy minél több utat járjunk be -remélhetőleg az olvasóval együtt. Egyetlen szempontunk az utak közötti választásban az, hogy tudományunk mai eszközeivel járhatók legyenek. E járműveket azonban igyekszünk minél kényelmesebbé tenni és biztos kézzel kormányozni, bár tudjuk, azért a göröngyöket vagy a kanyarokat nem tüntethetjük el. S ha netán az olvasónak az az érzése támad, hogy az úticél nem érte meg a fáradságot, reméljük, az utazás néhány élményét megőrzi emlékezetében. Képes beszéd nélkül: a ma nyelvtudományának fogalomrendszerét, elméleteit és eredményeit kívántuk köznapi nyelven, mindenki számára érthetően összefoglalni. Tettük ezt abból a meggyőződésünkből kiindulva, hogy a nyelv igen fontos, egyszerűen elkerülhetetlen jelensége mindennapi életünknek, hiszen az ember (és csak az ember) alapvető birtoka, tulajdonsága, jellemzője. De azért is tettük, mert a jelenkori nyelvészetnek sikerült, ha felérni nem is, de valamennyire lépést tartania a természettudományok szigorúságával, pontosságával, elmélet-központúságával. Végül indított bennünket e könyv megírására az is, hogy úgy látjuk, bár a nyelv valóban része mindennapjainknak, a róla való tudományos gondolkodás eredményei és módszerei még annyira sem részei a köznapi gondolkodásnak, mint a fizika vagy a csillagászat újabb fejleményei. S hogy pontosabban megfogalmazzuk, kiknek írtuk a könyvet: természetesen mindenkinek, akit érdekelnek a nyelvek, a nyelvészet vagy az, hogy mit is tud, amikor csupán anyanyelvét ismeri. Noha nem mondhattunk le az idegen szakszók használatáról, mindegyiket törekedtünk említésükkor részletesen megmagyarázni. Olvasóinktól mindössze a középiskolai nyelvtan felületes emlékeire számítunk (például az alany, állítmány, tárgy, főnév, melléknév fogalmainak hozzávetőleges ismeretére) - semmi többre.